Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-480

2i2 ^*0. <> rsz *? 0í öléi tisztelt Tisza Kálmán képviselő ur egy módoza­tot talált fel, mely szerint a mint mondani szokták, a kecske is jóllaknék, a káposzta is meg maradna, a törvényjavaslatnak sem kellene visz­szavétetnie, az ellenzéknek sem kellene eljárásá­tól eltérnie; tehát sem a jobboldal, sem az ellen­zék nem lenne comprommitálva, és mégis életbe léphetnének a reformkérdések. Mindenki azt hitte, miszerint a kormány, a többség két kéz­zel fog utána nyúlni ; de mit tapasztaltunk? Megdöbbenve láttuk, hogy mig a kormány ezt akarta elhitetni, miszerint mi akadályoztuk a reformokat: maga két kézzel dobja el magától ezen módot; és azon meggyőződésre jutottunk, hogy ezen reformkérdések nem is voltak egyebek, mint egy darab pörkölt szalonna. El kell mon­danom, hogy az alföldön hogy fogják az egere­ket és más apró állatokat. (Halljuk!) Egy csap­tatót állítanak fel, a tetejét megrakják kővel, hogy mikor a szegény állat szabadságát, legfőbb jussát elvesztette : akár hogy vergődik, onnan ki ne menekülhessen. És végül alája helyezik kedvencz ételét, az egérnek szalonnát, a czinké­nek tökmagot. Kisült a kormány eljárásából, hogy a kormány is egy épen ilyen masinériát állított fel itt e házban, e csaptató a választási törvényjavaslat, a súlyos kő rajta az öt éves országgyűlés, a nemzet ugyan ki nem menekülne többé a csaptató alól : ha egyszer ránk csukód­nék, és a pörkölt szalonna a reformkérdések. így állottak a dolgok egészen a mai napig. Ma igen t. Tisza Kálmán képviselő ur vissza­vonta indítványát; helyette azonban Helfy kép­viselő ur adott be egy másodikat. Én csak arra figyelmeztetem a t. kormányt, vigyázzon, nehogy az süljön ki, hogy még a szalonna sem volt igazi, hanem cachirozott, festett vászon, Potem­kin festett vászna; az ne süljön ki, hogy a kor­mány minket, az ellenzéket, ügyetlenebbnek tart, mint a makói ember az egeret. Az legalább igazi szalonnát tesz a csaptatóba. Kérem a t. házat, és figyelmeztetem még egyszer, hogy mig van idő, használja fel azt és vigyázzon, nehogy legutóbbi szavaim teljesüljenek, hogy az csak­ugyan cachirozott szalonna volt. Lelkemből óhaj­tom, hogy az életbe léptetendő reformok által czáfoltassék meg ez állitásom. Most még szavam van a t. jobboldalhoz. {Hall­juk !) Ki kell jelentenem részemről, hogy én az e kérdésben irányunkban tapasztalt eljárást nem tar­tom a parlamentalismussal megegyeztethetőnek. A régi spártai hősök, t. jobb oldal, akként harczoltanak, aként küzdöttenek, hogy bal ke­zökbe paizsot, jobbjukba pedig kardot ragadta­nak. Azzal felfogták a csapást, ezzel visszaadták azt. Es ez hü képe a parlamenti küzdelemnek. De önök mit tesznek? Önök hüvelyébe dugják a ápriiís 10- 1872. kardot és csak a pajzsot használják. Elrejtőznek hallgatásuk paizsa alatt, és csak ugy nézik az időt alóla, még a jég is visszapattog róla, mint a nóta mondja. Ismétlem, t. ház és t. jobb ol­dal, ha önök hüvelyébe dugják a kardjukat és hallgatásuk -teknőjébe vonulnak: ki kell jelente­nem, önök nem ugy harczolnak velünk, mint parlamentalis hősök, de mint teknős békák. (De­rültség.) Pártolom Madarász József képviselőtársam indítványát. (Élénk hosszas helyeslés és éljenzés a szélső bal oldalon.) Elnök: Öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Majoros István: T. ház! A napiren­den levő tárgyhoz körülbelől már mintegy 70-en szólottak ezen oldalról. Hogy a tárgy ki lett legyen merítve, azt alig lehet tagadni; de mind­untalan merültek fel oly dolgok, melyek meg­czáfolás tárgyává lesznek. Ugy hiszem, szükség­telen már ezentúl a fölött vitatkozni, miután előttem eléggé megvitattatott: vajon az átalá­nos szavazatjog, vagy a censusra alapított szük­ségesebb-e hazánkra? e fölött már a közvéle­mény pálezát tört, és pálezát fog törni legin­kább akkor, midőn a nép a szavazó urnánál fog jelentkezni. Legyen szabad nekem gyönge szavamat emelni, csupán az én képviselői állásom szem­pontjából, s azon kötelmemnél fogva, mely min­den egyes népképviselőt megillet. A nép választói jogának fön — vagy főn nem tartásáról van itt szó; s leginkább szó van arról: vajon az eddigi választási törvény megtartandó-e, vagy a kormány törvényjavas­lata szerint az még inkább megszorítandó lesz-e? Én azt tartom, t. ház, hogy az 1848-ki dicső emlékű törvényeink alapjában rakták le azon csekély 33 törvényezikket, melyet kitágítani, ki­bővíteni, nekünk, az utónemzedéknek tűzte ki föladatául. Ugy látszik, hogy eme dicső törvényeinket nem szaporítani, nem jobbítani ; hanem inkább megcsonkítani akarják, s olyanokkal helyettesi­tik, melyek a népnek s egyátalában az alkot­mánynak javára s dicsőségére nincsenek. En, t. ház, azon meggyőződésben élek, hogy a valódi alkotmány és alkotmányos haza oly polgárokat, kik csak terheket bordani köteleztetnek, de kik a jogokból kizárvák: nem ismerhet. Ezek előrebocsátása után az átalános szavazati jogra adom szavazatomat s e tekintetben pártolom Madarászt. \képviselőtársam javaslatát.. Röviden áttérek még arra^hogy az átalános sza­vazati jogot azon szempontból, a mennyiben azt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom