Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-21

184 21. országos ülér október 2. 1S72. Wächter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak a czim ellen nincs észrevétele. (Elfogadjuk !) Elnök: Tehát elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző: (olvassa a törvényjavaslat 1-ső szakaszát.) Széll Kálmán előadó: A törvényjavaslatnak első szakaszára a központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (El!) Tehát elfogadtatott. Wächter Frigyes jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat 2-dik §-át. Széll Halmán előadó: A törvényjavaslat most fölolvasott 2-dik §-a hiányos. A §. azt mondj a, hogy a költségek fedezésére kijelöltetnek a Ludovica-akadémia tőkéinek hátralevő és 1872-iki évre esedékes kamatai, miután azonban e kamatok nem fedezik teljesen azon összeget, melyet a ház az első szakaszban megszavazott : szükséges lesz a hátralevő összegek fedezéséről is gondoskodni. E fedezés természetesen nem történhetik máskép, mint az állam közjövedelmeiből. Ezen hiányon segít azon szerkezet, melyet a központi bizottság javaslatba hozott. Kérem azt a tisztelt ház által elfogadni. A szerkezet a következő: E póthitel részleges fedezésére a ludoviceumi alaptőkék után 1872-dik évig hátralékban levő, ugy szintén az 1872-dik évre eső kamatok, összesen 135,612 forint 75 krajezár fog szolgálni. A még hátralévő összeg födözésére az 1872-ik évi állami jövedelmek jelöltetnek ki, az 1872: VII. t-czikk 4. és 5. §-ainak értelmében, melyeknek rendeletei ezen törvényre is kiterjednek. A szerkezet többi része változatlanul megmaradna. Kérem e módosítást elfogadását. Elnök: Elfogadja a ház a központi bizottság módosítását? (Elfogadjak!) Tehát a 2. §. a központi bizottság szövegezés? szerint fogadtatik el. Wächter Frigyes jegyző: (Olvassa a 3-dik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Elnök: A ház a Ludovica-akadémia épületének átalakítására, fölszerelésére és az intézet 1872dik évi föntartására pótlólag megajánlott összegek födözéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben a központi bizottság szövegezése szerint elfogadja. Hátra van még, hogy a tisztelt ház a központi bizottság által javaslatba hozott határozati javaslat fölött határozzon. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a határozati javaslatot.) A honvédelmi minister utasittatik, hogy a ludoviceumi alapítványi tőkék azon részét, melyeknek fölmondása az alapítók által kikötött föltételek vagy a Ludoviceum alapításáról szóló törvény rendelkezése által kizárva nincsen: lassankint mondassanak föl és helyeztessenek el biztos állampapírokba. Lónyay Menyhért gróf ministelv elnök és honvédelmi minister: T, ház! Magam is egész készséggel fogadom el ezen határozati javaslatot, annyival inkább, mert a ház már ezen irányban 1867-ben intézkedett, és a ministerium mindenesetre kötelességének ismerte volna ezen irányban eljárni. Magam is azt tartom, hogy sokkal czélszerűbb és biztosabb jövedelmet hoz, ha azon tőkék fölmondatván akként helyeztetnek el, — mint mondottam — a hol biztosabban vannak és több kamatot hajtanak. (Helyeslés.) Elnök* A tisztelt ház a központi bizottság által indítványba hozott határozati javaslatot elfo~ gadja. Következik a napirend második tárgya: a Kolozsvári királyi tudományos egyetemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző: (Olvassa a törvényjavaslatot.) Molnár Aladár a központi bizottság előadója: Tisztelt ház! Midőn az osztályok előadóiból alakult központi bizottság tárgyalás alá vette a Kolosvárott fölállítandó egyetemről szóló törvényjavaslatot, egyszersmind behatóan vizsgálta mind a közoktatási minister által tett előterjesztést indokolásával együtt, mind pedig a tanagyi bizottságnak ezen törvényjavaslatra vonatkozó véleményes jelentését. Ezek átvizsgálása után a törvényjavaslatot a tisztelt háznak elfogadásra ajánlja mind átalánosságban, mind részleteiben azon módosításokkai, melyeket ehhez a tanügyi bizottság ajánlott. Részéről csupán •— majdnem inkább irályi tekintetben szükséges — egy pár kisebb módosítást, illetőleg betoldást hoz javaslatba. A központi bizottságot ezen ajánlatára körülbelül ugyanazon szempontok vezették, melyek a tanügyi bizottság véleményes jelentésében előadatnak. A központi bizottság is szükségesnek tartotta, Isogy jelenleg, midőn az ország képviselő-testülete, s egész törvényhozása együtt ül, egy oly fontos intézet, mint az országnak egy második uj egyeteme: ne kormány rendelettel, hanem törvény alapján törvény által léptettessék életbe; másfelől a központi bizottságnak is be kellett látnia, hogy most már az egyetemnek még ez évben való megnyíltáig sokkal kevesebb idő áll rendelkezésünkre, sem hogy mindazon fontos kérdések akár az illető bizottságokban, akár magában a képviselőházban megvitathatok lennének, melyeknek eldöntése szükséges ahhoz, hogy az egyetemre nézve egy oly törvény állapíttassák meg, melyben az egyetem szervezetének egyes részletei is meghatároztathassanak. Ez idő szerint tehát a központi bizottság sem látta czélszeriinek, egy rész-