Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474
474. országos ülés ápriiis 3 1872. 41 egy 40 evvel velem történt. (Halljuk!) Tény és nem adoma. Tehát ezelőtt mintegy 40 évvel nagybóesai pusztai birtokomra utazván, nagy falka birkát találván a birtokomon, more patrio meglehetős keményen így szóltam a juhászhoz: „Hogyan merészeltél ide jönni ? Hát^ kié ez a föld 1' „Az úristené!" felelt a juhász. És miután akkor is igen higgadt vérű ember voltam, mint most: egyhamar meg nem haragudtam, de elgondoltam azt is, hogy ezen embert, mint a harist, saját szavaival kell megfognom. így szóltam tehát: Jól van fiam, elismerem, hogy én is, te is, ezen föld is az istené. De ha ez igy van : ez a falka birka is az istené. Annálfogva parancsoltam kocsisomnak, hogy miután az isten ürüjére éheztem : tegyen fel kocsimra 4 darabot. (Hoszssas derültség.) Ekkor magába szállott az én juhászom, sőt engedelmet is kért, azt mondva: „.Elismerem, hogy ez a föld az uré, s különben e birka nem is az enyém, hanem a gazduramé lévén, ha el fog belőle az ur, az én károm lesz. Tehát engedelmet kérek, soha többé az ur földjére nem lépek." Körülbelől igy gondolkoznak többnyire azok, kiknek birtokuk nincs, a más földjéről. Kiknek midőn szájokba rágjuk, hogy ámbár birtoktalanok, mindamellett miután katonai szolgálatot teljesítenek, joguk van földet követelni, a mint bizony 1848. után sokan, a kik nem estek el a csatában, azt mondták, mikor haza kerültek: Hát hol van az én földem, a melyért én a hazának szolgáltam ? Ezek, t. ház, nem csoda, ha aggodalomba ejtik az embert, midőn arról van szó, hogy szavazati jogot adjunk azoknak, a kiknek sem műveltségűk, sem függetlenségök nincsen. Ivánka Imre (közleszól): Hát ez liberalitás ? Halász Boldizsár: Gondolnám liberálisabb, mint a képviselő ur (Derültség.) T. ház! miután köszbeszóló t. képviselő úr kétségbe vonta azt, hogy liberális vagyok, a ki mindenkinek nem akarom megadni a szavazati jogot, mint például Vécsey Tamás képviselő úr, ki szintén az átalános szavazatjog mellett, de már némi óvatossággal nyilatkozott, s a ki kiveszi a cselédséget meg a nőket s nem tudom kit nem vesz ki, kérdem : hát egy mivelt birtokos nőt, például nem illetné meg a szavazati jog inkább, mint egy semmivel nem biró irni, olvasni nem tudó s minden perczben eladó oly embert, ki az első jövőmenőnek adja oda szavazatát ? (Helyeslés.) S hogy ez igy áll, hadd mondja Körmendy t. képviselő úr, a ki pedig rettenetes liberális, sőt talán liberálisabb még mint a t. képviselő úr s a ki szórólszóra ezt mondja: ,Hogy mily galádul, mily nagymérvüleg, rÉPV. H. NAPLÓ 1844 X *JV. mily nyíltan űzetik hazaszerte a vesztegetés: arra nézve elég, csak annyit mondani, hogy maga a kormány, annak közegei, az erkölcsiség őrzésére hivatott főpapság, első sorban lélegzenek e bűnben." Valóban azt fogjuk maholnap tapasztalni, hogy a kormáig, annak ezer meg ezer hivatalnokai, a főpapság, a vagyon- és pénzaristokraták mintegy összeesküdtek a hazafiság, az önálló meggyőződés, a polgári erények e legnemesbike ellen, hogy ezeket tekintélyökkel, hatalmukkal elnyomják és hivatalba, pénzbe vagy borba fojtják, nem törődve semmivel, csakhogy sötét uralmukat biztosítsák, habár Róma azon korszakát teremtve is meg hazánkra nézve, melyet kora egyik férfia ily szavakkal jellemzett: „íme, itt egy eladó város, csak legyen a ki megvegye." A különbség csak az lesz, hogy nálunk van a ki megvegye." Na már, t. ház, a ki annyira eladónak mondja a szavazatokat : az azt most mégis nagyobb mérvűvé akarja tenni azáltal, hogy a neveletlen, semmivel nem biró tömegnek is megadja az eladható jogot: én nem tudom, hogy ezen logikának hol az alapja? {Helyeslés) Körmendy Sándor (közbeszól): Félremagyarázás. Halász Boldizsár: Meghiszem, hogy nem tetszik; ón is baloldali vagyok s talán szabadelvű is, csakhogy fanaticus nem vagyok. Tudom, hogy a szabadelvüségnek is vannak határai, mert azt hiszem, hogy ha az ily dogmaticus urak a régi spanyol inquisitióval rendelkeznének: talán még engem mégis égettetnének; (Derültség.) mert nem vagyok szerintük eléggé szabadelvű. A mi illeti, t. ház, Madarász József szavait, ha jól emlékszem, azt is mondta, hogy sokkal jobban lehet bizni a semmivel biró szegény emberekben, mert azok 1848-ban harczoltak a hazáért, némely urak pedig elrepültek és elugrattak. Ez elég hiba volt, csakhogy nagy különbség van a két ugrás közt. Például 1789-ben a franczia forradalom alatt sokan megugrottak a franczia urak közül s ott külföldön, Koblenczben csináltak ellenforradalmat. De mit tett erre a franczia nemzet? Elkobozta vagyonaikat. De ha a birtoktalan megugrik: a haza sem vagyonát el nem kobozhatja, még büntetés alá sem vonhatja, (Helyeslés.) mert nincs semmije. Nagyon jól mondotta azon régi római költő, hogy: „Nescio qua natale solum dulcedine cunctos Ducit et immemores non sinit esse sui", tehát a föld a haza. Méltóztassanak elhinni, hogy világpolgár mindenki lehet: „ubi bene, ibi patria," de a kinek van valamire tenni a lábát és a kinek van mihez nyúlnia, nemcsak a maga 6
