Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-480

206 480 országos ülés április 10.1872. hoztak a census mellett: ismét csak megerősítettek ellene. Most szent meggyőződésem, hogy Magyarország csak az átalános szavazatjog mellett lehet hatalmas, boldog és nyugodt monarchia ; s mert azt akarom, hogy ugy legyen, azért óhajtom a suffrage universelt. Nem ugy, mint azt Vidliczkay és Schwarcz Gyula képviselőtársaim értelmezték, a szó philologiai, de elfogadott értelme szerint, úgysem , mint Kállay Ödön és Henszlmann t. képviselő urak, kik az özvegyasszonyoknak is megadják a szavazatjogot (Majoros István közbeszól: A többinek is!), vagy mirít Majoros, a ki pláne a többinek is megadná a szavazati jogot, (Derültség) hanem ugy, mint Madarász képviselőtársam inditványozá ; mert reménylem, hogy nem fogja megczáfolni, mikor.aztán én azt mondom, hogy ugy fogtam fel, hogy ő a nőknek nem adja meg a szavazati jogot. Múltkor Schwarcz Gyula képviselőtársam kifogást tett az „átalános" szó ellen: ma ezt ismétlem Vidliczkay barátomnak, és a mit akkor mondottam; képzelje ugy azt, mintha most mondanám neki, és ez a kis képzelődés nagyon megrövidíti az én beszédemet. (Derültség.) De Vidliczkay barátom még tovább megy, szemünkre veti, hogy az őrültek és fegyenczeknek nem adunk szavazatot, holott ha a suffrage universelt behozzuk, ezeknek is kell adnunk szavazatot, mert azok is emberek, notabene ő a eensust pártolja, tehát millió embernek a jogból való kihagyását; és egyszerre mégis megtámad, hogy mi miért hagyunk ki csak egyet is ? Ilyen furcsa dolog ez a politika; de még furcsább, hogy nekünk komolyan kell védelmeznünk magunkat. Hiszen végkép nem marad ki egy sem. Legalább az én felfogásom szerint a követválasztásnál mind némi befolyással birhat, őrült és fegyencz is, de csak közvetve. (Szilágyi Dezső nevet.) Kérem Szilágyi Dezső képviselő urat, hogy azután nevessen, ne előbb. (Derültség. Szilágyi Dezső: Nehéz azt megáll/ni{) Ismétlem közvetve, s hogy miért? azért, mert gyermek, fegyencz, őrült, senkivel a

sem köthet terhes szerződést : tehát az állammal sem. Ez az igazság. Azonban a képviselőválasztásnál közvetve lehetne képviselve, ugy a gyermeket is képviselheti atyja vagy tutora, az őrültet is képviselheti orvosa személyében; s a ki ' nincs intézetben: az nem hivatalos őrült. (Élénk derültség.) Vagyonában képviselhetné tutora, mert ennek is van tutora. Mi van még hátra? Hátra van a fegyencz. Ezt is némileg képviselheti a börtönőr, vagy a fölvigyázója. A nőket férjeik. Ezen irányban tehát meg lehet nyugtatva Vidliczkay és Jókai barátom, amennyiben e részben neki is volt megjegyzése. Nem; az én t. barátom Jókai még nem lehet egészen megnyugtatva. Ő attól tél, hogy a suffrage universel behozatalával fölbomlanék a cseléd és a gazda, a szolga és az ur közti viszony, mind elszaladnának a követválasztásra, senkisem maradna otthon. Jaj, kérem alásan, contractus contrahentibus legem ponit. Továbbá gondolja meg azt, hogy az imádkozás van olyan erős juss, mint a követválasztás. E szerint ünnepeket sem lehetne ülni, mert hiszen attól kellene félni, hogy a cselédek mind a templomba szaladnak, sőt nem lehetne ebédet sem főzetni, nem marad otthon a szakácsné, pedig mondhatom épen Jókai barátomnál igen jó ebédet ettem egyik vasárnapon, (Derültség) és ha őt itt most a saját ebédjével tractálom vissza, ezt vegye egy kis baráti revangenak. (Ivánki Zsigmond közbeszól: Olcsó revanche!) Ez egy kis parlamentalis fekete leves! En az özvegynőknek nem adom meg a szavazati jogot, Kállay képviselőtársam ugyanazt mondja, hogy 1848. előtt is bírtak szavazatjoggal. (Helyeslés.) Igaz, bírtak szavazati joggal, de nem személyesen gyakorolták. (FölMáltások bal felől: De igen!) Legalább nem mindenütt; én pedig ugy kívánom, hogy követválasztási jogát mindenki személyesen gyakorolja: mert én a suffrage universel-t együtt kívánom behozatni a titkos szavazással. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Az átalános vita alkalmával már hivatkoztam arra, hogy 10—15 ezer embert bajosabb megvesztegetni, mint pl. ezer embert. A kinek még akkor is kedve volna a vesztegetésre, majd elvesztené, midőn a titkos szavazat kijátszana a megvesztegetést. Tudok példát. Valamelyik megyében történt, hogy egy ur alispán szeretett volna lenni, de nem merte mondani senkinek, egyik barátja észrevette kívánságát és szolgálatkészséggel kérdé: miért nem jelölteti ki magát alispánná ? ez azt felelte: mert ugy se választanának meg ! dehogy nem, mindenki reád fog szavazni. Katát könnyű volt tánczba vinni, és az illető ur candidáltatta magát; titkos volt a szavazás : és mi lett az eredmény ? az, hogy az illető jelölt egyetlenegy szavazatot sem kapott, még a barátja, ki biztatta, még az sem szavazott rá. Barátja később bevallotta, hogy azért nem szavazott rá, mert azt hitte, hogy csak lesz egy ember, aki reá szavaz. És erre ő rá fogja mondani, hogy ez az ő szavazata volt. Ami pedig azt illeti, hogy elvi szempontból miért nem szavazott rá? azért, monda, mert nemoda való. Ha az illető vesztegetők összeszámítanák az Ígérők számát, s azt összehasonlítanák választás után a választók számával, oly különbség jönne ki, hogy előbb-utóbb azt, kit