Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-474
474. országos ülés Április 3. 1872. 27 sadalmi organismusnak természetszerű fejlődése folytán a műveltség és a vagyoni jóllét szélesebb körökben terjedt el az ország polgárai között, s a melyekben e szerint kiváltkép helyi kivételes körülményeknek hozzájárulásával a választási jog most is már szélesebb körre terjesztethetik ki és az átalános szavazatjog is behozathatik. Megengedem, sőt hiszem, hogy más államokban is a társadalmi és állami viszonyok folytonos fejlődése és megfelelő törvényhozási intézkedések folytán a közjólét és közműveltség mindig szélesebb és szélesebb körre fogna kiterjedni, és ekként a választói jog fokozatosan öregbittetni és végre az átalános szavazati jog behozatalával megkoronáztathatni fog; de, nézetem szerint, nekünk nem más országok viszonyai szerint, nem egy jövendő boldogabb kor állapotai szerint, hanem a létező tényekre, hazánk viszonyaira alkalmazva kell törvényeket alkotni. (Helyeslés bal felöl.) S ezeket figyelembe véve, azok folytán, miket elmondottam, Madarász József t. képviselőbarátom által beadott indítványt részemről el nem fogadhatom; de midőn azt teszem: uem cselekszem azt, mit Henszlmann t. képviselő ur mondott, hogy igy az egyházak tesznek, midőn híveiket e földön kielégíteni képesek nem lévén, azokat a túlvilágra szóló váltókkal látják el. Én, midőn egy jogot, a választói jogot nem akarom kiterjeszteni mindaddig, míg kiterjesztésének ideje be nem következett, — hogy Henszlmann képviselő ur hasonlatával éljek — nem akarom megengedni, hogy a váltó korábban praesentáltassék fizetés végett, mint lejárati ideje bekövetkezett, és azt hiszem, hogy t. barátom Henszlmann is meg fogja engedni, hogy ha akár egyes, akár államok váltóiknak lefizetésére korábban kényszeríttetnek, mint azok lejárati ideje bekövetkezett: ez által nemcsak egyesek háztartása, hanem az államok háztartása is igen érzékenyen megzavartathatik. És ezen állapot áll be akkor is, ha valamely jog, például a választói jog korábban terjesztetik ki, mint kiterjesztésének természetszerű ideje bekövetkezett. (Helyeslés bal felől.) Engedje már most, t. ház, hogy észrevételeket tehessek azokra, melyek az általam fölállított thesis ellen a vita folyama alatt fölhozattak. Természetes, hogy csak némely észrevételekre felelhetek, ha kelletén tul nem akarom a t. ház figyelmét igénybe venni; (Ealljukl) mitől tartok, hogy meg fog történni mindamellett, ha csak némely észrevételekre fogok is, megjegyzéseket tenni. Madarász képviselő ur azt monda, hogy az átalános szavazatjog megadása kétségkívül nagy előlépés, de kisebb, mint az volt, melylyel a választási jog 1848-ban kiterjesztett: az akkori választók jól választottak 1848-ban, jól fognak tehát az átalános szavazatjog alapján beveendőn is választani most. Nézetein szerint azon előlépés, melyet Madarász t. képviselő ur indítványoz, Dagyobb annál, mely 1848-ban tétetett, mert 1848. előtt a választói jog a születéshez, nemességhez, tehát qualifieatióhoz volt kötve; 1848-ban a születési qualificatió helyébe a vagyoni qualificatió állíttatott, tehát ismét qualificatió, és most t. barátom Madarász képviselő ur indítványa szerint a qualificatió egészen megszűnnék. Hogy ez mennyivel nagyobb előlépés annál, mely 1848-ban történt: legkevésbbé tagadhatja Madarász t. képviselő ur. mert midőn az 1848. előtti választóknak száma, 4 —500,000-nél többre alig tétethetik: t. barátom Madarász képviselő ur számítása szerint a mostani választók száma mintegy 1 millióra tehető és ő maga számította ki, maga mondotta azt, hogy indítványa folytán mintegy 7 — 8 milliró szavazattal szaporodnék a választók száma. (Ellenmondás a szélső bal felől és felkiáltások: Legfittebb 3 millió!) Ezek voltak Madarász ur saját szavai. (Felkiáltások a szélső bal oldalról: Tévedett!) Ha tévedett: arról én nem tehetek ; de nyilvánvaló az, hogy Madarász képviselő ur legalább állitásom helyességét nem tagadhatja. Egy képviselő a ház túlsó oldalán az átalános vita alkalmával t. barátom Tisza Kálmán indítványára, mely szerint a létező census némi megváltoztatását és a szavazati jog szélesebb körre terjesztését czélozta: azt mondta, hogy ez ugrás a sötétbe; mert adatok nélkül javasoltatik. Ily ugrás a sötétbe volt az 1848-ik V. t. ez. is, mert szintén adatok tüzetes számba vétele nélkül hozatott; de igen szerencsés ugrás volt a sötétbe, a mint ezt már előbb is említeni szerencsém volt. A minori azonban ad maius non valet argumentatio ; abból, hogy egy ugrás szerencsésen sikerült a sötétbe: nem következik, hogy minden további ugrás hasonlóképen sikerülni fog. Ha Madarász képviselő ur folyvást ugrálni, tovább ugrálni akar a sötétben: (Derültség.) nem állok jót, hogy utóvégre árokba nem bukik. Azt mondja tovább Madarász képviselő ur: „azok a kik 1848-ban választói jogot nem nyertek: szokásra, életmódra nézve hasonlók azok nagy részéhez, kik 1848-ban e joggal felruháztattak, miért ne szaporittassék meg tehát a mostani például 1 millió választó azon körülbelől 7 — 8 milllióval, kik habár kevesebb adót fizetnek is, de szintén oly becsületes, értelmes emberek, mint amazok. 4*
