Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-22

222 22. országos ülés october 3. 1872. szük fel, hogy igazsága van; de akkor lepvén igaz­ságos a t. képviselő ur és ismerje el azt, hogy saját felirati javaslata szintén nem tartalmaz elveket, mert hogy példával éljek: a t. képviselő ur hangsúlyozza, a börtönreform szükségét, hangsúlyozza a kaszárnya­rendszer szükségét. Hogyha én reducalom ezt ugyan­arra, amire reducalta a t. képviselő ur a magyar hadsereget: el kell ismernie, ha igazságos akar lenni, hogy sem kaszárnya, sem börtön „elv" nem lehet. Pártolta, illetőleg védelmezte az igen t. kép­viselő ur saját válaszfelirati javaslatát azzal szem­ben, amit Tisza Kálmán igen t. képviselő ur az ő válaszfelirati javaslatára nézve mondott és igyeke­zett kimutatni, miszerint az nem reactionarius s in­dokolásában azt monda, hogy Amerikában is tudnak valamit a szabadelvűségről, s ott a képviselőknek száma kevesebb, mint Magyarországon, holott majd­nem 40 millió lakosságának száma. Hivatkozott azután Angliára, hogy ott az országgyűlési megbí­zás tartama 7 esztendő. Hivatkozott Belgiumra, hogy ott 4 esztendő. Már én elvártam volna az igen t. képviselő úrtól, hogy ha egyszer ezen példákra hivat­kozott: akkor méltóztatott volna ezt mind a két esetben alkalmazni. De azt nem tartom, megvallom, igazsá­gosnak a t. képviselő ur részéről, hogy hivatkozik arra, miszerint Angliában a mandátum tartama 7 év; de nem emliti azt. hogy Angliában addig a kép­viselők száma 658; s méltóztassék kiszámítani azt, hogy hány választóra, illetőleg a lakosságnak hány fejére esik egv képviselő : akkor körülbelől ki fog jönni azon arány, mely a mi képviselőházunkban van. (Ellenmondásoh.) Méltóztatott hivatkozni Belgiumra is, hogy ott a képviselő mandátuma 4 évre terjed; de nem méltóz­tatott említeni azt, hogy Belgiumban minden két esztendőben a ház felfrissittetik, vagyis fele a kép­viselőknek mindenkor uj választás alá vétetik, Egyébiránt a t. képviselő ur lerontotta a maga saját okoskodását akkor, midőn mindjárt kevéssel azután, hogy ezen speciális példákra hivatkozott: kijelenti, hogy absolut szabadelvűség nem létezik, hanem van­nak sajátlagosságai minden nemzetnek, melyekhez alkotmányát indonűtani kell. Ha ez áll: akkor méltóztassanak megbocsátani, hogy az Amerikára, Angliára és Belgiumra történt hivatkozás nem nyomhat semmit. De én tagadom igenis azt, hogy ne volna ab­solut szabadelvűség. Van absolut szabadelvűség, a melynek szabadelvüségnek kell maradnia itt ugy, mint Belgiumban, Angliában és Amerikában. Abso­lut szabadelvűség azon törekvés, hogy minél nagyobb mértékben kielégíttessenek a jogosult igények s kí­vánalmak. Absolut szabadelvűség azon törekvés, mely a népjogok és alkotmányos szabadság terjesztésében nyilvánul. E szabadelvűség, kell, hogy legyen itt, s e szabavelvűség kell, hogy legyen Belgiumban, Ameri­kában, Angliában. Nagyon sajnálom, hogy Lipthay Béla báró igen t. képviselő ur a házban nincsen jelen. Én nagy érdekkel hallgattam az ő tegnapi előadását és abból kettőre kívánok reflectálni. Megvallom, nyíltan és őszintén kijelentem, hogy a kül békére vonatkozó politika tekintetében adott felszólalását Oroszországra nézve én a ma­gyar képviselőházban, a magyar parlament egyet­lenegy tagjától sem reménylettem. (Helyeslés hal felől) Én hasonlókép mint ő, lelkem mélyéből óhajtom a béke fentartását, és legyen meggyőződve a t. kép­viselő ur, hogy nálamnál senkisem óhajthatja job­ban és melegebbea az Oroszországgal való barátsá­gos viszony fentartását; de legyen meggyőződve arról is, hogy ha énnekem ezt indokolni kellene : indokolnám a fenforgó politikai helyzetből folyólag, s nem indokolnám semmi esetre a magyar országgyűlés előtt azzal, hogy Oroszország azzal mutatta meg sympathiáját, rokonszenvét Austria iránt, hogy volt oly idő, midőn ez országnak a történelem, önök által is sokszor, sőt ő felsége egy kegyelmi tényé­ből következtetve ő felsége által is jogosultnak elismert önvédelmi harczában az ellenség szerepét játszotta. {Helyeslés bal felől.) Ne bántsuk, ne boly­gassuk ezeket, ez nem jó szolgálatot tenne egyi­künknek sem. De ha igazságosak akarunk lenni: akkor valljuk be azt. hogy legkevésbbé tenne jó szolgálatot a t. túlsó oldalnak, mely egy időben a fátyol borítás politikájának szükségességét annyira hangsúlyozta. Második megjegyzésem a tisztelt képviselő ur beszédére arra vonatkozik, hogy ő jogosultnak mon­dotta azt, a mit az előbb szerencsém volt a tör­vény változhatlanságáról kifejteni; jogosultnak mon­dotta azon nézetet, hogy mi itt ezen oldalon alkot­mányon kívül állóknak tekintethetünk, mert volt oly idő, midőn a törvényt nem tiszteltük; sőt mi több, tovább ment t. képviselő ur és azt mondta, hogy ne vegyük zokon, ha azon szemrehányást teszik ne­künk, hogy íme nem tisztelvén a törvényt: nem azon álláspontot foglaljuk el, melyet minden hű hazafinak elfoglalnia kell. Ez oly vád, t, ház, a mely­ről én elismerem, hogy lehet igen jó, igen ügyes kortes fogás, például választási mozgalmak idejében ; de nem ismerem el azt, hogy parlamentalis argu­mentum lehessen. Nem akarván tovább a t. ház türelmét fárasztani (Halljuk!) még csak két, igen rövid megjegyzésre szo­rítkozom. Az egyik vonatkozik Pulszky Ferencz t. több­ségielőadó urnák a béke fentartására tett megjegyzésére. Biztosítom a t. képviselő urat, hogy részem­ről a vita élesbitését sohasem fogom provocálni; de szabadjon megjegyeznem a béke föntartására tett megjegyzésével szemben azt, hogy a béke utáni tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom