Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-471f

356 471. országos ülés márcüiaa 27. 1872. Bogdanovics Vilibald, Bogdán Vincze, Bömches Frigyes, Bömches Gyula, Brennerberg Mór, Buday Sándor, Buttler Sándor gr., Bugárszky Sándor, Bausznern Guido, Császár Bálint, Cséry Lajos, Dániel Ernő, Dániel Márton, Dániel Pál, Degenfeld Béla gr., Dessewffy Lajos, Érkövy Adolf, Falk Miksa, Farkas Gyula, Feszt Lmre, Fillenbaum Ferencz b., Földváry Miklós, Fűippovics Simon. „Távol voltak." Gál Miklós, Házmán Ferencz, Hertelendy Kálmán, Hodossiu József, Hoffman Pál, Hoós Ferencz, Horvát Boldizsár, Horváth Sándor, Hogy észy Gyula, Hátz Vilmos, Hervoics István, Horváth Péter, Janicsáry Sándor, Joanesku Lázár, Jurka Bazil, Justh Kálmán, Jancsó István, Jellachich Gyula, Jellachich Kázmér, Jozipovics István, Kállay Emánuel, Kállay Ödön, Károlyi Ede gr., Kemény Mihály, Kerkapoly Mór, Clementis Gábor, Koós József, Kossuth Pál, Krajcsik János, Krascsenics Ferencz, Kubinyi Ödön, Kraljevich Benő, Kraljevics Miroslav, Kugler István, Khuen Henrik gr., Latinak Rudolf , Latinovics Vincze, László Imre, Lehoczky Egyed, Majláth István, Major Pál, Máday Lajos, Máttyus Aristid, Mednyánszky Dénes b., Miletics Szvetozár, Mocsáry Lajos, Molnár Pál, Mukics Ernő, Maller Miksa, Nemes János gr., Nyiry József, Oláh Miklós, Papp Zsigmond, Papp József, Pavhvits István, Pásztélyi János, Paulini Tóth Vilmos, Perczel István, Petrik Gyula, Petrovay Ákos, Péteri Károly, Pilaszanovich József, Plathy György, Podmaniczky Frigyes b., Pribék Antal, Prick József, Prónay József, Pavel Mihály, Pejácsevich László gr., Pejácsevich Nándor gr., Radó Kálmán, Radvánszky Károly, Ragályi Gyula, Rákóczy János, Rhédey István gr., Rimanóczy Ferencz, Röth László, Ranch György br., Salamon Tódor, Sárközy Béla, Semsey Albert, Simonyi Lajos b., Sipos Orbán, Siskovics Tamás, Simics Ignácz, Suhaj Imre, Sulyok Eduárd, Szabó Imre, Szentiványi Adolf, Ssécsényi Ödön gr., Szilvay Károly, Szirmay Ödön, Szlávy József, Szluha Benedek, Szluha Ignácz, Sztratimirovics György, Teleki Domokos gr., Tóth István, Turcsányi Ede, Tomasich József, Uhlarik János, Ürményi Miksa, Vay Mihály gr., Wahrmann Mór, Vályi János, Várady János, Vendéghy Gábor, Vidlicskay József, Vukotinovics Lajos, Zahomáczky Bálint, Zalay István, Zámory Kálmán, Zeyk József, Zichy Jenő gr., Zichy Sándor gr., Zlinszky György, Zmeskál Zoltán, Zsedényi Ede, Zuvich József, Ányos István, Bánfy Albert b., Benedek Gyula, Beöthy Lajos, Berde Mózes, Berényi Ferencz gr., Betegh Kelemen, Bobory Károly, Boér János, Bohus Zsigmond, Borlea Zsigmond, Brezovay László, Brogyányi Vincze, Bujanovics Sándor, Buttyán László, Buzinkay Pál, Bonts Döme, Batagliarini Pál, Ciotta János, Csáky Tivadar gr., Csengery Antal, Csernovics Péter, Gaar János, Deák Ferencz, Dienes József, Dietrich Ignácz, Dékáni Károly, Eitel Frigyes, Elekes György, Ercsey Lajos, Esterházy Pál gr., Éber Nándor, Eder István, Fabritius Károly, Fittler Dezső, Forgách Antal gr., Fodróczy Sándor. (Szavazás után.) Széll Kálmán jegyző: 420 igazolt képviselő közül „igen*-nel szavazott 113, „nem"mel szavazott 144, távol van 162; szótöbbség 31. Elnök: Tehát 31 szótöbbséggel a ház elvetette Tisza Kálmán indítványát. Következik folytatása a megszakasztott tárgyalásnak. Jámbor Pál jegyző: Szakácsy Dániel ! Jankovits Antal: T. ház! Á házszabályok értelmében szavaim félremagyarázása és félreértése tekintetéből kívánok szót emelni. Sajnálom, hogy az előttem szólott képviselő ur nincs jelen; hanem fel kell említenem, hogy a mi a parlamentalismusra vonatkozó szavaimat illeti, én előre bocsátottam, hogy a többségnek nem csak joga, hanem kötelessége és pedig legnagyobb kötelessége föntartani a parlamentalismusnak azon lényegét, hogy a többség határoz, és ennél fogva mondtam azt, hogy ha ennek a kisebbség ellenáll: vérző sebeket ejthet a parlamentalismuson, de halálos csak azon döfés, melyet önmagunk ejtünk azon. De sokkal fontosabb azon passus, melyet a képviselő ur szintén félremagyarázott s melyből azon következtetést vonta, hogy én fölteszem Magyarország parlamentjéről, hogy abban hazaáruló miniszterek lehetnek, és fölteszem ő felségéről, a koronázott királyról, hogy a parlamentben ily minisztereket egy perczig is tűr. E tekintetben hivatkoznom kell a gyorsírók jegyzeteire, melyen kezemben vannak, s melyek szerint világosan mondám: „nem Magyarországról szólok, de akármely más országról, hol a parlamentben" stb. Tehát világos, hogy én sem Magyarországról nem szólottam, sem ő felségéről föl nem tettem, hogy ily minisztériumot a hazában megtűrne. Szakácsy Dániel: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy beszédem folytatása helyett Jankovits Antal t. képviselőtársamhoz kell pár szót szólanom, kivel nekem már második évben van szerencsám egy osztályban működhetni. En tehát a köteles tisztelettel viseltetem iránta, mint megszokta az ember elnöke iránt viseltetni; nem is akarok hosszasan vele polémiába bocsátkozni s csak annyit vagyok bátor beszédére megjegyezni, hogy legközelebb Tisza Kálmán