Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474f

ü 5 Q 474. országos a t. ház a leghatározottabban kijelentem, hogy Magyarországot nem akarom respublicának.'-' Nagyon jól van; ha t. barátomnak azon nézete van hogy az átalános szavazat a respublicát teremti meg, respublicát pedig nem akarván — nem akarhatja az átalános szavazatjogot — ez ellen mint meggyőződése ellen nem lehet kifogásom, habár nem is osztozom abban; de akkor nem értem beszédének elejét, hol azt mondja : „Én az átalános szavazás jogosultságát tökéletesen elismerem és ez az egyik ezólja a haladásterén a civilisatiónak, melyet előbb-utóbb kétségtelenül elér a világ minden országa. Ha tehát nem akarja az átalános szavazatjogot: akkor magát a közműveltséget sem akarhatja, melynek amannál okvetlenül meg kell lenni. En t. ház azon nézetben vagyok hogy az általános szavazatjognak nem okvetlen következménye az, hogy a köztársaság is bekövetkezzék ; mert ime nem megyek Poroszországba mint Horn Ede t. képviselőtársam tette, van itt példa Magyarországon is. Itt van a Jászság, Kunság, Hajdúság. Örökösen átalános szavazatjoggal éltek és tudnak-e azok közül csak egy embert is, kinek agyában a köztársaság eszméje megvillant volna. Valóban nem tudnak. Ennélfogva azt hiszem, hogy az átalános szavazatjogból nem természetesen következik a köztársaság. De, t. ház. ha mi ugy akarunk eljárni mint e házban eljárnak azon néposztálylyal szemben, mely jelenleg szavazatjoggal nem bir, t. i. ha abstracte egyedül csak azoknak bűneit és erényeit mustráljuk, hányjuk, vetjük és azt mondjuk, hogy ezek nem képesek a szavazatjog elnyerésére : akkor megengedem, hogy ez ki is magyarázható ; de én azt hiszem, hogy ug}

T

anily uredményre jutunk, ha bármely más szavazatképes osztályt bírálat alá veszünk önállóim. Vegyük pl. a mágnásokat. Nagy hazafiak, nagy erdemekkel dicsekedhetnek egyes tagjai, s azokra a haza büszke lehet; de az egész testület iránt még sem lehetünk olyan jó véleménynyel, mint épen a szegény nép iránt, erre nézve mondottam, és ha igy egyenként vesszük, kasztokat, egyiknek sem Ítélhetjük oda, hogy az országban kizárólag uralkodjanak ; sem a gazdagok, sem a szegények erre kizárólag hivatva nem lehetnek; de igenis szükséges, hogy mindezek összetartva együtt működjenek a haza javára s érdekeinek előmozditása,ra. Ezen egyensúly pedig csak ugy tartatkatik lön, ha minden embernek megadatik az átalános szavazatjog. Fölhozatik ez ellen, hogy nagy azok száma. Igen, de ha első sorban többen vannak is, kik polgárilag jogosultak a választásra: ezeket ellenlés április g. 1872. súlyozza azon osztály, mely a vagyon és értelem alapján választó. (Helyeslés a szélső bal felől.) Felhozatott itt az is, hogy a munka kérdése még nincs megoldva. De hiszen épen azért, mert a munkakérdés nincs megoldva : kívánom én a népnek a szavazatjogot megadatni; mert kérdem, vajon csak a munkaadó rendezze-e el a munka kérdését, s ahhoz a munka teljesítőjének sem szavazata, sem hozzájárulása ne legyen? Én azt hiszem, hogy igazságosan csak ugy intézhető el bármely kérdés, ha abban minden érdekelt fél részt vesz. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ezeknélfogva én végezve beszédemet, pártolom Madarász József képviselő indítványát. Mednyánszky Sándor: T. ház ! A Madarász József képviselőtársam indítványa által előidézett vita az átalános szavazatjogról oly nagy fontosságú, hogy szükséges, miszerint legalább mi, kik a haladás zászlója alatt küzdünk, kik a korszerű eszmék úttörői és terjesztői vagyunk: azt minél több oldalról megvilágosítani igyekezzünk. Hogy pedig semmi kétely ne létezzék afelől, mi az én egyéni véleményem : e tekintetben előre is kijelentem, hogy én az átalános szavazati jogot hazánkban i a jelen körülmények közt nemcsak lehetséges' nek, hanem indokoltnak is tartom. (Helyeslés a ; szélső bal oldalon.) T. ház ! Ha szent és sérthetetlen az anyagi vagyon, melyet senki sem hoz magával e világra, mely csupán a sors kedvezménye a nélkül, hogy az egyénre valamely szellemi : vagy politikai érettséget ruházna; de mely jelenleg mégis választási censusunk alapját képezi, menynyivel szentebb és sérthetlenebb azon vagyon, mely az emberrel születik és melytől őt épen ezen oknál íogva, semmi hatalom, semmi törvény jogosan meg nem foszthatja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ily vagyon a természeti jog, és ebből folyólag a politikai jog. Ezen két jog soha el nem évül. Mit sem nyomhat a józan ész mérlegében, ha egy nemzet, vagy annak ] egy része évszázadokig ki volt zárva a politikai jogok élvezetéből; mert e jogot mint személyétől elválaszthatlan természeti örökséget minden polgár, ki egy államban él, ki annak jó- és balsorsában részesül: bármikor is bizton visszakövetelheti. Az igazság, t. ház, igazság marad, ha csupán kevesen merik is azt bevallani. (Igaz! ugy van!) valamint a hiba nem szűnik meg hiba lenni, legyen az bár milliók által elkövetve, azért a szavazatjog átalánossátételénél nem lehet szó valami kegyelem-osztásról, hanem egyszerűen a ^mások által bitorolt jognak megtérítéséről. És reménylem t. ház, hogy azon országgyűlés, mely hivatva lesz a ceusust, ezen utolsó válaszfalat a polgár és polgár közt le-