Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-475

475 országos ülés átnilis 4 1872 77 Más kérdés most az, hogy a mi ideál és a mi lehető is, annak alkalmazása Magyarország számára kivánatos-e ? Itt ismét kimondom véleményemet, koczkáztatva, hogy ezért megítélnek. (Halljuk!) Én a köztársasági alkotmányt csak formának és nem ezélnak tartom. Czél az ország állami léte. Ha nekem nem Magyarország állami léte főczélom, hanem a köztársaság ; akkor kimegyek Amerikába, ott megkapom azt ingyen, mig idehaza még a ruhámat is kellene érte szaggatnom. (Tetszés.) De én nem tanácslom a mai Magyarországnak, hogy menjen magának állami prototypot keresni Amerikába, ezen mostani Magyarországnak, melynek utolsó parasztja is olyan aristocrata, mint egy angol majoresco, a hol a munkát még most a büntetés egy nemének tartják, (Igaz!) hol a kereskedést még most is szégyenlik, (Igaz!) hol hétféle nyelven hirdetik a fajgyűlöletet és hétféle templomban hirdetik a felekezetességet, hol még ezen felül minden a világon létező párt egy csoportban feltalálható, elkezdve az ultramontántól az internationaléig ; hogy ezen Magyarország menjen most ki magának Amerikában mintaképet keresni : nem tanácslom; mert fog ugyan ott találni magának állami mintaképet

1

, de nem az amerikai egyesült szabad államokban, hanem Mexikóban. (Igás! Helyes!) Adjon hálát Magyarország az istennek, hogy van olyan dynastiája, melyneu érdekei az övéivel azonosak, és törekedjék arra, hogy ezen érdekeket magának megnyerni és főntartani képes legyen; (Helyes !) törekedjek annak bebizonyítására, hogy midőn mi magunknak erőt követelünk a dynastiától, ezen erőt az ő megerősítésére akarjuk fordítani. (Helyeslés). Szt. István koronája nem rabbilincs rajtunk, hanem összetartó palládium, melynek védelme alatt annyi különböző érdek, és annyi különböző nemzetiség feltalálja, és kell hogy feltalálja, boldogulását. Vegyük el magunk felől e zodiacust, és akkor lehet, hogy Magyarország területén lesz respublica, nem is egy, de tiz; de ország nem lesz itt, sem Magyarország, sem Tót-, sem Rácz-, sem Oláhország, hanem lesz egy közös küzdtere két összeütköző nagyhatalomnak. (Igaz!) A dynasticus érzelem nálunk nem emberimádás; mi nem megyünk az uralkodó ajtajára alkalmatlankodni loyalitási contestatiókkal; hanem a hol majd azon contestatiókat be kell váltani: ott igenis jelen leszünk. Nálunk nem szóbeli gyengeség a dynasticus érzelem, hanem jól felfogott hazafias meggyőződés erélye. [Igaz!) Egy étien különbség, a mi egy szabad alkotmányos királyság és respublica közt van, egyedül a pénz kérdése, az uralkodó civillistája. {Helyeslés.) Kiszámitottam, esik ebből mindegyikünkre fejenkint 29 krajezár. (Nagy derültség.) Ezen 29-es szám eszembe juttat egy jó és ide is illő régi adomát. Mátyás király volt az, ki egyszer a czinkotai bölcstől azt kérdezte : mennyit ér a király? Ez azt felelte rá: 29 kispénzt, mert ha az én uralkodómat és űdvözitőmet megvették és eladták 30 pénzért, akkor az én királyom is ér 29-et, nem többet, de annyit bizonyosan. (Derültség.) Ezen adoma még ma is jó. Ennyit a köztársasági eszmependités tárgyában. T. képviselőház! A mi a thesisnek alkalmazását illeti, abban már nem osztom t. barátünk Csernatony véleményét. En nem azt hiszem, hogy az átalános választási jog a köztársaságra vezet : máshová vezet az. En láttam már, és valamennyien mind láttuk, hogy nem is az átalános választási jog alapján, hanem csak egy mélyen leszállított census alapján Erdély elszakadt Magyarországtól és bejutott a Keichsrathba ; és köztudomású dolog, nogy az akkori miniszternek, kinek számára nem akarok építeni, Schmerling urnák azonban terve volt, hogy Magyarországot feloszsza 5 kerületre, és szintén ezen alacsony census alapján 4-et azon 5-ből, nem azért mert nemzetiségi kerületek, mert a magyarok között is van elég oly osztály jó magyar ajkú. azaz magyar ugyan, de nem jó ember, (Derültség) a kit el lehet vezetni akár merre, a kit a pap és a kit a hatalom vezet: csak az ördöggel kell megijeszteni, és megy utána; tehát mondom, a terv az volt, hogy 4-et kerületeinkből bevittek volna a reichsrathba, mi 5-iknek itt maradtunk volna az 1848-ik évi alkotmányunk védelmére. (Tetszés.) En azt hiszem, hogy az átalános szavazatjog behozatala nem a respublikába, hanem a bécsi reichsrathba fog vezetni. (Élénk helyeslés és más felől mozgás.) En pedig azt ép ugy perhorreseálocu, kétszerte és ezerszerte jobban perhorresca'om, mint a respublikát, még a mexicoit is. T. képviselőház, tudjuk jól, hogy ezen hazánkra mért halálos csapást mi fordította el tőlünk. Elfordította tőlünk egyes egyedül az uralkodó akarata, ő nem akarta engedni, hogy ilyen gyémántját koronájának, ilyen eompact birodalmát, milyen Magyarország: ötíelé szétdarabolják, akár miféle ideális politikai schemák kedveért. Én nem kívánok egyebet Magyarországtól, mint hogy szeresse maga magát annyira, a mint királyunk szerette országát, és ne engedje Magyarországot széttöretni. Ha a kiindulási pont ugyanaz, a czél kétfelé vezethet ^el, vagy a respublika, vagy a reichsrathba. En az egyik czélt sem vallom ma-