Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474f
474. országos ülés április 3 tóíá. 63 voltak, mert azok apródonként évszázadok alatt jutottak apródonként tetleges gyakorlatába ezen jognak; a közép századokban még nagyon kevés befolyása volt a bocskoros nemeseknek, mondhatnám, csak a folytonos fejlődés után később jutottak oda, hogy azután épen ugy gyakorolták ezen jogot, mint bárki más. Ez már maga is nagy figyelmet érdemlő körülmény; mert hiszem, hogy az átalános szavazatjog alapján bejövendő polgárok a választási jognak hosszas gyakorlata után épen ugy fognak tudni azzal élni, mint egy ahhoz éitő polgártól megvárni lehet. Az átalános szavazatjog mellett beszélve, fölhozták még, hogy nem helyes Franeziaországból hozni föl példát az átalános szavazat helytelenségére, mivel Francziaországban 1818-tól 30-ig és később 1848-ig eső forradalmakat j nem az átalános szavazat előzte meg ; de igen I magas census, igy tehát a census épen ugy lehet oka a forradalomnak, mint az átalános szavázat. En itt nem a censust tartom a forradalom okozójának ; hanem tartom azt, hogy viszszalépés történt; mert meggyőződésem szerint bármely nemzet mindent inkább elszivel, mint valamely jogfosztást vagy visszalépést; már pedig az 1789-iki korban kifejtett elvek alapján kifejlett viszonyok után az 1848-ban behozott választási szabály igen lényeges különbség volt, visszalépés volt, melyet a nemzet nem volt képes elszivelni és ez okozta azon elégedetlenséget, j mely két izben forradalomban tört ki, járulván hozzá igen nagy mérvű corruptio, mely rendé- • sen a forradalmakat megelőzni szokta. Osztozom t. barátomnak azon nézetében, hogy a magyar nemzet minden rétege monarchicus és csak a király rósz tanácsosai változtathatják meg ezen érzelmét. Ez ellen semmi szót nem teszek. Hanem mindamellett, hogy igen szép példákat hozott fel saját választó kerületéből, melyek szerint a kísértésnek ellene állott a nép, továbbá 1848-ból, midőn még a fegyenczek is polgárokhoz méltólag tudták magukat hasznosítani, ki kell jelentenem, hogy e példák rám nézve döntő befolyással nem bírnak és azért, hogy egyik, vagy másik vidék a megvesztegetések befolyásának nem enged; nem lehet az egészre következtetni. Tudom én, hogy van Magyarországon sok vidék, hol az átalános szavazatot bátran be lehetne hozni, mert a műveltség annyira előkészítette ott a népnek minden rétegét, hogy ott veszély nélkül lehetne behozni ; de a részből az egészre nem helyes következtetést vonni: hasonlóképen nem helyes azon következtetés, melyet ő 1848-ból a fegyenczekre vonatkozólag tett. Nekem is volt alkalmam azon időben látni, hogy a fegyenczek épen ugy viselték magukat, mint bármely polgár; de oly emelkedett időből, mint 1848. volt, nyugodt időre következtetést vonni nem lehet helyesen. Én íehát mindezeknek folytán az átalános szavazati jogot jelenleg behozhatónak nem tartom ; de a bevezetés szövegét ugy, a mint a törvényben a kormány által szándékoltatik, sem fogadhatom el ; hanem pártolom Csernatony Lajos ,t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés balról.) Elnök: Holnap 10 órakor folytatjuk. (JJS ülés végződik esti 8 órakor.)
