Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-463f

KKS. országos ülés nárezing 16, 1872. 77 meg a következő záradékkal: Utasittatik a bel­ügyminiszter, hogy Lénárd Máté főispán ellen elrendelt vizsgálat befejezte után a vizsgálót eredményéről és a történt intézkedésekről az összes e tárgyra vonatkozó iratok kíséretében a képviselőháznak jelentést tegyen." (Helyeslés a bal oldalán.) Ezt, t. ház azzal is indokoltnak találom, mert hogyha elfogadtatik is a kérvényi bizott­ságnak véleménye; ezen toldalék pedig nem: ak­kor csakugyan egy kézzel adunk valamit, a mit a másik kézzel ismét elveszük. Tekintve azon felszólalásokat, melyei itt tétettek : szükségesek­nek, sőt helyeseknek csak oly eljárást, tartok, mely lehetővé teszi, hogy a képviselőház is a vizsgálati iratokból egészen tisztába jöjjön a fö­lött, hogy mi történt Újvidéken; és azt hiszem meg fog győződni a ház, hogy törvényellenesség történt, s pedig a kormány közegei részérói tör­tént, és nem a városi polgárság részéről. Én te­hát kérem a t. házat, méltóztassék módosit­ványomat elfogadni. (Helyeslés a bal oldalon.) Tóth Vilmos belügyminiszter: ,T. ház! Igen röviden kívánom a t. képviselő ur előadásaira megjegyzésemet megtenni. Igen hel­lyesen jegyezte meg a képviselő ur, hogy ez a kérdés nem uj a képviselőház előtt. Ezelőtt ta­lán 4—5 hóval interpellatiót intézett hozzám Pay­lovies t. képviselő ur az újvidéki esetben. En ezen interpellatióra adatokkal kezemben feleltem és illő nyomatékkal megadtam a választ. A t. képviselő urnák viszonváíaszomra nem is kellett rögtön válaszolni. A t. ház, ha jól emlékszem, épen az én kérésemre, beleegyezett abba, hogy a t. képviselő ur más nap felelhessen az én vá­laszomra. 0 megadta más nap a választ, fel­hozta mind azt, mit a t. képviselő ur most ál­litásom megezáfolására felhozott, és ennek da­czára a t. ház az én válaszomat tudomásul vette. Maximovics Miklós: Egyet nem ho­zott fel! Tóth Vilmos : Egyetlen egyet nem ho­zott fel, t. i. azon bizonyos nótát. Igaz, hogy abban a nótában, melyet a képviselő ur most fölolvasott, nines a mi meggyalázásankra semmi; csak, hogy — sajnálom, hogy nincs a zsebembe — de megvan otthon hivatalomban egy másik nóta, melyben a magyart,, fekete kutyának" nevezik. (Maximovics Miklós: Hz nem áll !) En­gedelmet kérek, ez megvan, és ezt a nótát éne­kelték a főispán lakása előtt, és nem azt, mely­lyet a t. képviselő ur előadott, (Maximovics: (Tagadom,;) Jó lesz talán a dolgot a feledékeny­ség örvényébe bocsátani, {Ellenmondás bal felől.) mert kár e dolgokat megújítani, miután azt hi­szem, hogy az a kedélyek megnyugtatására nem nagyon fog szolgálni. Ami azt illeti, hogy én Lénárd Mátét a törvény kijátszásával neveztem ki ; erre a tör­vénykönyvvel kezemben vagyok bátor válaszolni, mely azt mondja, hogy a hivatalok betöltésénél jövőre is egyedül a személyes képesség szolgál­ván irányadóul, valakinek nemzetisége ezután sem tekinthető az országban létező bármely hi­vatalra vagy méltóságra való emelkedés aka­dályául. Sőt inkább az állam kormány gondos­kodni fog, hogy az országos birói és közigazga­tási hivatalokra s különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvek­ben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig alkalmaztassanak. Már akkor megmondtam a t. másik képvi­selő ur interpellatiojára, hogy én az úgyne­vezett szerb nemzetiségből két főispánt propo­náltam ő felségének kinevezés végett, egyik La­zarevits Temes megye főispánja, a másik Vidíts Nagy-Kikinda kerületi kapitány. Tessék kezébe venni a t. képviselő urnák Magyarország statisz­tikáját, tessék kiszámítani Magyarország népes­ségét; tessék megtudni belőle, mennyi szerb la­kik az országban, hány főispán esnék aránylag erre a számra : s azt hiszem, a t. képviselő ur lelkiismerete meg lesz nyugtatva, ha meglátja, hogy az arány tökéletesen megfelelő, sőt talán tul is megy. (Helyeslés jobb felől.) Egyébiránt arra nézve nem is tartozom szá­molni a t. képviselő urnák. A törvény megszabja mit tegyek, s én a törvény szerint jártam el; a törvény pedig nem azt mondja, hogy én Új­vidékre, Zomborra, Szabadkára szerb főispánt ne­vezzek ki; hanem azt, hogy olyant, ki a vidéken dívó nyelvekben jártas. Már pedig Lénárd Máté mind a német, mind a magyar, mind a szerb­nyelvekben jártas. (Maxinovits MiMós: Magyarul sem tud!) ennélfogva a törvény szerint volt kinevezve. Tagadom a t. képviselő nrnak azon jogát, hogy a korona kinevezési jogával szemben, mint a melyhez tartozik a főispánok kinevezésének joga, főkép akkor, mikor a törvény értelmében jár el : azon kifejezéssel éljen, hogy a törvény kijátszásával neveztetett ki. Csak ennyit voltam bátor a t. képviselő ur előadására megjegyezni. Irányi Dániel: Nem vagyok egy véle­ményben a t. belügyminiszter úrral, a mennyi­ben ő az Újvidék város által kért vizsgálatot megejtetni nem kívánja, azon oknál fogva, mert — úgymond — czélszerü arra a feledés fátyo­lát borítani.... (Tóth Vilmos: a nótára!) hát akkor arra nézve nem nyilatkozott a t. belügy­miniszter ur: vajon bele egyezik-e abba, hogy a vizsgálat elrendeltessék ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom