Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

1G6 20. országos ülés október 1. 1872. birván a középtengeren, sót az egész keleten két­ségtelenül igen tekintélyes nagy vállalattá nőtte ki magát. A Lloyddal concurrálni egy más vállalat­nak igen nehéz volna, s erről legélénkebb tanúsá­got tesznek azon nehézségek maguk, melyekkel e társulatnak 36 éven keresztül küzdenie kellett. 36 évi tapasztalat, 36 évi működés, sok nyomot hagy hátra, melyeket egy más társulat mindjárt pótolni s ugyanazon előnyöket biztosítani alig volna képes. E társulat ezen szolgálati ágra be van ren­dezve; és valószínű, hogy felajánlaná szolgálatait egy más államnak, és mint a kereskedelmi minister igen helyesen megjegyzi, — ha mi a subventioná­láshoz nem járulnánk is, a másik fél maga is meg­tartaná a társulatot. — Kérdem akkor, hogy egy másik társulat, mely Magyarország szolgálatában állna, hogy volna képes kiállni a concurrentiát ezen társulattal, mely ily föltételek közt képes szol­gálni az államot? De a financiális szempont még nagyobb sulyu, mert az kétségtelen, hogy Magyarország, ha egy kü­lön vállalattal szerződnék, sokkal nagyobb összeget fizetne és nem 30 u /o-kát fizetné ezen 1 millió hétszáz ezer írtnak, a mi azon levonások után, melyek e te­kintetben teendők, t. i. azon 200,000 ftnak levonása után, melyet kitesz a Lloyd jövedelmi adója, és még azon összegek levonása után, a mit képvisel azon jö­vedelem, a mely a postakezelés ez ágából befolyik, még tetemesen alábbszáll. E szerint Magyarország járuléka 350—400 ezer frtot tenne körülbelül. Nem tehető fel, hogy a Magyarországra e törvényjavaslat szerint eső összeghez megközelítőleg megállapított subventió mellett egy más vállalat vállalkoznék arra, hogy az országnak e téreni kereskedelmi érdekeit kép­viselje. Valószínű, hogy közel egy milliót vagy töb­bet is kellene más társulatnak fizetni, hogy mindaz tel­jesíttessék, a mi igy biztosítva van. A második kérdés is tehát, ugy saját alázatos, valamint a központi és pénzügyi bizottságoknak álta­lam előterjesztett nézete szerbit egész tisztán s vilá­gosan áll. A kérdés már most az, hogy a szerződésben biztosítva van-e mindazon speciális érdek, melyet az ország, tekintettel tengerpartjára, és tekintettel tengerparti kereskedelmére, biztosítani köteles. És itt bátor vagyok azon zárjegyzőkönyvre mutatni, mely a szerződéshez mellékelve van. és bátor va­gyok kiemelni azt, hogy ezután nemcsak külső alakjára nézve fogja a dualismusnak szinét magára ölteni e társulat, a mennyiben az „osztrák Lloyd"­ból „osztrák-magyar Lloyd' lesz; hanem arra is bátor vagyok mutatni, hogy a belső igazgatásban is biztosíttatott Magyarország befolyása az által, hogy az igazgatótanács egyik tagja, a magyar részvé­nyesek közül lesz kinevezendő. Ezenfelül azon anyagi stipnlátiók, melyeket a szerződés tartalmaz, kétségtelen bizonyítékát képe­zik annak, hogy a magyar tengerpart érdekei figye­lembe vannak véve; mert a fiumei és triesti tarifa egy lábra van állítva. A két főútra t. i., a triest-smyr­nai és a triest-konstantinápolyi útra meg van ha­tározva, hogy a közös kiindulási pont sem Fiúmé­ban , sem Triestben, hanem Lussipiccolóban le­gyen, hogy a Fiúméból odaszállitandók ugyanazon időre érjenek Lussipiccolóba, mint a Triestből jö­vők, hogy a tarifa reájuk nézve ugyanaz legyen, hogy a visszaérkezésre nézve is Fiumének érdekei kellő ügyelembe legyenek véve. Tekintve azt, hogy a belföldi hajózásnál is a Fiumei kamara által fel­terjesztett kívánalmak legnagyobb részben telje­sitvék, a mennyiben Fiúméból évenként és hetenként sokkal több menet indul, mint az előtt, s tekintve végre azt is, hogy a levantei nagykereskedelmi útra, a feriest-alexandriai útra vonatkozólag azon egyezmé­nyi pontot tartalmazza ezen jegyzőkönyv, hogy mi­helyt Fiúméban egy fél hajó rakmányra való por­téka, a mi körülbelül 15.000. mázsát képvisel, ösz­szegyül: azt onnan hónaponként egyenesen elindu­landó hajó elszállítja Alexandriába; ha pedig több ennél, vagyis egy egész hajóra való szállítmány, annak tehát dupluma, mely természetesen 30.000 mázsát képvisel — összegyűl: hónaponként kétszer indítandó hajó szállítja el; mindezeket figyelembe vé­ve, ugy hiszem, hogy arányosítva ezen összeget ama összeghez, melylyel a subventióhoz járulunk, Ma­gyarország érdekei e szerződésben lehetőségig meg­vannak óva. E szempontoknak figyelembe vétele mellett tehát a bizottság határozottan azon ál­láspontra helyezkedett, melyet a kereskedelmi mi­nister ur elfoglalt, midőn ezen szerződést előter­jesztő, és igy a bizottság ezen szerződést elfogadás és törvénybe igtatás végett ajánlja a tisztelt ház­nak. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Simonyi LajOS br.: Í Tisztelt ház! Nekem ezen törvényjavaslathoz több észrevételem van. Minde­nekelőtt észrevételem van az abban használt czim ellen. T. i., itt is előfordul az, mit több ízben is tapasztaltunk, hogy míg a német szövegben a correct kifejezés használtatik, t. i.: „ösíerreichische ungarische Monarchie": addig a magyar szövegben a helyes elnevezés nem alkalmaztatik, hanem sok helyütt találkozunk azon kifejezéssel, hogy: „osztrák-magyar birodalom." Mindenki, a ki németül és magyarul ért, tudja, hogy az „österreichische ungarische Monarchie* nem „osztrák-magyar birodalom," mert „osztrák­magyar birodalom" németre fordítva annyit tesz, mint „österreichisch-ungarisches Reich." Én tehát bátor vagyok ez ellenében fölszólalni s hiszem, hogy a túlsó részről sem fogok ellenmondással talál­kozni, ha fölkérem a tisztelt minister urat, hogy itt a szövegben ezen nem helyes kifejezést kijavítani méltóztassék. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom