Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-482

250 482. országos ülés április 12. 1872. ezt tartom: soha sem venni vissza semmi jogot, a mely már meg van adva, állandólag előre menni lassan, óvatosan, biztosan a választási jog terjesztésében, soha nem menni hátra, de soha nem ugrándozni előre. Ez felfogásom, és ezért voltam ellene egyfelől annak, a mit a kormány törvényjavaslatában ajánlott, mert abban nemcsak hátramenést Iátok ; de a meglevő jogok megnyirbálását látom; — valamint másfelől az ellen, a mit Madarász József t. barátom javasolt, t. i. az átalános szavazat behozatalát.. . (Madarász József kosbeszól: Halljuk!) Minthogy épen t. képviselőtársam hangját hallottam, egy pár megjegyzést teszek közelebbi beszédére. Beszéde egyik részében azt méltóztatott mondani tréfásan, enyelgőleg azon kedves mosolylyal, mely ly el vágásait szokta kisérni, hogy azon pártban, melyhez szerencsém van tartozni, némelyek — én nem számítom magamat azok közé, kikre czélzását tette és azért válaszolok rá, — közülünk némelyek — monda oly nyájasan, szelíden bánnak azon átalános szavazattal, mintha nem akarnák bántani, és olyan formán fejezte ki magát, — mintha éreznék, hogy az nem népszerű dolog és nem jó korfceskedési eszköz. Meglehet ; de végre kimondták véleményöket és épen ez által bizonyították be, hogy népszerűtlen dolgot is tudnak tenni és korteskedésre sem adja magát mindenik.. Egyébiránt tagadom azt, — mert azon értelmet méltóztatott adni, — tagadom, hogy akár az egyik, akár a másik népszerű vagy népszerűtlen lenne. Mi megteszszük kötelességünket, kijelentjük meggyőződésünket, akár népszerű, akár népszerűtlen legyen valamely dolog ; s ennél tovább nem kell mennünk egymás, de senki irányában sem. Amerikára nézve is mondott a képviselő ur valamit; elvégre a dolog nem nagy fontosságú, de a képviselő ur nagyon szeret Amerikára hivatkozni ; s azért mondom, én is voltam Amerikában, ismerem az ottani viszonyokat, sőt részt is vettem némileg a közéletnek egyik nevezetes ágában; de megvallom, soha monarehicus pártról Amerikában, melyre a t. képviselő ur utalt, nem hallottam. (Felkiáltások a szélső bal oldalon: De igenis létezik!) Nem létezett, még azon időben sem,, midőn leginkább lett volna létoka", t. i. a polgári háború alkalmával. Könyvekből lehetett talán olvasni, de még a rabszolga-tartás a polgárháború idejében sem létezett. Azt mondani tehát, hogy ha ott Amerikában beszélhetnek a monarchisták a monarchiáról : beszélhetünk itt Európában a respublikáról, ha republikánusok vagyunk: ez nem argumentum. Azután meg. nincs szükség reá, mert Európában most lehet mindenkinek mindenről beszélni; tehát nem szükséges Amerikára utalni. Én, t. ház, erre nézve többet nem is mondok, hanem szeretnék azon beszédre felelni, melyet a t. belügyminiszter ur még csak tartani fog. {Derültség. Halljuk!) Mindenekelőtt az igen t. miniszter ur talán meg fogja magyarázni — legelőbb gyanítom, hogy ezt tenni fogja — hogy miért engedte ezen törvényjavaslattal — nem beszélek ez előtti időkről, hanem most néhány nap óta — a háznak vesztegetni idejét azután is, mikor a rendeletet a főispánoknak elküldte, hogy az 1848-iktörvónyek értelmében tegyék meg a választási előkészületeket. (Igaz, Igaz, bal felöl!) Ez már tökéletesen fölösleges idővesztegetés volt; ekkor rögtön visszavehette volna a törvényjavaslatot, a mikor a főispánokat utasította, hogy az 1848-ki törvények értelmében tegyék meg a választási előkészületeket. {Helyeslés hal felől.) Azt hiszem, majd elmondandó beszédében ennek okát kifejti; azért feleltem rá előre, mit már előre felelni lehetett. Azután, megvallom, nem tudom elképzelni, hogy a t. miniszter ur azon nyilatkozatai után, melyeket már tett, és melyek mindig nagyobb magaslatot érnek el a meglepő ötletek által, hogy mi jöhet már most % Az előbbiekre nem térek vissza, hanem legutóbbi eszméje a t. miniszter urnák pl. ez volt, hogy az, a mi e házban történik : suropai kérdés, a parlamentalismus kérdése egész világon. Már most nem tudom elképzelni, mit fog ennél nagyobbat mondani. Arra az ideára kell jönnöm, hogy az augusztus hóra jósolt világvéget nekünk fogja tulajdonítani. (Derültség.) Azon állításának, hogy a mi e házban történik, az parlamentalis kérdés lesz egész világon, nyomai ntán néztem mindenütt, átnéztem a különféle nyelveken irt külföldi lapokat, és rendre olvastam jó darab ideig ; de biztosítom a miniszter urat, hogy sehol a világon nem félnek attól, hogy a parlamentalismus veszélyeztetve lenne általunk. Még attól sem félnek, hogy a mi parlamentalismusunk van veszélyeztetve, nem hogy a magokét féltenék. Szóval, a világ nagyon higgadtan veszi a dolgot, mert tudják, miről volt szó, Szó volt arról, hogy két törvényjavaslat, melyeknek elsejét az utólagosan beterjesztett második még inkább el mérgesítette, mondom, hogy két ily törvényjavaslat a parlament utolsó ülésszakának végén terjesztetvén a ház elébe, rosznak, az országra nézve kártékonynak, a nép jogaira nézve fosztogatónak találtatván : ezen két törvényjavaslat törvénybe ne mehessen az ellenzék hozzájárulásával; ha az ellenzék eljárása oly erélyt képes kifejteni, mely a törvénynyé léteit abso-