Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-466

no 466. országos ülés márczins 20. 1872. Elnök (leszáll és helyét Somssich Pál foglalja el). Horn Ede: T. képviselőház ház! (Hoszszas mozgás.) Szintúgy, mint Szontagh Pál t. barátom és képviselőtársam, szorosan a tárgynál, azaz a ezimkérdésnél akarok maradni, s ennek következtében nagyon szívesen azonnal lemondok szólási jogomról, ha a t. ház többsége vagy elfogadja Jókai Mór előttem szóló t. képviselőtársam javaslatát a zártülésre vonatkozólag, vagy ha elfogadja röviden az ezen oldalról javasolt czimet, mint Szontagh Pál és Fazekas Alajos képviselőtársaim ezt javasolták. Akkor azonnal nem lesz semmi hozzászólni valóm ezen kérdéshez és vége lesz ezen vitának. Midőn az átalánosvita folyt, itta házban és a jobb oldallapjaiban többször állíttatott, hogy a t. jobb oldal hajlandó belemenni a vitába, elfogadni minden javaslatot, melyet elfogadhatónak fog ítélni, csakhogy legyen komoly részletes vita. Most az első kérdésnél vagyunk, a czimnél. A czimben, mely ezen oldalról javaslatba hozatott, nincs semmi, mi ellen elvi kifogása lehetne a jobb oldalnak. Tehát, ha a jobb oldalnak valóban azon szándéka van, hogy belemenjünk a részletes és komoly tárgyalásba: tessék elfogadni az ezen oldalról javaslatba hozott czimet és azt gondolom, hogy nemcsak saját nevemben beszélhetek, hanem mindazok, a kik fel vannak je gyezve, le fognak mondani szólási jogukról és azonnal az első szakasz tárgyalásához foghatunk. (Helyeslés bal felől.) Várom a t. jobb oldal feleletét erre, mert ha elfogadják a czimet ós belemehetünk az első szakasz tárgyalásába : én azonnal szívesen lemondok a szólásjogról. {Felkiáltások jobb felől: Melyik czimet?) A Matolay Etele által javaslatba hozott czimet. Vagy tessék választani a kettő közül akár az egyiket, akár a másikat elfogadhatják. (Felkiáltások jobb felől: Nem ismerjük e javaslatokat!) Ha nem ismerik e két czimet, azt hiszem, hogy a két indítványozó szívesen elő fogja adni azokat: tessék aztán szavazni. (Felkiáltás jobb felől: Hogyan szólnak ?) Ugy látszik, hogy a jobb oldal nem hajlandó arra, hogy belemenjünk a törvényjavaslat tárgyalásába. (Felkiáltások jobbról: Sőt nagyon is hajlandók vagyunk!) Ha nem hajlandó, folytatni kell a czim megvitatását. Csupán egy észrevételem volna még, mielőtt a czim fölött nézetemet kijelenteném. En csak egy érvet hallottam felhozni a másik oldalról, miért nem akarnak engedni még egy ily másodrendű kérdésben is, mint a czimkérdés. Azt mondják, hogy a parlamentalismust védik, és a parlamentalismus azt akarja, hogy a többség kívánalmainak mindig érvénye legyen. Többen feleltek már erre, legyen szabad hozzá tennem ahhoz, a mi már ezen kérdésben mondatott ezen oldalról, hogy én kereken megtagadom azon jogot, hogy mint a parlamentalismus védője és barátja lépjen föl, azon kormánytól, melynek 5 évi fönállása óta még egyetlenegyszer sem volt alkalma a parlamentnek gyakorolni azon jogát, melyet minden alkotmányos országban a parlamentalismus legerősebb alapjának tekintenek, hogy t. i. a budget jó időben szavaztassék meg, hogy ne legyen szüksége a kormánynak indemnityre. Ez eddig nem törtónt és az minden esetre kijátszása a parlamentalismusnak. Másrészről pedig kereken megtagadom azon jogot, hogy a parlamentalismus védőjének mondja magát, azon kormánytól, a mely csak e napokban — azt hiszem, hogy ez a tény még nem hozatott fel a házban, és bátor vagyok mindkét oldalnak legkomolyabb figyelmét felhívni, — a legmerészebb merényletet kísérletté meg, melyet a parlamentalismus aláásására lehet elkövetni. Minden alkotmány megadja ugyan a koronának azon jogot, hogy a képviselőházat feloszlathatja, a mikor neki tetszik; de minden alkotmányban van egy corollarium, a mely abban áll, hogy a korona köteleztetik egy bizonyos határidő alatt, 2—4 hónap alatt újra összehívni az országgyűlést ; meit másként semmi sem volna könnyebb, mint kijátszani az alkotmányosságot az által, hogy feloszlatná az országgyűlést s hosszú időn át újra össze nem hivná. Erről gondoskodott szintén az 1848-ki IV. törvény, mert abban az van mondva : „0 felségének joga van az összejött évi gyűlést prolongálni és berekeszteni, sőt az országgyűlést a 3 év eltelte előtt is feloszlatni;" de hozzá teszi a törvény . . . Elnök: Kérern a t. képviselő urat, tessék a ezimhez szólani. Horn Ede : Hozzá teszi mondom a törvény: „de az utolsó esetben az ujabb országgyűlés összehívására aképen rendelkezendik, hogy ez az előbbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön." Két héttel ezelőtt élénkbe terjesztetett az öt évi időtartamról szóló törvényjavaslat, mely ezen 1848-iki törvény 3., 4. és 5. §-át módosítja ; módosítja pedig ez utóbbit ekkép: „0 felségének joga van az évi ülést bármikor elnapolni és berekeszteni, sőt az országgyűlést az 5 óv eltelte előtt is feloszlatni és uj képviselőválasztást rendelni." De kitöröltetett egészen az 1848. IV. t. ez. 5. §-ának második része, melyben ki van mondva, hogy a korona kötelezve van három hónap alatt uj országgyűlést összehívni. Ha ez szándékosan történt: akkor leg-