Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-482
248 482. országos ülés április 18. 1872. sorrend megállapítására nézve hozott: egyszerre merész fordulással, mint egy hatalomszóval, eltörölje, (Helyeslés jobb felől) és ellentétbe helyezze magát azon kijelentéseivel, midőn épen a ház megállapitott sorrendjének és napirendjének megváltoztatása iránt nem egy izben, de több izben tett indítványokat elvetett. Különben is megvallom t. ház, bár menynyire fontosaknak tartom is, azon vasutakat, melyeket előtefjeszteni most a központi bizottság nevében szerencsém volt, bármennyire sajnálom, hogy ezen két nagyfontosságú vasútnak kiépítéséről szóló törvényjavaslatok, mely kamatbiztositás és igy az állam terheltetése nélkül, pusztán 80 évi adómentesség engedélye mellett szándékoltatik kiépíttetni, ezen országgyűlésről elmaradnak: mégis megvallom, nem tartom indokolhatónak azt, hogy a ház épen ezen a tanácskozások előstadiumain csak most keresztülvitt két vasúti törvényjavaslatot tárgyalja és ne tárgyalja és törvényerőre ne emelje azon hosszú sorát a nagyfontosságú, életbevágó, elkerülhetlenül szükséges reformtörvényjavaslatoknak, melyek az ezen házban hat hét óta lefolyt események által a napirendről leszoríttattak. Ott van a Ludoviceum ügye, ott van a kolozsvári egyetem fölállításának kérdése, ott van a főváros rendezése, ott vannak a telepitvényesek, ott több nemzetközi szerződés, ott az ínségesek ügye, és még hozzá, t. ház, ott vannak azon vasutak is, a melyek részben kamatbiztositás nélkül, mint a vojtek-bogsáni másodrendű vasút, melyek azon vidékeken terveztetnek és szándékoltattak kiépíttetni, a melyek ínséggel, árvízzel vannak sújtva. Én azt hiszem, midőn ezen vasutak tárgyalása és törvénynyé emelése valamint azon vasutaké, melyek kenyeret és munkát hivatvák adni az ínséges vidékeknek, a napirendről kiszorult; ezzel szemben kérdem: mivel volna motiválható az, hogy más vasúti törvényjavaslatoknak praeferentia adassék, és pedig a napirendnek megszakításával, elvi álláspontunk megszakítása mellett, és tárgyaltassanak oly czélból, hogy törvényerőre emeltessenek minden többi javaslat mellőzésével: és ép azért ezen indokoknál fogva ezen indítványt elfogadhatónak nem vélem. (Helyeslés jobb felől) Elnök: Elfogadja a t. ház Simonyi képviselő ur indítványát? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Szögyény László előadó: T. képviselőház ! A bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentését van szerencsém a t. háznak bemutatni. A bizottság a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja, részleteire nézve különösen az egyéni szabadság biztosítása érdekében némely lényegesebb módosításokat tett. Ezen jelentést van szerencsém a t. képviselőháznak bemutatni azon kéréssel: méltóztassék annak kinyomatását, valamint az ide mellékelt uj szöveg kinyomatását is elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni és a képviselő urak között kiosztatni. Következik a napirenden levő tárgy tárgyalásának folytatása. Csernatony képviselő ur tegnap, mint hallottam, szólani kivánt; ha a t. ház ezt megengedi és megadja neki a szót: elmondhatja beszédét. (Halljuk!) Csernátony Lajos: T. képviselőház ! Szándékomban volt némileg részletesebben felelni, mint az idő megengedi, felelni t. i. némely ellenvetésekre, a melyek nem mondhatom, hogy mindenünnen, hanem csak a ház ezen oldaláról tétettek azon módositvány ellen, melyet szerencsém volt a ház elé terjeszteni. (Zaj.) Elnök: Kérek csendet. Csernátony Lajos: Én kész vagyok, t. ház, elállani a szótól, a mely perczben parancsolják, (Halljuk!) mert én magam is meguntam már a dolgot s azért értem a türelmetlenséget ; méltóztassanak csak parancsolni : én bármely perczben elállók a szótól. {Halljuk! Halljuk!) Én — mondom — attól minden esetre egészen elállók, hogy hosszasan beszéljek, s röviden fogok szólni, elhagyva azokat, miket mondani akartam. A képviseleti rendszer alapját illetőleg az egész világon rendkívül elágaznak a vélemények mind a tudósok, mind a gyakorlati államférfiak közt. Hogy a választás átalános legyen-e vagy census melletti, direct vagy indirect, titkos vagy nyílt? ez mind oly kérdés, mely fölött egyértelműség sehol sincs az egész világon, még a szabadelvüség leghatározottabb soraiban sem; ez mindenütt nyilt kérdés, következőleg, ha egy párt — mert a túloldalról nem mondhatok semmit, mivel csak azt tudjuk, hogy hallgatott — megoszlik a kérdés fölött : csak az történik, a mi történt mindenütt, következőleg a pártnak állásán egy ily nagy kérdés fölötti megoszlás nem változtat semmit addig, a meddig azon kérdés nem veszi magára a közvetlen sürgősség alapját; ekkor azután valóban pártállást képező kérdéssé válik. Ennélfogva én legkevésbbé sem búslakodom azon, ami közöttünk történt; hogy t. i. az egyik az átalános szavazatjog mellett, a másik pedig ellene volt; megvallom azonban, t. ház, hogy ezen nézetharezot, mely kifejtetett a háznak ez oldalán, nem szerettem volna azon esetben : ha ezen párt, ha a mostani ellenzék volna
