Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-481

226 481. országos ülés április 11. 1872. archiában is meg kell lenui azon alkotmányos szabadságnak, hogy a ki meg a köztársaságot hiszi jobbnak, az alkotmányos utón mindent elkövethessen a köztársasági intézmény helyesebb, jobb és igazságosabb voltának bebizonyítására. Északamerikában igen nagy volt a királypárti elem, még a függ etlenség kivívása előtt és most is. Emlékeztetem t. képviselőtársamat a legközelebbi rabszolga eltörlési háborúra. Nem titok, hogy Európában a kényuralmát^ csak ugy biztosithaták a Napoleonidák, hogy Északamerikában a köztársasági eszmék elnyomásával akarták leverni a szabadságot; mert ők voltak leginkább az izgatók, és segélyezők a rabszolgaság föntartása mellett. A mi t. barátomnak azon véleményét illeti, hogy egészen más politikai és vallási szabadságra van alapítva Északamerikában az átalános szavazati jog: utalom t. képviselőtársamat önhazánkra Magyarországra. Nézze át a történelmet, mióta Magyarországon idegen házakbóli uralkodók vannak. Nézze meg kiváltképen a mohácsi vész óta hazánk történelmét: vajon, fájdalom, nem egy folytonos lánczolatot ke'peze hazánk történelmében a politikai és vallási küzdelem ? ugy hiszem, tudja a linczi, bécsi békekötések okait. Valamint Északamerikában, ugy nálunk Magyarországon is folytonosan küzdöttek a politikai és vallási szabadság mellett. Méltán mondhatjuk, hogy Magyarország a folytonos politikai és vallási küzdelmek által megérett a legszebb politikai jog gyakorlatára, az átalános szavazatjogra. Ami Csernatony képviselőtársamnak hivatkozását és következtetését illeti, egy hires angol iró és álla-mférfiunak felolvasott szavaiból Magyarországra nézve az átalános szavazatjog behozatala ellen: ha én nem csalódom, abban az van, hogy az átalános választói jog kiterjesztetik mindenkire ott, a hol a munkások annyit kereshetnek, hogy életök és kényelmök keresetök által biztosítva van; azt a középbalpárti képviselőtársaink közül is igen sokan kifejtették, hogy itt Magyarországon a munkaadó van megszorulva, és nem a munkáskéz, tehát Magyarországon az átalános választó jogot ki lehet azokra is terjeszteni, kik ép ugy íöldmiveléssel és iparral foglalkoznak, mert nincsenek oly helyzetben, hogy másokra szoruljanak; mert életök, kényelmök biztosítva van. Véleményem szerint tehát Csernatony képviselőtársam e hivatkozása az átalános választói jog megadása mellett szól. 0 az átalános szavazati jogot nem tartja tanácsosnak megadni, mig a nemzetiségi viszály tart. Én e részben teljesen csatlakozom az Irányi t. képviselőtársam által előadott nézetekhez, és kötelességnek tartom én is nyilvánítani, hogy Magyarországot és Magyarország képviselőházát nemtekinthetem másnak, miként Vukovich t. képviselőtársam mondotta, mint Magyarország^ öszszes lakossága képviseleti testületének. Tehát hazánk területi épségének, politikai államiságának megóvása azon szempont, mely mellett mi a hazánkban lakó népfajoknak és nemzetiségeknek minden jogos és méltányos igényeit megadni, kötelmül ismerjük. Ugy hiszem, nekik is ugy, mint nekünk kötelességünk küzdeni a demokratia tiszta elveiért, küzdeni a népkormányzatijogokért, küzdeni a nép választási jogáért; — és a nép választási joga csonkítva van, az átalános szavazatjog behozatala nélkül. Nincs okunk tehát a nemzetiségektől félni: nemcsak nincs okunk, hanem hogy a nemzetiségi képviselők e tant vallják: nekik is csak ez adja meg a támaszt Magyarország összes lakossága közérzületében ; mert ők is a demokratia tiszta elveért küzdenek hazánk területi épsége mellett, s lehetetlen megtámadniok annak politikai egységét. Mi Csernatony t. barátom azon észrevételét illeti, hogy az átalános szavazati jog a köztársaságot teremti meg, és hogy Magyarországon ezt nem kívánhatjuk, mert nem az a mi szerepünk, hogy initiáljunk eszméket, melyeket a körülöttünk fekvő nagyobb államok még nem hoztak létre: ez utótótelében t. barátomnak tökéletesen osztozom. Nincs szándékom kiterjeszkedni arra, melyik jobb kormányzati alak, a köztársasági-e vagy a királysági ? Nincs napirenden. Azt helyeslem, hogy mig a Magyarországot körző nagyobb államokban bizonyos, kiválólag a kormányformát illető kérdések eldöntve nincsenek: nem volna helyes, — habár szerintem Magyarország nem csekély kiterjedésű, habár szerintem Magyarország elég népességgel biró állam is, — nem volna helyes, hogy kezdeményezzen olyanokat, melyeket önerejére utalva bizonyára nem vihetne ki, és önkebelében is csak viszályt és békétlenséget eredményezne. Azonban meg fog nekem engedni t. képviselőtársam, hogy ha mi itten az átalános szavazatjogról szólunk: akkor ellene fordíthatjuk ezen okoskodást, mert az átalános szavazatjog azon müveit államokban, melyek bennünket körzenek, s nekünk csak azokat kell követni; részben teljesedésbe ment, részben pedig, mert nekünk csakis a nyugati müveit államok után kell indulni, bizonyos fokozatos lépésben van. Szontagh t. képviselőtársamnak beszédéből igen kevésre van megjegyzésem; az csakis e tételéből áll: „Minden mi Francziaország megaláztatásával azonos, összeesik az átalános szavazatjoggal. a Ha jól vettem föl, beszéde térje-