Képviselőházi napló, 1869. XXIV. kötet • 1872. április 2–április 15.

Ülésnapok - 1869-476

7(5. országos ülés április 5. 1872. 113 Itt nincs katonai subordinatio; itt nem katonákkal, itt a nemzet képviselőivel van dolga az elnöknek; itt nem parancsolni, hanem a tanácskozást vezetni, igazgatni, és utmutatóképen állni tartozik az elnök. Parancsolásról itten szó nem lehet. Azután azt mondja miniszter-elnök ur: „Mi kitartó türelmet tanúsítottunk, mert éreztük, hogy az ellenzék határozottan kijelentett szándéka és törekvése kéidésbe hozni az alkotmányosság minden alap- és élet-feltételét; mert nyiltan, leplezetlenül és határozottan felállították azon elvet, hogy a kisebbség ellenállhat a többség akaratának. Tagadjuk meg azon elvet, hogy a többség határoz és megszűnt a társadalmi rend, a legkisebb községtől fél a törvényhozásig." Itt vagyunk a jobboldalnak és kormánynak legerősebb argumentuma előtt. Ők azt mondják, mi vagyunk a többség, és a többség akaratának meg kell történnie. De ez kérem nem áll. Önök csak addig többség és addig képviselik a többséget, mig a nemzet többségének akaratát képviselik. És épen ez az, a mit mi kétségbe vontunk, és most is kétségbe vonunk; és épen azért, hogy a dolog kivilágoljék: vajon ugy van-e vagy nem, hivatkozunk a népre és ajánljuk önöknek, hogy függeszszük föl ezen törvényjavaslatok tárgyalását addig, mig a nép többsége világosan elhatározza, hogy akarja-e ezen törvényjavaslatokat, vagy nem. Uraim, azon többségnek, mely meg van győződve arról, hogy megbízatásában hiven jár el: ily felhívást visszautasítani soha sem szabad. {Igaz! bal felől.) Mert vagy megtagadja önöket a nép többsége, vagy nem. Ha nem tagadja meg : akkor helyeselni fogja eljárásukat ; ha pedig megtagadja és nem támogatja : akkor a többség hűtlenül járt el megbízatásában. (Felkiáltások bal felől: Igaz!) Midőn tehát mi arra szólítjuk föl önöket, hogy függeszszék föl e törvényjavaslatot addig, mig a nemzet szava meghallgattatik : ezt önöknek visszautasitniok nem szabad, és ha visszautasítják, nem szabad arra hivatkozniuk, hogy önök a nemzet többségének akaratát képviselik, mert önök nem akarják megttidni, nem akarják világosan constatáltatni a nemzet akaratát. Azt mondják, hogy a kisebbség akarja reá erőszakolni a többségre nézetét. Ez ferdítés, mert a kisebbség nem akar semmit reá erőszakolni a többségre ; hanem csak meg akarja gátolni, hogy önök akarata teljesedjék : ez más mint akaratunkat önökre erőszakolni, mert mi azt nem akarjuk. (Derültség a jolb oldalon.) Ez egész más; ez a negatív ellenállás theoriája, önöknek activ cselekvése ellen; mi nem arra akarjuk önöket kényszeríteni, hogy fogadják el az átalános szavazatjogot, hanem arra, KKPV. n. KArLíi \S$?

1 xxiv. hogy az önök által szándékolt jogfosztásból ne lehessen semmi. (Helyeslés bal felől.) Nem kívánjuk mi akaratunkat önökre kényszeríteni ; hanem a szabad ellenállás theoriája mellett útját álljuk annak, hogy önök akarata, melyet mi az országra nézve veszélyesnek tekintünk ; teljesedésbe mehessen; mert a többségnek csak akkor van joga akaratát érvényesíteni : mikor az méltányos és igazságos ; mert ha méltánytalan és igazságtalan akaratát teljesiti a többség: ez mindig ellentállást szült, és ez idézte elő azon rettenetes forradalmakat, melyek nemcsak Európát, hanem az egész világot időről időre feldúlták. Ezeket mindig a többség viszszaélése, zsarnoksága és önke'nye idézte elő. (Ugy van, bal felől.) Uraim! Nem első eset hol eonstatáltatik, hogy egy parlamentnek többsége nem mindig azt akarja, a mit az ország többsége kivan. Hisz mire valók a házszabályok egyébre, mint arra, hogy a többség korlátlan hatalmát korlátozzák ; hisz a házszabályok a kisebbségnek palládiuma, melylyel az a többség ellenében bizonyos esélyek közt — harczolhat. Különben mire való volna a többség és a kisebbségi Akkor határozza el a többség a clubban, hogy mit akar? Miért jövünk mi ide 1 Akkor hasztalan idővesztegetés az országgyűlés együttléte, ha a többség akaratának itt mindig teljesednie kell. Mire való akkor a felsőház ? Hisz ez a többség viszszaélései ellen volt kitalálva. Vannak ugyan alkotmányok, melyek csak egy kamarából állanak, de azon alkotmányok, melyek a két kamara rendszert fogadták el: csak azért állították fel a másik kamarát, hogy ha egyik kamara visszaél; legyen egy másik, mely azt megállítja, nem reáerőszakolja, hanem azt tegye, a mit most mi teszünk — mert a kormány ügyetlensége alkalmat adott reá — hogy megakadályozhassuk szándékát! Tehát az, hogy a többség akarata nem oly valami, a minek mindig teljesedésbe kell menni a törvényhozásban : az világos; de világosabb még eanél az, hogy a többség akarata nem mindég oly kívánatos, és nem mindig válik a nemzet javára, a jelen esetben pedig határozottan mondható, miután világos, positiv jogfosztásról van szó, hogy a többség e törvényt még csak támogatni sem volt joga. Mert ki az önök közül, ki fel volt hatalmazva, hogy saját választóit iáját jogaiktól fosza meg. Ugyan mondják meg', kaptak-e önök megbízatást arra választóiktól, hogy őket saját jogaiktól megfoszszák. (Felkiáltás jobb felől: Nem fosztunk meg senkit!) Hogy megfosztanak, ezt maga a miniszterelnök ur — beszédében, a mire mindjárt rá fogok jönni — elismeri, erről már vitatkozni sem kell. 15