Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-479

479. országos ülés ápri is 9 18Í2. 177 megbízott ugyanazon beregszászi ni. kir. pénz­ügyi igazgatóság rendelkezett, melynek törvény­ellenes végzése ellen panaszkodó már előbb fö­lebbezve folyamodott ; tekintve végre, hogy az 1868-ik évi XXI. tőr­vényczikkuek 86. §-a világosan azt rendeli, mi­ként az adóbeli tartozás még azon esetben is, ha az különben az illető hátralékosoktól jogosan lenne követelhető: azonnal elévül, hogy ha ennek megtérítése végett az adózó három évek lefo­lyása alatt se föl nem szólittatott, sem adóbeli tartozás törvényszabta módon nem biztosíttatott; ezeknélfogva kérdem a pénzügyminiszter urat: mi legyen oka, hogy jóllehet Erdélyi József a kérdéses tállyai szőlőt sem az 1859-ik évben, sem azóta nem birta s nem is birja . érintett szőlő után járó adóbeli tartozásnak megfizetésére mégis egész 1867. évig, sőt azóta is egyenesen ő kény­szeríttetik ? Mi alapon történt ismét az, hogy bátor a már idézett 1868: XXI. törvényczikk 86-ik §-a még a különben jogosan követelhető adónak há­rom évek lefolyása alatti elévülését is rendelné azon esetben, na ennek megtérítése végett emlí­tett három évek lefolyása alatt az adózó sem fel nem szólittatott, sem ellene törvény rendelete szerinti biztosíték nem eszközöltetett ; Erdélyi József ügyvéd mindemellett is: noha kérdéses határidő alatt sem adóbeli tartozásának megté­rítése végett az illető adóhivatal által föl nem szólittatott, sem a biztosítás ellene el nem ren­deltetett, 8 évi adónak egyszerre történendő le­fizetésére kényszeríttetett ? Szándékozik-e a pénzügyminiszter ur ez ér­demben részrehajlatlan megbízottak által nyomo­zást rendelni s ennek alapján a törvénysértést elkövetők ellen elégtételt eszkőzleni, a jogtalanul károsított panaszkodónak pedig illő kárpóslást szerezni ? Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminiszter úrral. Körmendy Sándor: A t. belügymi­niszter úrhoz egy kérdvónyt vagyok bátor in­tézni. Nem tartozom ugyan azon szerenesések közé, a kiknek kérd vényeikre a miniszter urak olyan „nesze semmi, fogd meg jól"-féle felele­tekkel alkalmatlankodni szoktak ; sem azon jobboldali képviselők közé, a kik a még meg nem lévő — tekintettel a legközelebbi "válasz­tásokra — nagyon szükséges vasutak szempont­jából interpellátiót intézvén, rögtön feleletet nyernek rá; de mindamellett is, mert a tárgy, melyben kérdést intézendő vagyok, alkotmányos szempontból és Somogymegyére nézve kiválólag fon­tos: bátor vagyok a belügy miniszter úrtól föltenni, hogy képviselői állásomról kedvezőbb véleményben van, mint a t. balközép olympiai XÉPV. H. 1TAP1Ó 184-S XXIV. magaslatának egyik Jupiter íuinnnansa — a következő interpellátiót vagyok bátor hozzá in­tézni : Kérdvény a belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügy ér urnák arról, hogy 1869. év elején az akkori belügyér ur ál­tal egy, a helyzet által sem indokolt törvény­telen rendelet bocsáttatott ki Somogy megyébe, \ melyben „kivált vásárok alkalmával gyakran tartatni szokott" népgyűlések betiltatván: a képviselőválasztások alkalmával oly mellőzhetlen összejövetelek, tehát értekezéseknek s igy ered­ményre vezethető egyértelmű működések útja vágatni czéloztatott. Tudja-e, hogy ezen rendelet a tisztviselők által a baloldaliak ellen akkép zsákmányoltatott ki, hogy legtisztesebb, legbékésebb baloldali pol­gárok nagyobi> zaklatásnak, több becsukatásnak, kiáltóbb zsarnokoskodásnak voltak kitéve, mint például az 1849-íki s utáni osztrák ostromálla­dot ideje alatt ? Tudja-e, hogy mig e rendelettel baloldaliak le lettek szorítva alkotmányos jogaik teréről: a jobboldaliaknak ép e rendelet szolgált paizsul arra, hogy kiváltságolt szabadalommal gyülés­kedhettek, sőt éjjel nappal tivornyázhattak? Visszahuzatott-e vagy még máig is fönálló­nak s a közelebbi választások alatt is jobboldali kortes ezközül föntartandónak tekinti-e e tör­vénytelen rendeletet, s ez által magáévá teszi-e ott, elvállalva érette a felelősséget is a bel­ügyér ur? Ha fönállónak tekinti: mivel tudja igazolni szükségességét, föntartását ? S végre főnáll-e azon rendelet a jobboldaliak ellen is, vagy csak az alkotmány pariai — a bal­oldaliak ellen? Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Bittó István igazságügyminisz­ter : Bobory képviselő ur a következő interpel­látiót intézte hozzám: Tekintve : hogy Erdéljben, a múlt absolut kormány által reá erőszakolt ugy magánjogi — mint fenyítő — törvények eddig is feuállanak ; miáltal a magyar királyi legfelsőbb ítélőszék gyakran egyenlő ügyekben egészen különböző, sőt ellenkező ítéletet hozni van kényszerülve; tekintve: hogy a királyi törvényszékek ujabb törvényeink szerint már Erdélyben is szervezve vannak; kérdem a tisztelt igazságügyi miniszter úrtól : mi oka annak, hogy honi törvényeinknek Erdélyben is érvényesítése továbbra halasztatik? T. ház! Ezen interpellációra a következők­ben van szerencsém válaszolni. Az 1888. XLIII. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom