Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-468f

250 46P. omzágoa ölés márexius 2B. 1878. czélja, mint az, hogy a diseussio tárgya megvi­lágosíttassák : kénytelen vagyok egyszersmind kife­jezést adni azon nézetemnek is, miszerint azt hiszem, hogy a fenforgó törvényjavaslat leendő, de be nem vallott czélja összeköttetésben van az 5 éves országgyűlés iránti törvényjavaslattal, azon kettős összeköttetésben, először: miszerint a sző­nyegen forgó törvényjavaslat némileg elvezeti a figyelmet a másik törvényjavaslattól; másodszor azon összeköttetésben, hogy miután a kormány­nak a másik törvényjavaslatra nézve czélja az, hogy hatalmi positióját megerősítse, — hogy mi ozélból? az ezúttal nem tartozik a kérdéshez — ezen törvényjavaslat eszközül szolgál arra, hogy a mennyiben a választók száma a törvényjavas­lat értelmében megkevesbittetik : a kormány a többség elnyerésére nézve annál biztosabban ér­hessen ezélt. Miután pedig ez igy van, t. ház, tudniillik akép, hogy az előadottak szerint azon beszéd, a mely a bevezetésben foglaltatik, nem egyenes, és nem őszinte, én ezen bevezetést, ugy a mint áll, el nem fogadóra. Á bevezetéssel organicus összeköttetésben van azon indítvány, melyet Madarász József t. képviselőtársam délelőtt elmondott s igen fényes beszéde kíséretében a ház asztalára letett. Igen fontos lévén a tárgy, méltóztassék megengedni t. ház, hogy nézeteimet erről is elmondjam. Megvallom őszintén, hogy oly fényes szó­noklat után, mint a milyen Madarász József t. képviselőtársamé volt, mely annyira sikerült, és tekintve egyszersmind a fönforgó kérdés termé­szetét, annak, a ki ha nem is egészen, de mégis legnagyobb részben ellenkező értelemben szólal föl: állása kissé nehéz; — nehéz tán különösen most — mert habár elismerve elvileg az átalá­nos szavazat jogosultságát, mégis fölszólalni elle­ne, különösen most a bekövetkezendő választások küszöbén, — ez talán nem egészen népszerű vállalat. Egyébiránt én azok közé tartozom, kiket a törvényhozás pályáján elvek és szigorú meg­győződés vezérelnek ; nem tekintve tehát a jel­zett helyzetet: szólni fogok a dologról komolyan, mellőzve minden mellékes tekintetet. T. képviselők! Szükségesnek tartom min­denekelőtt a dolognak jogi oldalát tekinteni : reflectálva különösen azokra, a mik e tekintetben egyrészről Madarász József, másrészről pedig Henszlmann Imre t. képviselőtársam által föl ho­zattak. Az átalános szavazat támogatására Henszl­mann Imre t. barátom fölhozta a személyiség jogát; ugyanily értelemben nyilatkozott Madarász József t. barátom is, hivatkozva a személyiség elidegenithetlen jogaira. A kifejezés a két elő­adásban különböző ugyan, de azt hiszem, hogy az eszme azért egy. Ennélfogva én a kettőt egynek veszem s egyszerre kívánok megfelelni mindkettőre. Én az átalános szavazati jogra nézve a sze­mélyiség jogával való érvelést jogi tekintetben hibásnak tartom. A hiba ott rejlik, hogy t. kép­viselőtársaim nem tesznek különbséget a magán­jog és a közjog között; mert ha a kettő között különbség tétetik : mindjárt ki fog tűnni, hogy az érvelés jogi tekintetben hiányos. A magánjog igen is hozzá van kötve a sze­mélyiséghez, ezt elismerem. Mindaz, a mi az egyénnek létezésére, önfentartására, fenállására, annak mivelődósére vonatkozik : ez hozzá van kötve a személyhez, és attól elválaszthatlan; hanem mindez csupán magánjog, — és itt kez­dődik a hiba t. képviselőtársaim e'rvelésében. — Csupán a személyi jog tekintete magában a köz­jogot, mely az államra és annak törvényhozására vonatkozik, még meg nem állapit. Talán nem volna helyén itten szőrszálhaso­gató fejtegetésekbe bocsátkozni, s ez nekem nem is szándékom; hanem elég lesz az érvelés terén ezúttal csak annyit jegyezni meg, hogy ha a személyiség joga egymaga már a közjogot is magában foglalná: ugy már a gyermekek is bír­nának a közjogra, az államra vonatkozó jogok­kal, és bírnának ilyenekkel a kábák, az őrültek, bírnának olyanok is, kik mint idegenek közöttünk tartózkodnak, a mint letelepedési szándékukat nyilvánítják: bírnának végül ily jogokkal a fe­nyíték alatt állók is, mert hiszen a személyiség jogát mindezektől megtagadni nem lehet. Ezekből kitetszik, t. ház, hogy ami az ál­lamra vonatkozó jogokat, vagyis más szóval a közjogot illeti: ezek elnyerésére maga a személy jog nem elegendő ; és igy a ki az átalános sza­vazatjogot csupán a személyi jogra kívánja ala­pítani : annak érvelése, nézetem szerint, hibás. Elismerem, hogy azokat, kiket az államra vonat­kozó közjogok megilletnek, ugyanazokat mindig a személyiség joga is megilleti; hanem arra, hogy valakit ilyen jog, t. i. az államra vonat­kozó közjog megillessen: nézetem szerint a puszta személyi jogon kivül még egyéb is kívántatik; kívántatik először az, hogy tényleg benn legyen az illető, mint activ polgár, az állam köteléké­ben; másodszor megkívántatik nézetem szerint az is, hogy garantiát nyújtson az államnak arra nézve, hogy bir azon képzettséggel, mely ezen jogoknak gyakorlására megkívántatik. Azt mondják némelyek, hogy hiszen arra, hogy valakinek bizalma legyen valamely képvi­selőjelölthez, Péterhez vagy Pálhoz: nem kíván­tatik másféle képzettség. Én azt hiszem, hogy erre is képzettség kell. Az állami életterén sem­mivel sem indokolható vak bizalom respektálást

Next

/
Oldalképek
Tartalom