Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

ISI. országos ülés április 11. 18?2. 235 egyéni szabadságra épiti az állami szabadságot." Kérdem önöktől t. képviselőtársaim, hogyan érthetnék önök az egyéni szabadságot másként, minthogy az államban létező minden egyén egyszersmind az államnak polgára. Ha önök még szabadságot értenek, s más egyéneket értenek : akkor meg kell ezt különböztetni e programmban. Azon állam szabadsága, mely egyéni szabadságra van épitve, legalább a demokratia elvei szerint jogosan nem lehet más: minthogy mindenkinek, a ki a haza polgára, egyenlően adassék meg a jog. Ha a szabadság mást jelent, mint jog: akkor ezt szójátéknak kell tekintenem. Mivel azonban nem akarok játékot űzni sem a szabadság, sem a jog fogalmával, mivel az én keblembe be van irva, hogy minden polgára e hazának érdemes a szabadságra; a szabadságot csak ugy gyakorolhatja, ha jogával élhet: én az egyéni szabadságtól elválaszhatatlannak tartom az egyéni jogot, és az egyéni jogra alapított egyéni szabadság nem lehet más, mint az átalános választói jog által képviselt állami képviselet. Ezek folytán szabadjon most már felhívnom t. képviselőtársaim figyelmét az angol történelem egyik jelesének szavaiia. Midőn Észak-Amerika föltámadt, és fegyvert fogott magát megvedni Angolhon ellenében, hogy független állammá tegye magát, nem holmi önző érdekből, hanem azért, mert Angolország nem birta felfogni, hogy azon észak-amerikai államnak joga van a maga ügyeibe befolyni, mit megtagadott tőle: akkor szó emeltetett önmagában az angol parlamentben, hogy vajon elismerjék-e Amerika függetlenségét vagy sem? Es Angolország parlamentjében, mint kell is minden parlamentben, akadtak férfiak, kik jogosnak nyilatkoztatták ki Amerika felkelését, felébredését. Pitt volt az, ki azt mondta: örülök, hogy Amerika fellázadt, felkelt; ha 3 milliónyi népségben annyira kihalt volna már a szabadság iránti szeretet, hogy ön akaratukból szolgákká engedjék magukat tétetni: ez volna a leghatásosabb eszköz, hogy mi önmagunk is rabszolgákká tétessünk. Ajánlom a t. képviselő uraknak ezen angol államférfi példáját, A választási törvényekről, s annak megszorításáról van szó. Azt hiszem, hogy midőn meg akarjuk tartani önmagunk választói részére a választási jogot, melyet 1848. megadott : azon angol államférfiú példáját követve legbiztosabban fogunk cselekedni akkor, ha azt megadjuk mindazoknak, kik arra nem érdemtelenek, ha 'megadjuk minden becsületes honpolgárnak, hogy sem azoktól, sem ^tőlünk, sem választóinktól el ne vétethessék. Én tehát az átalános választási jogot, mint az egyenjogúságnak megtagadhatlan követelményét, ajánlom Magyarország képviselőházának elfogadásra. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Mielőtt t. ház! az ülést bezárnám, kérem a t. képviselő urakat, miszerint d. u. 5. órakor az osztályülésekben, megjelenni szíveskedjenek. Ez osztályülések tárgya lesz, a pénzügyi és a vasúti bizottságnak két jelentése, és Szontagh Pál (gömöri) képviselő urnák a rozsnyói törvényszék felállítására nézve beadott törvényjavaslata. Tisza Kálmán: A szavazás mikor lesz ? Elnök: Holnap délelőtt 10 órakor. A zárbeszédek sincsenek míg bezárva s Csernatony képviselő ur szót kért. (Felkiáltások: Be van fejesve a tárgy!) Tisza Kálmán : Engedelmet kérek (Halljuk!) én nem tudom, hogy Csernatony képviselő ur kért-e szót ? Ha ezt a t. képviselőház neki megadja : én részemről nagyon fogok örülni; de ha ő személyesen szót nem kért és ha kivételesen nem adatik meg neki, a szabályok értelmében zárszava nincs, mert modositványt adott be. ' Tehát nincsen egyéb hátra mint a kérdést meg üapitani, és vagy most szavazni, vagy a szavalást holnapra, mint elsőt kitűzni. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Valamint Csernatony t. képviselő ur szót kórt, ugy a belügyminiszter ur is kijelentette, hogy e ponthoz szólani kivan, miután pedig már 2 óra van, tehát ez holnapra marad; vagy talán ma méltóztatnak kívánni? (Nem!) Tehát holnap reggel 10 órakor folytatjuk. (As ülés végződik d. u. 2 órákor.) 30*