Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-468f

250 46P. omzágoa ölés márexius 2B. 1878. czélja, mint az, hogy a diseussio tárgya megvilágosíttassák : kénytelen vagyok egyszersmind kifejezést adni azon nézetemnek is, miszerint azt hiszem, hogy a fenforgó törvényjavaslat leendő, de be nem vallott czélja összeköttetésben van az 5 éves országgyűlés iránti törvényjavaslattal, azon kettős összeköttetésben, először: miszerint a szőnyegen forgó törvényjavaslat némileg elvezeti a figyelmet a másik törvényjavaslattól; másodszor azon összeköttetésben, hogy miután a kormánynak a másik törvényjavaslatra nézve czélja az, hogy hatalmi positióját megerősítse, — hogy mi ozélból? az ezúttal nem tartozik a kérdéshez — ezen törvényjavaslat eszközül szolgál arra, hogy a mennyiben a választók száma a törvényjavaslat értelmében megkevesbittetik : a kormány a többség elnyerésére nézve annál biztosabban érhessen ezélt. Miután pedig ez igy van, t. ház, tudniillik akép, hogy az előadottak szerint azon beszéd, a mely a bevezetésben foglaltatik, nem egyenes, és nem őszinte, én ezen bevezetést, ugy a mint áll, el nem fogadóra. Á bevezetéssel organicus összeköttetésben van azon indítvány, melyet Madarász József t. képviselőtársam délelőtt elmondott s igen fényes beszéde kíséretében a ház asztalára letett. Igen fontos lévén a tárgy, méltóztassék megengedni t. ház, hogy nézeteimet erről is elmondjam. Megvallom őszintén, hogy oly fényes szónoklat után, mint a milyen Madarász József t. képviselőtársamé volt, mely annyira sikerült, és tekintve egyszersmind a fönforgó kérdés természetét, annak, a ki ha nem is egészen, de mégis legnagyobb részben ellenkező értelemben szólal föl: állása kissé nehéz; — nehéz tán különösen most — mert habár elismerve elvileg az átalános szavazat jogosultságát, mégis fölszólalni ellene, különösen most a bekövetkezendő választások küszöbén, — ez talán nem egészen népszerű vállalat. Egyébiránt én azok közé tartozom, kiket a törvényhozás pályáján elvek és szigorú meggyőződés vezérelnek ; nem tekintve tehát a jelzett helyzetet: szólni fogok a dologról komolyan, mellőzve minden mellékes tekintetet. T. képviselők! Szükségesnek tartom mindenekelőtt a dolognak jogi oldalát tekinteni : reflectálva különösen azokra, a mik e tekintetben egyrészről Madarász József, másrészről pedig Henszlmann Imre t. képviselőtársam által föl hozattak. Az átalános szavazat támogatására Henszlmann Imre t. barátom fölhozta a személyiség jogát; ugyanily értelemben nyilatkozott Madarász József t. barátom is, hivatkozva a személyiség elidegenithetlen jogaira. A kifejezés a két előadásban különböző ugyan, de azt hiszem, hogy az eszme azért egy. Ennélfogva én a kettőt egynek veszem s egyszerre kívánok megfelelni mindkettőre. Én az átalános szavazati jogra nézve a személyiség jogával való érvelést jogi tekintetben hibásnak tartom. A hiba ott rejlik, hogy t. képviselőtársaim nem tesznek különbséget a magánjog és a közjog között; mert ha a kettő között különbség tétetik : mindjárt ki fog tűnni, hogy az érvelés jogi tekintetben hiányos. A magánjog igen is hozzá van kötve a személyiséghez, ezt elismerem. Mindaz, a mi az egyénnek létezésére, önfentartására, fenállására, annak mivelődósére vonatkozik : ez hozzá van kötve a személyhez, és attól elválaszthatlan; hanem mindez csupán magánjog, — és itt kezdődik a hiba t. képviselőtársaim e'rvelésében. — Csupán a személyi jog tekintete magában a közjogot, mely az államra és annak törvényhozására vonatkozik, még meg nem állapit. Talán nem volna helyén itten szőrszálhasogató fejtegetésekbe bocsátkozni, s ez nekem nem is szándékom; hanem elég lesz az érvelés terén ezúttal csak annyit jegyezni meg, hogy ha a személyiség joga egymaga már a közjogot is magában foglalná: ugy már a gyermekek is bírnának a közjogra, az államra vonatkozó jogokkal, és bírnának ilyenekkel a kábák, az őrültek, bírnának olyanok is, kik mint idegenek közöttünk tartózkodnak, a mint letelepedési szándékukat nyilvánítják: bírnának végül ily jogokkal a fenyíték alatt állók is, mert hiszen a személyiség jogát mindezektől megtagadni nem lehet. Ezekből kitetszik, t. ház, hogy ami az államra vonatkozó jogokat, vagyis más szóval a közjogot illeti: ezek elnyerésére maga a személy jog nem elegendő ; és igy a ki az átalános szavazatjogot csupán a személyi jogra kívánja alapítani : annak érvelése, nézetem szerint, hibás. Elismerem, hogy azokat, kiket az államra vonatkozó közjogok megilletnek, ugyanazokat mindig a személyiség joga is megilleti; hanem arra, hogy valakit ilyen jog, t. i. az államra vonatkozó közjog megillessen: nézetem szerint a puszta személyi jogon kivül még egyéb is kívántatik; kívántatik először az, hogy tényleg benn legyen az illető, mint activ polgár, az állam kötelékében; másodszor megkívántatik nézetem szerint az is, hogy garantiát nyújtson az államnak arra nézve, hogy bir azon képzettséggel, mely ezen jogoknak gyakorlására megkívántatik. Azt mondják némelyek, hogy hiszen arra, hogy valakinek bizalma legyen valamely képviselőjelölthez, Péterhez vagy Pálhoz: nem kívántatik másféle képzettség. Én azt hiszem, hogy erre is képzettség kell. Az állami életterén semmivel sem indokolható vak bizalom respektálást