Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-474

474. országos ülés Április 3. 1872. 27 sadalmi organismusnak természetszerű fejlődése folytán a műveltség és a vagyoni jóllét széle­sebb körökben terjedt el az ország polgárai kö­zött, s a melyekben e szerint kiváltkép helyi ki­vételes körülményeknek hozzájárulásával a vá­lasztási jog most is már szélesebb körre terjesz­tethetik ki és az átalános szavazatjog is beho­zathatik. Megengedem, sőt hiszem, hogy más államokban is a társadalmi és állami viszonyok folytonos fejlődése és megfelelő törvényhozási in­tézkedések folytán a közjólét és közműveltség mindig szélesebb és szélesebb körre fogna kiter­jedni, és ekként a választói jog fokozatosan öregbittetni és végre az átalános szavazati jog behozatalával megkoronáztathatni fog; de, néze­tem szerint, nekünk nem más országok viszonyai szerint, nem egy jövendő boldogabb kor állapo­tai szerint, hanem a létező tényekre, hazánk vi­szonyaira alkalmazva kell törvényeket alkotni. (Helyeslés bal felöl.) S ezeket figyelembe véve, azok folytán, mi­ket elmondottam, Madarász József t. képviselő­barátom által beadott indítványt részemről el nem fogadhatom; de midőn azt teszem: uem cselekszem azt, mit Henszlmann t. képviselő ur mondott, hogy igy az egyházak tesznek, midőn híveiket e földön kielégíteni képesek nem lévén, azokat a túlvilágra szóló váltókkal látják el. Én, midőn egy jogot, a választói jogot nem akarom kiterjeszteni mindaddig, míg kiterjeszté­sének ideje be nem következett, — hogy Henszl­mann képviselő ur hasonlatával éljek — nem akarom megengedni, hogy a váltó korábban praesentáltassék fizetés végett, mint lejárati ideje bekövetkezett, és azt hiszem, hogy t. barátom Henszlmann is meg fogja engedni, hogy ha akár egyes, akár államok váltóiknak lefizetésére ko­rábban kényszeríttetnek, mint azok lejárati ideje bekövetkezett: ez által nemcsak egyesek háztar­tása, hanem az államok háztartása is igen érzé­kenyen megzavartathatik. És ezen állapot áll be akkor is, ha valamely jog, például a választói jog korábban terjesztetik ki, mint kiterjesztésé­nek természetszerű ideje bekövetkezett. (Helyes­lés bal felől.) Engedje már most, t. ház, hogy észrevéte­leket tehessek azokra, melyek az általam fölállí­tott thesis ellen a vita folyama alatt fölhozat­tak. Természetes, hogy csak némely észrevéte­lekre felelhetek, ha kelletén tul nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni; (Ealljukl) mitől tartok, hogy meg fog történni mindamellett, ha csak némely észrevételekre fogok is, megjegy­zéseket tenni. Madarász képviselő ur azt monda, hogy az átalános szavazatjog megadása kétségkívül nagy előlépés, de kisebb, mint az volt, melylyel a vá­lasztási jog 1848-ban kiterjesztett: az akkori választók jól választottak 1848-ban, jól fognak tehát az átalános szavazatjog alapján beveendőn is választani most. Nézetein szerint azon előlépés, melyet Ma­darász t. képviselő ur indítványoz, Dagyobb an­nál, mely 1848-ban tétetett, mert 1848. előtt a választói jog a születéshez, nemességhez, tehát qualifieatióhoz volt kötve; 1848-ban a születési qualificatió helyébe a vagyoni qualificatió állít­tatott, tehát ismét qualificatió, és most t. bará­tom Madarász képviselő ur indítványa szerint a qualificatió egészen megszűnnék. Hogy ez mennyivel nagyobb előlépés annál, mely 1848-ban történt: legkevésbbé tagadhatja Madarász t. képviselő ur. mert midőn az 1848. előtti választóknak száma, 4 —500,000-nél többre alig tétethetik: t. barátom Madarász képviselő ur számítása szerint a mostani választók száma mintegy 1 millióra tehető és ő maga számította ki, maga mondotta azt, hogy indítványa folytán mintegy 7 — 8 milliró szavazattal szaporodnék a választók száma. (Ellenmondás a szélső bal felől és felkiáltások: Legfittebb 3 millió!) Ezek voltak Mada­rász ur saját szavai. (Felkiáltások a szélső bal ol­dalról: Tévedett!) Ha tévedett: arról én nem te­hetek ; de nyilvánvaló az, hogy Madarász kép­viselő ur legalább állitásom helyességét nem tagadhatja. Egy képviselő a ház túlsó oldalán az átalá­nos vita alkalmával t. barátom Tisza Kálmán indítványára, mely szerint a létező census némi megváltoztatását és a szavazati jog szélesebb körre terjesztését czélozta: azt mondta, hogy ez ugrás a sötétbe; mert adatok nélkül javasol­tatik. Ily ugrás a sötétbe volt az 1848-ik V. t. ez. is, mert szintén adatok tüzetes számba vétele nélkül hozatott; de igen szerencsés ugrás volt a sötétbe, a mint ezt már előbb is említeni sze­rencsém volt. A minori azonban ad maius non valet argumentatio ; abból, hogy egy ugrás sze­rencsésen sikerült a sötétbe: nem következik, hogy minden további ugrás hasonlóképen sike­rülni fog. Ha Madarász képviselő ur folyvást ugrálni, tovább ugrálni akar a sötétben: (Derültség.) nem állok jót, hogy utóvégre árokba nem bukik. Azt mondja tovább Madarász képviselő ur: „azok a kik 1848-ban választói jogot nem nyertek: szokásra, életmódra nézve hasonlók azok nagy részéhez, kik 1848-ban e joggal felruház­tattak, miért ne szaporittassék meg tehát a mos­tani például 1 millió választó azon körülbelől 7 — 8 milllióval, kik habár kevesebb adót fizet­nek is, de szintén oly becsületes, értelmes em­berek, mint amazok. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom