Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-21

21. országos ülés okióbt'r 2. 1872. líll gekre, melyek sem a tanügyi bizottság figyelmét. sem a t. nrinister ur figyelmét el nem kerülték, oly kérdések- és pontokra, a melyekre, ha átmegyünk : bajosan kerülne egy pár nap alatt a fölirati vitára a sor, bajosan mennének a tisztelt képviselő urak szüretelni. (Derültség.) Mert nagy kérdések vannak itt : érettségi vizsga, tanszabadság, magántanárok viszonya stb. Én nem akarom követni az előttem szólott kép­viselő-társaimat abban, hogy belemenjek ezen dol­gok érdemleges részletezésébe és megnyugszom a t. minister ur azon javaslatában, hogy lesz egy arra kiszabott időpont, midőn alaposan és kimeri­tőleg fogjuk megvitathatni ezen tárgyat. Nem is szólottam volna én most és legszebben bebizonyí­tottam volna az idő becsülését az által, ha nem szólottam volna ; de egy fölvetett észrevételre, egy ellenészrevételt kell termem. Oláh Gyula t. képvi­selőtársam, midőn a tanszabadság magyarázatába bo­csátkozott, megfeledkezett arról, hogy nem igen jó "per tagentem ilyen nagy dolgok magyarázatába menni; mert nem igen birja az ember magát min­dig kimagyarázni. Mert. hogy a tanszabadságban az rejlik, hogy a tanulónak nem a tanulmányozás ide­jét, hanem csak képességét kell vizsga által kimu­tatni : az átalánosságban áll ; de ha a hortobágyi pusztán a jogi tudományokat könyvből meg lehet ta­nulni: akkor töröljük el a jogi facultast. (Derültség.) Bocsánatot kérek, az egyetemek nincsenek föl­állítva a ritka géniek számára; — az egyetemek a tudományos művelődésre vannak fölállítva, és én azt hiszem, hogy a tanárnak nem az a feladata, hogy a nézeteket csak egyes könyvek nyomán mondja el. hanem a sok könyvekben fölvett nézeteket saját szelleménél fogva felvilágosítsa és igy vezesse a fiatalságot, nyissa meg annak elméjét, hogy azután ők maguk búvárkodjanak ; és épen az egyetemek, hol együtt van a fiatalság, vannak hivatva arra. hogy ugyszőlva vetélkedve fejleszthesse ki a fiatal­ság a maga tehetségét. Ha ez nézetem szerint áll a jogi tanulmányok­ra, akkor a mit Oláh Gyula t. barátunknak most meg­jegyeztem, s amit már a múlt évben a budgetvitá­ban volt alkalmam hangsúlyozni: az, hogy az orvosi tudományok tanulásánál nem is lehet az másképen, nem lehet, hogy valaki vidéken könyvekből tanul­jon és azután bejöjjön rigorosumokra, nem lehet azért; mert az orvosi tudomány demonstratív tudo­mány, mert a bonctani, élettani és górcsői kísérle­teket és vizsgálatokat bizony nehéz volna ott a hortobágyi pusztán értékesen tanulmányozni. Azért, miután ezen megjegyzéseket szükségkép el kellett mondanom, egyszerűen elfogadom a szőnyegen lévő törvényj avaslatot. helfy Ignácz s T. ház! A kolozsvári egyetem fölállítása oly átalánosan érzett hiányt pó­tol, hogy lehetetlen röviden és határozottan ki nem nyilatkoztatnom, hogy a magam részéről is szívesen elfogadom ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. De midőn ezt az idő rövidségének tekin­tetbe vételével igen röviden teszem: nem mulaszt­hatom el megjegyezni azt. hogy épen azon egyér­telműségből, melylyel az egész ház a törvényjavas­latot elfogadja, világosan kitűnik, hogy semmikép sem volt szükség arra, hogy a kormány az alkot­mányosságot megsértve, az egyetemet rendeleti utón hozza létre. (Helyeslés bal felöl.) Egy óra alatt meg­szavaztuk volna a törvényjavaslatot akkor ; mint megszavazzuk most. Az igaz, hogy azon esetben megtörténhetett volna, hogy ma nem lett volna sze­rencsénk e házban gróf Péchy urat köztünk üdvö­zölhetni ; de ugy hiszem, hogy az alkotmányosság szentebb minden egyébnél. Midőn ezt röviden ki­nyilatkoztatom, a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom. Elnök i Senki a szólásra följegyezve nem lévén, a központi bizottság előadóját illeti a végszó. Molnár Aladár előadó s T. ház! Az előttem szólott azon t. képviselő urak, kik óhajtot­tak volna az előterjesztett törvényjavaslatba még több módositványt bevitetni és az egyetem számára részletes szervezetet megállapittatni: beszédük végén magok bevallották, hogy e pillanatban nem látják elérkezettnek az időt ezen kérdéseknek tárgyalására, és igy önmaguk is elhalasztják kívánságaik teljesí­tésének szorgalmazását azon időre, midőn a közok­tatási minister ur, az általa tett Ígéret szerint, egy részletes főtanodai törvényjavaslatot fog előterjesz­teni. A t. képviselő uraknak ezen nyilatkozata után az előadónak nem lett volna kötelessége válaszolni beszédeikre; azonban egy pár oly dolgot méltóztat­tak megemlíteni, melyet részint mint előadó, részint mint képviselő szó nélkül nem hagyhatok, annál kevésbbé : mert ugyanazon nehézségek, melyeket ők az uj egyetem szervezésénél fölemiitettek, nem ke­rülték ki a tanügyi és központi bizottság figyelmét sem. Hogy azonban ezen dolgoknak egynémelyüké, például a tanszabadság praecisirozása jelenleg a tör­vényjavaslatba föl nem vétetett: ennek oka nemcsak az idő rövidségében rejlik, hanem abban is, hogy ezen kérdések tüzetes megoldása más reformkérdé­sek megoldásával függ össze. Igy például, ha jól emlékszem, a késmárki ke­rület t. képviselője emiitette, hogy a kolosvári egyetemben miért nem vétethetnek föl olyanok is, kik nem gymnasiumot, hanem reál-iskolát végeztek, és miért nem mondatik ki, hogy az egyetem hall­gatója lehet az is, aki érettségi vizsgát nem tett. Hogy mint rendkívüli hallgató beléphessen az illető, akár végzett gymnasiumot, vagy tett érettségi vizs­gát, akár nem: — ennek, a jelen szabályzat szerint is, semmi sem áll útjában. De hogy rendes tanuló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom