Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.
Ülésnapok - 1869-479
479. országos ülés ápri is 9 18Í2. 177 megbízott ugyanazon beregszászi ni. kir. pénzügyi igazgatóság rendelkezett, melynek törvényellenes végzése ellen panaszkodó már előbb fölebbezve folyamodott ; tekintve végre, hogy az 1868-ik évi XXI. tőrvényczikkuek 86. §-a világosan azt rendeli, miként az adóbeli tartozás még azon esetben is, ha az különben az illető hátralékosoktól jogosan lenne követelhető: azonnal elévül, hogy ha ennek megtérítése végett az adózó három évek lefolyása alatt se föl nem szólittatott, sem adóbeli tartozás törvényszabta módon nem biztosíttatott; ezeknélfogva kérdem a pénzügyminiszter urat: mi legyen oka, hogy jóllehet Erdélyi József a kérdéses tállyai szőlőt sem az 1859-ik évben, sem azóta nem birta s nem is birja . érintett szőlő után járó adóbeli tartozásnak megfizetésére mégis egész 1867. évig, sőt azóta is egyenesen ő kényszeríttetik ? Mi alapon történt ismét az, hogy bátor a már idézett 1868: XXI. törvényczikk 86-ik §-a még a különben jogosan követelhető adónak három évek lefolyása alatti elévülését is rendelné azon esetben, na ennek megtérítése végett említett három évek lefolyása alatt az adózó sem fel nem szólittatott, sem ellene törvény rendelete szerinti biztosíték nem eszközöltetett ; Erdélyi József ügyvéd mindemellett is: noha kérdéses határidő alatt sem adóbeli tartozásának megtérítése végett az illető adóhivatal által föl nem szólittatott, sem a biztosítás ellene el nem rendeltetett, 8 évi adónak egyszerre történendő lefizetésére kényszeríttetett ? Szándékozik-e a pénzügyminiszter ur ez érdemben részrehajlatlan megbízottak által nyomozást rendelni s ennek alapján a törvénysértést elkövetők ellen elégtételt eszkőzleni, a jogtalanul károsított panaszkodónak pedig illő kárpóslást szerezni ? Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminiszter úrral. Körmendy Sándor: A t. belügyminiszter úrhoz egy kérdvónyt vagyok bátor intézni. Nem tartozom ugyan azon szerenesések közé, a kiknek kérd vényeikre a miniszter urak olyan „nesze semmi, fogd meg jól"-féle feleletekkel alkalmatlankodni szoktak ; sem azon jobboldali képviselők közé, a kik a még meg nem lévő — tekintettel a legközelebbi "választásokra — nagyon szükséges vasutak szempontjából interpellátiót intézvén, rögtön feleletet nyernek rá; de mindamellett is, mert a tárgy, melyben kérdést intézendő vagyok, alkotmányos szempontból és Somogymegyére nézve kiválólag fontos: bátor vagyok a belügy miniszter úrtól föltenni, hogy képviselői állásomról kedvezőbb véleményben van, mint a t. balközép olympiai XÉPV. H. 1TAP1Ó 184-S XXIV. magaslatának egyik Jupiter íuinnnansa — a következő interpellátiót vagyok bátor hozzá intézni : Kérdvény a belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügy ér urnák arról, hogy 1869. év elején az akkori belügyér ur által egy, a helyzet által sem indokolt törvénytelen rendelet bocsáttatott ki Somogy megyébe, \ melyben „kivált vásárok alkalmával gyakran tartatni szokott" népgyűlések betiltatván: a képviselőválasztások alkalmával oly mellőzhetlen összejövetelek, tehát értekezéseknek s igy eredményre vezethető egyértelmű működések útja vágatni czéloztatott. Tudja-e, hogy ezen rendelet a tisztviselők által a baloldaliak ellen akkép zsákmányoltatott ki, hogy legtisztesebb, legbékésebb baloldali polgárok nagyobi> zaklatásnak, több becsukatásnak, kiáltóbb zsarnokoskodásnak voltak kitéve, mint például az 1849-íki s utáni osztrák ostromálladot ideje alatt ? Tudja-e, hogy mig e rendelettel baloldaliak le lettek szorítva alkotmányos jogaik teréről: a jobboldaliaknak ép e rendelet szolgált paizsul arra, hogy kiváltságolt szabadalommal gyüléskedhettek, sőt éjjel nappal tivornyázhattak? Visszahuzatott-e vagy még máig is fönállónak s a közelebbi választások alatt is jobboldali kortes ezközül föntartandónak tekinti-e e törvénytelen rendeletet, s ez által magáévá teszi-e ott, elvállalva érette a felelősséget is a belügyér ur? Ha fönállónak tekinti: mivel tudja igazolni szükségességét, föntartását ? S végre főnáll-e azon rendelet a jobboldaliak ellen is, vagy csak az alkotmány pariai — a baloldaliak ellen? Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Bittó István igazságügyminiszter : Bobory képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám: Tekintve : hogy Erdéljben, a múlt absolut kormány által reá erőszakolt ugy magánjogi — mint fenyítő — törvények eddig is feuállanak ; miáltal a magyar királyi legfelsőbb ítélőszék gyakran egyenlő ügyekben egészen különböző, sőt ellenkező ítéletet hozni van kényszerülve; tekintve: hogy a királyi törvényszékek ujabb törvényeink szerint már Erdélyben is szervezve vannak; kérdem a tisztelt igazságügyi miniszter úrtól : mi oka annak, hogy honi törvényeinknek Erdélyben is érvényesítése továbbra halasztatik? T. ház! Ezen interpellációra a következőkben van szerencsém válaszolni. Az 1888. XLIII. 23