Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-470
322 470. országos ölés márczins 26. 1872. azt, ami a magyar nemzetnek becses, megőrizte, és fentartotta, már ezáltal is oly politikai és nemzeti szolgálatot tett hazánknak, hogy ellene szólni itt a parlamentben, legszelídebben mondva hálátlanság. (Helyeslés bál felől.) Azt mondja Kiss Miklós t. képviselőtársam, hogy a monarchia kizárja az átalános szavazat jogot. Nem akarok ily elméleti kérdésbe bocsátkozni ; hanem csak egyszerűen azon meggyőződésemet akarom kifejezni, hogy amint voltunk és vagyunk szemtanúi a monarchiákban is bizonyos értelembeni átalános szavazatjognak, — például, legújabban Eszak-Németországban: — ép ugy voltunk szemtanúi, — vagy legalább a történetből tudjuk, — hogy volt átalános szavazati jog nélkül több köztársaság. Én e kettőt szorosan és elválaszthatlan kapcsolatban állónak nem tartom és nem tekinthetem. Azt mondja Szilády Áron tisztelt barátom, hogy a parlamentalismussal mikép jönne ez öszhangzásba. En nem tudom, hogyan lehet ily kérdés fölött töprenkedni a parlamenti ülésszak végén. Hisz a szavazatjog által mit adunk a népnek ? Azt, hogy midőn képviselőt, törvényhozó testületi tagot kell választani: akkor szavazzon ő is, nem tekintve, hogy fizet-e tiz vagy csak öt forint adót? Mert ha a törvényhozó testület tagjára szavaz az egész nép: ez által a parlamentalismust sem nem koczkáztatja, sem ki nem rekeszti. Én a parlamentalismussal épen ugy tartanám megegyeztethetőnek azt> hogy ha a tisztelt minisztérium 10 forint 50 krajczár helyett egy forintot hozott volna javaslatba : mint utoljára nem tartom összeférhetlennek a parlamentalismussal azt sem, ha 11 forintot tetszett volna indítványoznia. A kérdés csak az: többen vagy kevesebben fognak-e részt venni e politikai jog gyakorlatában? és én azt hiszem, hogy minél többen vesznek részt: annyival hívebben fogja visszatükrözni a nemzet akaratát a képviselői választás. A mit most aggódva emlitnek az átalános szavazati jog ellen: én ugyanazon ellenvetéseket hallottam, s ezt nyíltan kimondom, a zsidó emancipatio ellen, másrészről a rabszolgaság eltörlése ellen. Hogyan ijesztgettek, hogy minő hatalmas szerepet fognak játszani az izraeliták, hogy ha emaneipáltatnak, s mégis, nincs az országgyűlésnek szebb s tiszteletteljesb tette mint az, hogy az előítéleteken felülemelkedett, hogy a hazát 500,000 intelligens polgárral ugyanannyi hazafival ajándékozta meg. A rabszolgaság eltörlése ellen mily rettenetes érveket hoztak fel; hogy meg fog szűnni Amerikában a szabadság, hogy lehetetlen az egyesült statusokban az alkotmányt föntartani. A szabad Amerika proclamálta a négerek felszabadítását, széjel tépte a rabszolgaság kötelékeit, s azért maradt nagyhatalom, s ez meg nem gyengítette. Ha bebizonyítja nekem valaki azt, hogy a szavazati jog kiterjesztése által majdnem 1000 év óta fennálló államnak létezése veszélyeztetve van: akkor én ezen kívánattól nemcsak eláílnék, hanem másokat is attól való elállásra beszélnék rá; de ezt nem fogja bebizouyitani senki, s nem is képes szerintem senki. Utoljára a nép, ha nem is ért a fensőbb politikához; de tudja azt, hogy mi az ő érdeke, s végre a nép érdeke uraim! a hazának érdeke, s miután a hazának érdekeit hordják önök is szivükön, s miután annak érdekét vagyunk kötelesek szóval és tettel előmozdítani: azért én az átalános szavazatjog mellett szavazok. {Élénk helyeslés bal felől.) Várady Gábor : T. ház! Én nem ígérhetem, hogy rövid leszek, s azt sem, hogy nem leszek unalmas, hanem önökre nézve a túlsó oldalon kétségtelenül szomoritó kijelentéssel szemben vigaszul igérem, hogy egészen tárgyilagosan fogok szólni, s a t. elnök ur megnyugtatására is kijelentem, hogy szorosan a tárgyhoz fogok szólani. A tárgy nagy fontosságú, kétségtelenül megérdemli, hogy azzal tüzetesebben foglalkozzunk, különösen azon körülménynyel szemben, hogy a t. túlsó oldal jónak látta a keztyüt sem tőlünk, sem az ellenzék másik árnyalatától fel nem venni. Megérdemli, mondom, a tárgy fontossága, t. i. Madarász t. barátom inditványa: az átalános szavazatjog, hogy azzal tüzetesebben foglalkozzunk, különösen a kedvezőleg változott viszonyokkal szemben, mert hiszen önök jól láthatják uraim, hogy a monológok ideje lejárt, és a dialógok állottak be. {Derültség.) Önök szükségesnek látták a küzdelmet egészen ezen térre, az amphiteatrum ezen felére átjátszani, és önök ott a túloldalon az igen kényelmes hallgatói és nézői szerepre vállalkoztak; természetes következése ennek az, hogy mert mi vagyunk a küzdők és önök a hallgatók: tehát alkalmasint a költséget is önök fogják megfizetni. {Derültség bal felől) Alkotmányos államban, t. ház, a hol parlament és parlamenti kormány van, nézetem szerint, nem az a legfőbb kérdés, hogy a parlament minő joggal és hatáskörrel bir : hanem legfőbb kérdés az, hogy miképen van azon parlament egybealkotva. Mert azon parlament, mely bár szűkebb körrel bir, melynek hatásköre tán nem felel meg az alkotmányosság követelményeinek és a parlament méltóságának: a tapasztalás megmutatta, hogy azon kisebb körben is képes a nép jogait megvédeni, képes a nép javára üdvös intézkedéseket tenni. Mig ellenben, a hol a
