Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474
474. országos ülés április 3. 1872. 29 ország közügyeinek intézésére, közvetve rendelkezési jogot foglal magában az ország közügyei fölött : ezen magas állami functió legyen az, a melynek gyakorlásához azonkívül, hogy születtünk, semmi más minősítés nem kívántatik ? . Ha azon minősítés, melyet a törvény megállapít, ha a megállapított qualifleatió nem jó, ha az hibás: abból nem az következik, hogy semmi qualificatió nem szükséges, hanem az, hogy a hibás törvény javíttassák ki. (Helyeslés.) A census alapjául szolgáló vagyon mennyisége sem tudományosan, sem gyakorlatilag praecise nem határozható meg, csak önkény által lehet azt meghatározni: ergo semmi census nem szükséges, minden census fölösleges. Én azt elismerem, t. ház, hogy az emberi ész végessége és tökéletlensége igen gyakran eredményezi azt, hogy bizonyos idő, bizonyos kor, melyben valamely cselekmény teljesíthető, bizonyos föltételek, melyek valamely cselekmény teljesítésére megkívántatnak : mathematikai pontossággal praecise nem határozható meg, csak hozzávetőleg, ha szabad ugy mondanom, szemmérték szerint lehet azt meghatározni. Ha jól tudom, Madarász t. képviselő ur indítványa is csak azoknak ad szavazati jogot, kik a 20-ik évet betöltötték: kérdem, miért nem a 19-et vagy 21-etí A teljes koruság elérésére törvényeink a 24 évet kívánják: miért nem a 23 vagy 21 évet? A katona kötelezettség teljesítése nálunk a 32-ik évben megszűnik : miért nem a 33 vagy 34-ben? Ezeket mind teljes pontossággal nem lehet meghatározni; de azért nem következik, hogy azok iránt intézkedni nem kell, és szerintem igen téves következtetés lenne, azt mondani, hogy mivel valamely törvény nem tökéletes, sőt az emberi ész tökélytelensége miatt semmi törvény nem lehet tökéletes: azért semmi törvényt sem kell alkotni. Nagy súly fektettetett többek által arra, hogy a választói jog velünk született emberi jog. Sokan emiitették fel ezen érvet, meglehet, hogy valamely szónoklat kikerülte figyelmemet; de én részemről legalább senki által ezen állítást bebizonyíttatni nem hallottam; sőt ugy tudom, hogy ezen állítás bebizonyítása senki által meg sem kiséreltetett. Nézetem erre nézve a következő. Velünk született, az államban is föntartandó emberi jog az, hogy az állam minden polgára megszerezhesse azon képességet, azon minősitést, mely a választói jog gyakorlására megkívántatik, és hogy senki azok közül, kik ezen képességet bírják, a választói jog gyakorlatából ki ne zárassék: ez emberi az államban is főntartandó jog, mert kifolyása a jogegyenlőség elvének; de hogy mindenki, az is, ki az arra megkívántató képességgel nem bir, a választói jogot oly érvénynyel gyakorolja, mint az arra képesek: az már nem jogegyenlőség, hanem jogegyenlőtlenség, mert előjog, mely a képesség hiányának adatik a képesség felett. Emberi, az államban is föntartaadó jog, hogy kiki ingatlan birtokot bírhasson, ingatlan birtokot szerezhessen, és senki ingatlan birtok szerzésének jogától az államban meg ne fosztassák. De azért azon néhány hold földet, mely a föld kerekségéből fejszám szerint reáuk esnék, velünk nem született ezen néhány hold földet, csupán azért, mert születtünk, mert emberek vagyunk, tényleg magunk számára kiszakítani és birtokba venni jogunk nincs. Ha az emberi jog igy értelmeztetik, mint állíttatott, hogy t. i. azért, mert valaki született, mert ember, már joga van a választói jogot nemcsak megszerezni, de tényleg gyakorolni is : az emberi jog ezen értelmezéséből az is következik, hogy mindenkinek már csak azért, mert született, mert ember, joga van nemcsak birtokot szerezni, hanem ezen birtokot tényleg is kiszakítani az állam területéből, és birtokába venni (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Az előzményből e két következmény egyiránt foly. Hogy akarják-e az illető képviselő urak az emberi jogok értelmezését ennyire kiterjeszteni, azt nem tudom; de felteszem, hogy ennyire kiterjeszteni nem akarják. {Halljuk!) Az adófizetés többek által a választói jog jogi alapjának mondatik. Ezen érv nézetem szerint hasonlókép az általános szavazatjog megadása ellen szól; mert igaz, hogy a haza minden polgára viseli a közadók terhét, de viseli tehetsége szerint. Ha tehát az adófizetés jogalapja a választói jognak, akkor, ha helyes, hogy ki az adót tehetsége szerint viseli, nem mondathatik helytelennek, hogy kiki a választói jogot tehetsége szerint gyakorolja, azaz, hogy azoknak, kik annak gyakorlására kellően nem képesittettek,ne adassék több jog, mint azoknak, a kik a választói jog gyakorlására kellő képességgel birnak, és én ugy hiszem, hogy ezen érvelésben nem az átalános szavazatnak, hanem inkább a censusnak eszméje rejlik. Sokan a katona kötelezetségről mondották azt, hogy jogalapja a választói jognak. Terhes kötelezettség ez, de egyformán viseli azt a haza minden polgára, és nem atyjáért, anyjáért, vagy családjáért, hanem kiki saját személyeért viseli és viseli a szegény ugy, mint a gazdag; és én azt tartom, hogy oly Kötelezettségből, melyet egyenlően viselünk, mindnyájan egy osztálynak előjogot deriválni nem lehet és annyival inkább nem lehet, mert egészen más kellékek kívántat-