Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-471f

471. országos ülés mérczms 37. 1872. 3 5 ÍJ. im|rj^^r^i~^ ^ lk ^L^^lehet^n^kosság.»áÜal. (Helyes­Jér'$áTf<M) De meggyőződésem még az is, — nem be­szélek most engedésről, mert tegnapi indítvá­nyomban nem kívántam engedést, — meggyő­ződésem az is. hogy ha nem engedést, de elő­zékenységet mutatna a t. túloldal: nem hiszem hogy ártana Magyarországon a parlamentalis­musnak; de mégis ártana az által, hogy hasz­nálna önmagának, mert én legalább azon meg­győződésben vagyok, hogy midőn oly kérdések elodázásáról van szó, a melyek a jogérzelmet sértik, s oly kérdések megállapításáról, a me­lyek az egésznek, vagy egyes részeknek jogos kívánalmait elégítik ki: akkor, a ki előzékenysé­get tanúsít ez irányban, nem árt önmagának, de használ; csakhogy ezen előzékenység az egyik irányban nem mehet oda, hogy feladja a leg­szentebb jogok védelmét; sőt a másik irányá­ban is, szerintem, nem kellene hogy még oda is menjen, hogy önök képzelt állásukat felad­ják; csak az kellene, hogy mindkét fél megma­radna saját állásában és ezen állásának épen­taitása mellett, mellesleg engedje érvényesíthetni ama érdekeket. Különben azt mondja a t. képviselő ur, hogy ő sem lát válságot más irányban, csak válságot lát a parlamentalismusra nézve. Én, t. ház, a parlamentalismusra nézve sem látok vál­ságot; — de nem azért, mintha nem látnám, hogy a most történtek által a parlamentalismus iránt sok kebel elhűlhet e hazában; de nem lá­tok azért, mert sokkal erősbnek tartom egy ily helyes elv gyökerét, semhogy egyes tévedések annak ártani képesek lennének. De ha valami elhüthetné a kebleket e hazában a parlamenta­lismus iránta: ez nem lenne egyéb, mint az, ha látná a nemzet, ha látná a nép, hogy a kiket ő ide küldött jogai megvédésére és jóléte fölötti gondoskodásra: legmakacsabban ahhoz ragaszkod­nak, hogy jogait megcsorbitsák. (Élénk, helyeslés hal felől.) Itt fekszik, uraim, a parlamentalismus veszélyeztetése. (Élénk tetszés bal felől.) A t. képviselő ur kegyes volt az itten tör­téntek veszélyes voltára rámutatni, s azt mon­dani, hogy ha találkoznék miniszteriam, a mely hazaáruló javaslatokkal lépne elő: azt a ház többsége nem pártolván, meg kellene buknia; de a jelen előzmény szerint ha csak 50 embere lenne: az egypár hónapra megnyújthatná életét. Feltenni mindent szabad. Én azonban, t. képviselő, ur nem tudok feltenni két dolgot. Az egyik dolog az, hogy Magyarországnak legyen hazaáruló kormánya; a másik az, hogy legyen oly képviselőháza, melyben 50 hazaáruló talál­tatik. (Helyeslés hal felől.) KBPV. H. wAPLó l&f-| xxm. De ha ezen feltevést elfogadom is, mit el­fogadni hajlandó egy át alában nem vagyok : akkor is azt merem mondani, hogy az a hazaáruló kormány, és az a hazaáruló 50 ember ugyaő. mit tudna tenni? Elsőben is élőmbe lép itt a koronás magyar királynak szent személye, ki a többség által cserbe hagyott hazaáruló kormányt nem lehet, hogy egy perczig is meg­tartaná ; (Igaz ! bal felől.) s másodszor elembe lép az, hogy azon 50 ember a legroszabb eset­ben, •— mert azok a hazaáruló javaslatok nem szoktak ily nagyon hosszak lenni, — napokig sőt hetekig képes lenne talán fentartani azon kormány életétj; de hogy az hónapokig éljen: az már maga Magyarország képviselőháza is le­hetetlenné tudná tenni. (Tetszés bal felől.) Ne menjünk tehát oly suppositiora, mely megsértése a nemzetnek, megsértése a fejedelem­nek. (Igaz! bal felől.) A képviselő ur azért, mert mi ezen eljárást követjük, mint monda: csak két dolgot tehet fel rólunk. (Halljuk!) Az egyik az, hogy kétségbe estünk a fölött, hogy többségre juthassunk ; a másik az, hogy ismerjük a túlsó oldal hazafisá­gát, miszerint ily eszközhöz mint a minővel mi most élünk: nyúlni nem fogna mint kisebbség, Ami az elsőt illeti, hogy ki lesz többség, ki lesz kisebbség a jövő választásoknál,': azt mindenki saját vérmérséklete szerint itéli meg. Vannak köztünk, megengedem, sőt tudom, kik hiszik, hogy többségben leszünk ; vannak má­sok, kik azt mondják, meglehet, de nem bizo­nyos ; vannak mások, kik azt mondják, ismét hogy nem leszünk még e választásoknál több­ségben. Hogy melyiknek van igaza, azt igen rövid idő, néhány hónap meg fogja mutatni; de a nél­kül, hogy akár az egyikhez, akár a másikhoz kívánnék csatlakozni, én kimondottam már né­zetemet az iránt, hogy sokat lehet tenni meg­buktatására azoknak, kik szabatos fegyverekkel küzdenek; és most csak azt jegyzem meg, hogy midőn egy pártnak, oly pártnak, mely elvek alapján küzd, diadalmáról van szó: sohasem egyetlen választás dönt. Meglehet, hogy a jövőperczben még nem le­szünk többségben; de nem fogunk lemondani arról, hogy ha nem is mi, de elveink többségben lesznek. (Éljenzés bal felől.) És részemről, (Rali­juk!) ha ezen eljárást követem, követem nem jó kedvemből, nem jó szántónból; de rákénysze­rítve az erőszakoskodás által, mely ellenünk meg­kiséreltetett. Ha ezen eljárást követem: nem követem sem azért, mert azt hiszem, hogy többségbe jö­vünk ; sem azért, mert nem hiszem, hogy több­ségbe jövünk; hanem követem azért, mert abban 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom