Képviselőházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–october 15.

Ülésnapok - 1872-20

20. országos ülés október 1. 1872. 159 tetésével megelégesznek az 1847. XXI-ik t. ez. 8-ik §-a rendeletével és ez kizárná Magyarországnak a külügyekben önálló intézkedését; mert a 32-ik §. bekezdése, mely e következő: „azon czél, mely eléretni szándékoltatott, sokkal biztosabban s mindazon tekinteteknek, melyeknek szemmel tartását a trón s a monarchia érdekei javasolhatják, sokkal megfelelőbben érhető el az által: ha egyrészt a magyar korona országai, másrészt felséged többi országai és tartományai közt, felséged szentesitéf?ének hozzájárultával, alkotmányos utón, a két törvényhozás által megállapítandó módon szerződés köttetik, mely meghatározza, hogy mennyi s minő haderővel legyenek kötelesek a magyar korona országai felséged többi országai és tartományainak, ezek viszont a magyar korona országainak védelméhez járulni; és e kötelezettségnek minden eshetőség alkalmával foganatosithatása végett, minő haderőt tartozzanak a szerződő felek, ugy activ hadseregül, mint tartalékul készen tartani;" — azon magyarázatra nyújt alkalmat, hogy alkotmányos alakban és szerződésileg bár, de lényegében mégis az 1867-ki közjogi törvények alapja a védkötelezettség fogadtatnék el, mely közjogi törvények a javaslat aláírói szerint is mélyen sértik a nemzetnek ősi államjoga iránti vallásos kegyeletét; mert a 3 8-ik bekezdés értelme, egy időre bár, de elhallgattatná a nemzetnek azon óhajtását, hogy a népek vagyonát felemésztő fegyveres békének vége vettessék; mert a 40-ik bekezdés gátolná e nemzet által vallásos kegyelettel ápolt 1848-ki alkotmány szellemét és kifejlesztését; tekintve tehát azt. hogy e bekezdések kihagyásával a mellett, hogy az ország nyomasztó helyzete ecseteitessék, a nemzetnek ősi államjogához tántorithatlan ragaszkodása kifejeztessék; ugy — miként a közbotránkozást okozott közerkölcstelenülés, a hazát végveszélylyel fenyegető összpontosítás, a nemzet vagyonának meggondolatlan könnyelmű pazar kezelése kiküszöböltetésének óhaja, a válaszfelirat czélja eléretnék az által, hogy nyujtassék alkalom a nemzetnek minden erőszak és törvényellenes beavatkozásoktól menten, a választásokra nézve egyedül törvényes 1848. V-ik t. czikk értelmében — törvényes alapon választandott képviselői által nyilatkozni ; — s a jelzett bekezdéseknek az ősi magyar államjoggal összhangzásba hozatalával érethetik csak el az ország népének nyugalma, szellemi és anyagi jóléte; alólirt a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Utasítsa a ház, minden egyéb válaszfölirati javaslatok félretételével, e végre választandott bizottságát, hogy Simonyi Ernő képviselő és elvtársai által beterjesztett válaszfölirati javaslat érintett 2.6-ik, 32-ik, 38-ik, 40-ik bekezdéseit kihagyván, s ezek helyett a javaslatot a jelzett ősi államjog sarkalapjávai összhangzásba hozván, ugy azon kifejezéseket is „monarchia biztonsága, érdekei" akként világítván meg, hogy Magyarországnak minden idegen avatkozástól, igy az osztrák monarchiától is függetlensége megóvassék: ekként, kijavított válaszfölirati javaslatát a ház elé terjeszsze." Óvjuk meg a magyar államjog elidegenithetlen, elévülhétlen sarkalajrját. Ez alaptól a magyar nemzet érzelme soha el nem fordulhat. Vallásos szent kegyelet köti őt ahhoz, melyet, a jogérzet, a védelmében kiontott hazafivér emléke, az ősök szent hagyománya, az állami életfentartás kiirthatlan ösztöne, s a nemzeti önérzet, mely a polgár-erénynek s a hazafiúi áldozat-készségnek forrása, a nemzet politikai hittanává emeltek. Mondám, hogy kényszerülve vagyok beadni e határozati javaslatot. Teszem ezt ma azért, hogy azon t. barátimnak, a kikkel együtt küzdöttem, s reménylem, együtt fogok igen sokáig küzdeni: alkalmat nyújtsak arra, hogy a válaszfölirati vita alkalmával meggyőzzenek a felől, hogy válaszföliratuknak általam kétségbe vont tételei nem ellenkeznek Magyarország ősi államjogának alapsarkkövével. Tevém másodszor azon kényszerűségből és kötelességből, mert azt tartom: a képviselőnek azon hitelveit, melyeket választóinak kiadott, követni kötelessége ; én pedig megválasztatáson! előtt tiltakoztam nyíltan minden védelmi kötelezettség bárminemű elfogadása ellen ; választásom előtt kiadott hitvallásomban nyilvánitottam, hogy én csakis azon közjogi téren fogok működni ezen országgyűlésen, mint működtem az 1861., 1865. és 1869-ki országgyűléseken; tehát politikai kötelességem is ez egyúttal, mivel most még törvényekben nem léteznek intézkedések az iránt, ha netalán a képviselő nyilvánított hitelveivel ellenkezőleg szavazna, mivel mondom, nincs még ily politikai intézkedés és én önmagamtól választóim kezébe tévén le e biztosítást, hogy ha nekik nyomtatványban kiadott hitelveimmel ellenkezőleg "nyilatkoznám e házban, akkor midőn volt választóim többsége e tekintetben a ház asztalára leteendi e részbeni kérvényét: én becsületbeli kötelességemnek fogomt ártani, képviselői állásomat letenni. Ezért tehát politikai kötelességem is az, a miért e határozati javaslatot beterjesztettem. Annak idejében, midőn a szólás reám kerül, indokolni fogom: kérem addig is a t. házat, méltóztassék azt kinyomatni és kiosztatni. Elnök: A benyújtott határozati javaslat ki fog nyomatni, kiosztatni, hogy a fölirati javaslatokkal együttesen tárgyaítathassék. Helfy Ignácz: T. ház! Miután Madarász t. barátom által benyújtott határozati javaslat nem