Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-467

467. országos ülés márczius 21. 1872. 213 magában foglalja a választópolgárok jogainak csorbítását és attóli megfosztását. Következik az 5-ik §. (Zaj jobb felől.) Mig csend nem lesz: nem beszélek. Elnök: Kérem a t. képviselő urat: a törvényjavaslat §-ai felolvastattak és ismeretesek a képviselő urak előtt: igy tehát szükségtelen azokat újra felolvasni. Tessék a czimhez szólni: mert nem lehet kívánni, hogy a mit a t. képviselő urak már ismernek : azt ismét meghallgassák. (Helyeslés jobb felől.) Kiss János: Megengedi a t. elnök ur, de itt a képviselőházban nemcsak a képviselő uraknak, hanem a közönségnek is beszélek. (Helyeslés bal felől. Ellenmondás főbb felől.) A közönség nem érthet meg engem; ha a §-okat fel nem olvasom, melyekről szólok. Elnök: Kérem a t. képviselő urat: tessék a szabályok értelmében szólni. A képviselő ur ha minden §-t elolvas s minden §-hoz hozzá szól : a törvényjavaslatot részletesen tárgyalja, az pedig a házszabályok ellen van ; mert még csak a czim kérdésénél vagyunk; tessék tehát ehhez szólni. Kiss János: Folytonosan a czimről beszélek. Én minden §-nál ki akarom mutatni, hogy az nem felel meg a ezimnek ; azt pedig nem mutathatom meg máskép: mintha azt fölolvasom. Az 5-ik § ekkép szól: (Mozgás a jobb oldalon. Fölkiáltások: Tudjuk!) Elnök: Kérem a képviselő urat, tisztelje a házat. A §-ok a házban s az osztályokban is fel voltak már olvasva, tessék tehát a czimhez szólni. Kiss János ; Méltóztassanak megengedni, vagy azt elhatározni, hogyha én valamelyik naplóból, vagy bárhonnan idézek szóról szóra : be kell-e ezt tanulnom, vagy egyátalán lehet-e ? tudtommal a házszabályok ezt nem rendelik. (Ugy van! bal felől.) Másodszor pedig, ha én a törvényjavaslatnak egy commáját, egy pontját kihagyom : akkor meg a t. ház azt mondhatná, hogy hamis alapokon védem azt az elvet, mely mellett én harczolok. A kérdés most csak az, hogy szabad-e bármiféle idézetet fölolvasni itt a házban, vagy sem? (Halljuk! bal felől.) Az 5-ik §-ban az van mondva* (Olvassa): „Az 1848 : V. törvényczikk 2-ik §-nak b) és az erdélyi 1848: II. törvényezikk 3-ik §-nak b) pontjai a szabatos alkalmazás czéljából ugy értelmeztetnek, hogy választási joggal birnak mindazon kereskedők, gyárosok, iparosok, kik gyáruk, kereskedésük vagy önállóan űzött iparuk után törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városban 10 frt 50 kr jövedelmi adót fizetnek ; falusi községekben pedig a személyes I kereseti adó beszámításával 6 frt jövedelmi adót fizetnek." Ezen §-nak tartalmát összehasonlítva az 1848-ki törvényekkel, a benne foglalt iparosok állása mutatja, hogy ez világosan az iparos osztálynak egy része kizárására van czélozva. Ezen §. akként szerkesztetett, hogy az iparos osztály ugy a rendezett tanácsú, valamint a szab. kir. városokban és a községekben választási joguktól megfosztassék. Tehát e ezim azért sem felel meg ezen §-nak: mert jogfosztást foglal magában, mert kizárja a népet a választási jogból. Most következik a 6. §. (Derültség.)(Olvassa) : „Az 1848. V. törvényezikk 2., és az erdélyi 1848: II. törvényezikk 1. §-ban meghatározott átalános kellékek meglétében választói joggal birnak mindazok : kik a személyes kereseti adó beszámításával törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban legalább 10frt50brt, más községekben pedig legalább 6 frt jövedelmi adót fizetnek." Ezt ismét összehasonlítva az 1848-iki tőrvényekkel és az azokban foglalt jogosultsággal: azt mutatja, hogy a választó közönségnek eddig gyakorolt joga van kérdésben. Azonban, hogy a t. jobboldali képviselő urak ne mondják, hogy elejétől fogva végig lekinzom és türelmüket igénybe veszem, csak némely §-ra nézve teszem meg észrevételeimet. A 34-dik §. igy szól: „A felszólalási bizottságnak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatai a magyar királyi curia semmitőszéki osztályához íelebbezhetők. A felebbezésre az érdeklettek, és oly határozat ellen, melylyel a névjegyzékbe uj felvétel rendeltetett el: mindenki jogosítva van, a ki azon központi választmány területén készült választói névjegyzék valamelyikében előfordul. — A felebbezés a fölszólalási bizottsághoz írásban, a kellő bizonyítékokkal ellátva 8 nap alatt nyújtandó be és mindenki által megtekinthető. E határidő, — ha kézbesittetett a határozat — a kézhezadást; más esetekben a kihirdetést követő nappal kezdődik. Az érdekletteknek jogukban áll a fennebbi 8 napot követő 6 nap alatt a fölebbezésre észrevételeket adni be. A íőlebbvitel fölfüggesztő hatálylyal nem bír." Méltóztassanak most visszagondolni az eljárásra és a gyakorlatra. Ha valaki ellen kifogás tétetik és kétségbe vonatik választási joga s az illető egyén ügye fölebbvitetik: mi történik ezen fölebbezés folytán? az, hogy daczára a fölebbezés beadatásának : az illető választási jogával nem élhet, a választás lefoly és ő ebben részt nem vehet. Ez isméti jogcsorbitás, megfosztás azon I jogtól, melyet az 1848-iki törvények értelmében