Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-471f

362 471 országos ülés máreains 27. 1872. érvelésre, hogy a nép kívánja vagy nem kívánja ? egyátalában semmi fontosságot nem helyezek. Többen a Madarász t. tagtársunk által benyújtott indítvány ellen felszólalt képviselő urak közül megtámadták indítványát azért, mert az átalános szavazatjogot, mint eredeti jogot tüntette fel. Részemről nem vonom kétségbe, hogy az eredeti jogok elmélete oly alakban mint azt eddig a tudomány felállította : a szoros, szigorú bírálatot nem állja ki; mindazáltal t. ház, azt hiszem, ezen elméletet, melynek egy örök igazság szolgál alapjául, figyelmen kivül hagyni nem szabad: ha csak oly következtetésekre nem akarunk jutni, milyenek a túlsó oldalról egy képviselő ur részéről még az átalános vita alkalmával hangoztattak, ki minden jognak egyedüli forrását a positiv törvényben keresi és ez nézetem szerint nem egyéb, mint minden jogelméletet fejre állítani. Különben, a mi engem illet, t. ház, én azon erős meggyőződésben élek, hogy minden mesterséges érdekuralom, — gyakoroltassák az egyesek, sokak vagy kevesek, egész osztályok vagy egész népfajok által, vagy talán csak azok nevében : — mindig merő és egyenes ellentétben áll a szabad fejlődéssel. Azon erős meggyőződésben vagyok továbbá, hogy a census, legyen az születési vagy vagyoni census, — mint már azt az átalános vita alkalmával szerencsém volt megmutatni: — elméletileg tarthatatlan; és bátran hivatkozhatom arra, hogy e tekintetben senki által meg nem czáfoltattam, mondom, hogy minden census egyik és pedig igen hatályos eszköz arra, hogy valamely idealisticus, de gyakorlatilag nem valósitható czélok ürügye alatt, bizonyos különérd ekek számára és az összes rovására valami mesterséges túlsúly biztossittassék. Hogy pedig a census gyakorlatilag nem egyéb : ennek bebizonyítását épen egyik túlsó oldali képviselő vállalta magára, midőn az átalános vita alkalmával kimutatandó, hogy a kormány az adatok hiánya miatt nem képes már most egy gyökeres reformjavaslatot beterjeszteni, — a többi közt ezeket mondotta: „Nézetem szerint nem az által, ha egyedül a 'választók számát ismerjük, sem nem a^ által, ha tudjuk, mily kerületekben körülbelöl menynyi számú választó lesz: hanem a hatály megítéléséhez okvetlen tartozik az, hogy tudja a választók testülete nagyban és egészben, minő elemekből lesz alakítva; és hogy tudjuk, nemcsak nagyban és egészben, de minden egyes, választó kerületen belül, minő választótestület birja a választókerület politikai jogait. Csakis igy leszünk képesek a választókerületek typusát megítélni, csakis igy leszünk képesek kiszámítani, hogy a javaslott rendszabálynak minő hatása lesz a parlament összealkotására." Tehát világos, legalább a képviselő ur beismerése és felfogása szerint, hogy a kormány csak akkor fog helyesen eljárni: ha a válaszí tási törvény alkotásában átalában és a census magasságának megállapításában különösen azon eszközt keresi, melynek segítségével képes lesz aztán a társadalomban felmerülő érdekellentétek közt bizonyos mesterséges egyensúlyt biztositni; még pedig az által, hogy bizonyos érde1 keket némi kedvezményben fog részesíteni; más érdekeket egészben, vagy részben az alkotmány keretéből kiszoritni. Világos tehát, hogy a census nem egyéb, mint eszköz ily czélra ; de épen azért, mert eszköz e czélra: ón azt határozottan mindig és mindenkor ellenezni fogom ; mert én ellenzék minden mesterséges uralmat, minden érdekuralmat; mert én, eltérve azon képviselő úrtól, —-a mesterséges osztály-uralomtól nem várom azon jótéteményeket, melyeket ő szives volt felsorolni; hanem az emberektől azt várom, a mit az emberek tesznek, s nem azt, amit talán az embereknek képviselő ur felfogása szerint tenniök kellene. Nem várom ezen jótéteményeket a mesterséges osztályuralomtól azért, mert igazat ado azon jeles amerikai nemzetgazdának, ki ezeket mondja: „A világtörténet nem egyéb, mint jelentés azon csekély számú erősebb törekvéseiről melyeknek czélja vok a társulási erő kifejtését korlátozni, a társadalom szervezkedését megakadályozni, a szabad közlekedést és a természet fölötti uralom megszerzését — mely egyedül képezi a valódi vagyonosságát — gátolni s igy azon sokakat, kik gyengék voltak, elnyomni. Nem várom én ezen jótéteményeket azért, mert a történelemből tanultam, hogy minden uralkodó osztály természeténél fogva identifikálja saját osztályának Külön érdekeit az állam mai, ugy. hogy azt hiszem, nem fog senki sem túlzással vádolni, ha azt mondom, hogy XIV. Lajosnak ismert szavait: „L'état c' est moi" ép annyi joggal lehet minden uralkodó osztályra alkalmazni. Megengedem, hogy voltak, vannak és bizonyosan lesznek is egyesek, a kik az önzéstelenség legragyogóbb példáját fogják feltüntetni; de egész osztályok ily önzetlenségéről a história mesélni nem tud. Eltérők lehetnek a oézetak az iránt, mi az alkotmány végrendeltetése; én részemről minden alkotmányosság rendeltetését csak egyben látom, s ez az, hogy a társadalomban felmerülő érdekellentétek természetes egyensúlyát a lehetőleg biztodtsa. Ez azonban csak a suffrage universel mellett lehetséges ; s csak ott