Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-468f
256 468. országos ülés márezins 22. 1872. részről pedig tekintve azt, hogy én az átalános szavazati jogot identificálom a köztársaság lételével, mely köztársaság lételét én Magyarországra nézve speciálisan magyar szempontból sem akarom: én azon indítványt, melyet Madarász József t. képviselőtársam tett, el nem fogadhatom; de nem fogadom el a törvényjavaslat bevezetését sem: hanem bátor vagyok e helyett a t. háznak figyelmébe elfogadás végett ajánlani a következő módositványt (olvas). A törvényjavaslat bevezetése kihagyatván, ehelyett álljon: „a válasz; ói jogosultságra nézve következők rendeltetnek." (Élénk helyeslés fial felől.) Mihályi Péter jegyző: (Újra felolvassa a módositványt.) Tisza László: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat első fejezetének bevezetése azon tárgy, a melyhez szólni kivánok. E bevezetés igy hangzik : „Miután az ] 848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényezikknek a választói jogosultságra vonatkozó határozatai számos kételyre s eltérő magyarázatokra adtak alkalmat, a következők rendeltetnek." Én, t. ház, a magam részéről e bevezetést el nem fogadhatom, nem pedig azért, mert. nem találom, hogy az ezen bevezetés alatt álló fejezet az 1848-ik emiitett törvényczikk tartalmát felvilágosítaná egyrészről, s másrészről eloszlatná a kételyeket; ellenkezőleg én azt tartom t. ház, hogy ezen fejezetnek igen nagy része egyenesen és határozottan ellentétben van az 1848diki törvények szellemével. Erre hosszasabban kiterjeszkedni nem akarok; reménylem lesz alkalmam eziránti nézeteimet az illető szakaszoknál kifejteni. Csak jelezni akarom, miszerint azon szakaszok, melyek két lakrészszel ellátott házak tulajdonosai helyett jövőre csak azokat jogosítják országgyűlési képviselők -választására, kiknek négy lakosztályu házuk van; azon szakasz, melyben a falusi és városi mesteremberek jogosultságára nézve is szembeötlő különbség tétetik, s végre a negyedtelek olymódom meghatározása, hogy ahoz hasonló, nem úrbéri alapokon fekvő birtok jogosultsága igen nagy mértékben Ieszállittatik, ugy hogy sokkal több fekvő birtokkal kell ezen törvényjavaslat szerint birni, mint birni kellett az 1848-iki törvények szerint annak, ki a választói jogra igényt tarthat: ezek a/on szakaszok, a melyeket én az 1848-iki törvény szabványaiba ütközőknek találván, a föntebbi bevezetést, mint ellentétest a fönebbi szövegezéssel el nem fogadhatom. Mert egyátalában nem ismerhetem el azon ellenvetés helyességét, hogy hiszen a kinek háza van, bizonyosan annak egy kis szöllője s egy pár hold földje is van, ami kipótolja adóját annyira, hogy a választásra jogosultak közé jöhet. Ily összesített censusnak eszméjét az 1848-iki törvényekkel ellenkezőnek tartom. Nézetem szerint a census az 1848-iki törvényeknek csak azon esetben felelhetne meg, ha legalább is megtartanák az 1848. törvényeknek határait és a szavazati jogosultságot még szűkebb körre, mint abban meg volt határozva, nem szorítaná, a minek én határozottan ellensége vagyok. De nem fogadhatom el t. képviselőtársam Madarász által beadott indítványt sem, mert már a minap jeleztem ugyan, hogy távoli és tőlünk még messze fekvő ideálként az átalános sza\azati jogot ugyan elismerem; de annak behozatalát hazánk jelen viszonyai közt üdvös befolyásúnak, meggyőződésem szerint nem tartom; s nem látnám azon esetben sem, — ha akár most, akár később, az átalános szavazat jog behozatnék, — ennek ellensúlyozását másban, mint egy igen helyesen alkalma.zott műveltségi censusban. Hogy azonban ily műveltségi censusnak megalakítására, becsületes keresztülvitelére a jelenben már időnk nincs, azt hiszem, ezt Madarász képviselőtársam sem tagadja, s igy nem fogja rósz néven venni, ha én feltétlenül indítványához nem járulok. Miután t. ház, óhajtásom az, hogy körülbelöl a bevezetésre nézve fogadtassák el azon egyszerű, rövid czim, melyet Csernatony t. barátom ajánlott: kötelességemnek tartom anynyiban indokolni ezen nézetemet, a mennyiben azt hiszem, hogy csak ezen egészen egyszerű, ezen rövid bevezetés felel meg a közkívánatnak, melyben maga Madarász József t. barátom is osztozik velem együtt, hogy t. i. ezenl. fejezet ugy alkottassák, hogy abban a képviselőválasztási jogokra vonatkozó minden szabvány együttesen benne legyen. Ami azt illeti, hogy nekem mik nézeteim az átalános szavazat és a census kérdéséről : ezt, ha a t. ház figyelemmel lenne, és azok, kik beszélgetni óhajtanak, az elnök ur által figyelmeztetnének, hogy menjenek ki, bátor lennék röviden előadni. (Elnök csenget) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk!) Tisza László : Azt mondotta, ha nem csalódom, Madarász József t. barátom, hogy az átalános szavazati jog az emberrel vele született, elidegenithetlen joga az egyénnek. Itt van t. ház! köztem ós Madarász József t. barátom közt, vagy hogy nagyobb tekintélyre hivatkozzam mindkettőnknél, a franczia és az angol democratiaiskola közt az eltérés. A franczia iskola, igaz, hogy az egyén veleszületett elválhatlan jogának tartja a szavazati jog gyakorlását; nem igy az angol. Volt szerencsém már máskor jelezni, hogy maga az angol nyelvű demokraták egyik leghíresebbje, Stuart Mill azt állitja, hogy a képviselőválasztásra való befolyás, mások fölötti jog gyakorlása; s egyszersmind kifejti, hogy miután senkinek született joga nem lehet mások fölött
