Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474f
474. országos ülés április ?,. 1S72. 6! zésből ki vannak zárva azok ellen, a kik az intézést vezetik , hogy ennek figyelembevétele a törvényhozásban mintegy indicálva lenne. Nem látom még itt nálunk felkeltve azon izgatottságot, mely követelné már az intézésbeli részvétett. Tehát én még teljességgel nem látom megjöttnek azon időt, hogy erről most már tüzetesen és elvi tekintetből tanácskoznunk kellene. Nézetem szerint azon alap, melyen mi állunk, hogy ha valósággal az 1848-ki törvények, ugy a mint azoknak szelleme magával hozza, jelenleg érvényesíttetnének ; még a legvérmesebb vérüeket is azok közül, kik mentül kevesebbet óhajtanak kizárni a nép tagjaiból a választási jogtól, ki fogja elégíteni. Méltóztassanak tekintetbe venni, milyen alacsonyra szabatott 1848-ban a eensus; különösen méltóztassanak tekintetbe venni, hogy 300 forintnyi érték vétetett fel arra, hogy valaki választási qualificatióval birjon. Ha tekintetbe veszszük, hogy ezen 300 frtnyi érték azon időtől fogva a mai napig mennyivel kevesebb kiterjedésű fekvő birtokot kivan mint 1848-ban, minek következtében most a eensus sokkal lejebb áll,; méltóztassanak elhinni, hogy nagyon kevesen lesznek azokból, ha azon alap igy vitetik keresztül, és ha még, a mit én részemről óhajtok, azon eensus, mely a községekre nézve az egy negyed úrbéri telket illetőleg 1848-ban felvétetett, nem vétetik fel, hanem az annak megfelelő adómeonyiség, ha mondom, ezen eensus igy vétetik föl : nagyon kevesen lesznek azok közül, kik az államterhekben részesülnek, és ki lesznek zárva a§választási jogból; de ha lesznek is néhányan, lassankint eljuthat a törvényhozás oda, hova önök kívánják; előzőleg azonban még kellő intézkedéseket a nevelés terén kell foganatosítani. Nézetem szerint a legelső dolog, a mit a törvényhozásban tenni kell, ha el akar érni oda, hol az átalános szavazatjog van, hogy a legnagyobb áldozatot sem kiméivé: igyekezzünk a népet felvilágosítani, nevelni. Én nem osztozom t. képviselőtársam Kállay Ödönnek azon nézetében, hogy előbbutóbb egy nagy üareznak kell kifejlődnie, mely társadalmunkat veszélyeztetné, ha mindenkinek befolyás nem adatik. Igenis, hogy ha visszalépések történnek, hogyha a megadott joggal, melyekkel valaki vissza nem él, és igy magát arra érdemessé tette, ha, — ha szabad magamat ugy kifejeznem, — ha mégis tőle elvonatik ok nélkül, igazság nélkül: akkor nagy mértékben támad elégedetlenség és ha igen sokan fosztatnak meg, az elégedetlenség még nagyobb mérvű lesz; de ha csupán csak meghagyatik a jog mindazoknál, kiket a törvény értelmében illet, nézetem szerint soha sem volna olyan elégedetlenségminőre barátom czélzott. Nagy mérvű okok szokták előidézni az ilyen veszélyes elégületlenséget: vagy olyan okok, melyek az elmélet szerint járván el, oly faetorokat vonnak be, melyek a törvényhozási ügyekre, vagy a parlament alkotására szükségelt belátással nem birnak. (Halljuk!) Hallottam itt t. képviselőház, felhozatni azon nézetet, hogy az átalános szavazatjog egy értelmű a respublicával. Felhozta ezt egy t. barátom, a kivel megvallom egy nézetben vagyok a czélra nézve, mely elérendő ; de kinek ezen nézetében nem osztozom. Én nem tartom azt, hogy az átalános szavazatjog együtt járna a respublicával. Az átalános szavazatjog az alkotmányos monarchia keretébe épen ugy beillik, mint beillik a respublica keretébe, és épen azért vagyok azon nézetben, hogy fejlesztés utján el kell érni az átalános szavazatjogot. Ha én azt tartanám, hogy a respublica azonos az átalános szavazatjoggal: kétségtelenül és határozottan ellene nyilatkoznám, mert én semmiféle esetben nem tartom Magyarországon a respublicát helyesnek és behozhatónak; sőt csodálkozom azon, hogy voltak képviselőtársaim, a kik a respublicával azonosítását az átalános szavazati jognak még nem is tartották valami nagy veszélynek, és kik a nélkül, hogy ez azonosítás ellen tiltakoztak volna: sőt annak daczára az átalános szavazati jogot, igy azonosítva is elfogadták. En nem akarok itt bebocsátkozni a respublika kérdésének fejtegetésébe, csak egyet akarok megjegyezni, azt, hogy nézetem szerint ezen respublika eszméjének a képviselőházban való fejtegetése, annak félig meddig elfogadása, minden esetre igen nagy hiba. (F'őlkiáltások a szélső hal felől: Halljuk!) Nagy hiba pedig három irányban, ugyanis a midőn a t. túlsó oldal saját választóinak egy részét megakarta fosztani a választói jogtól: mi argumentumul hoztuk fel ezen eljárásnak helytelenítésére azt, hogy ezen nézetöket választóikkal akkor, midőn megválasztattak, nem tudatták. Már kérdem vajon egy oly nagy fontosságú kérdésnél, milyen például a kormány tormának respublicaivá való megváltoztatása : lehetséges-e egy képviselőnek helyesen a respublica mellett nyilatkozni, hogy ha ezen nézetét választóival szintúgy nem közölte, mielőtt megválasztatott, mint a hogy helytelennek tartom a jobb oldal, a többség eljárását is, hogy ha választóinak egy részét megfosztani akarja a választói jogtól a nélkül, hogy azt velük előre közölte volna. Hámi akarjuk, hogy ezen argumentumunk a
