Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-462

462. országos ülés márczius 15. 1872. 9 Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Térey Pál előadó: T. ház! Van szerencsém a képviselőháznak költségvetési előirányzatát márczius havára tiszteletteljesen benyújtani, kérvén a t, házat, méltóztassék a házszabályok értelmében annak kinyomatását elrendelni s annak tárgyalására határidőt kitűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, kiosztatni és napirendre kitüzetui. Közetkezik a napirenden levő tárgy. Lázár Ádám: T. ház! Szerencsésnek érzem magamat, hogy épen a mai napon, mint a magyar nemzet történetében korszakot alkotó 1848. márczius 15-én a személyi szabadság érdekében szólalhatok fel. {Helyeslés bal felöl.) Igen óhajtottam volna, hogy a nemzetgyűlés ezen napot kegyeletesen megülné ; de reménylem, ezen mulasztást az által fogja helyreütni, hogy ama szellemet, mely azon időt áthatotta, a képviselőháznak az ez idő szerinti fontosabb határozatainál, melyek a közszabadság és közművelődés érdekében különös tevékenységet igényelnek : most is követni, hivatottnak fogja magát érezni. Hogy a szőnyegen forgó határozati javaslathoz kénytelen vagyok tüzetesben hozzászólani, ezt méltóztassék egy felől annak tulajdonítani, hogy vajmi ritkán kerül a képviselőház elé egy beható, gyorsabb reformot igénylő törvényjavaslatnak előzetes, legalább tájékozás végett! ily ismertetése ; már pedig ilyennek tekintem az előttünk levő törvényjavaslatot, melynek ugyanez alkalommal csakis az a czélja, hogy egy bizottsághoz utasittassék véleményadás végett. Minthogy pedig részemről a beterjesztett és egy bizottsághoz utasítandó törvényjavaslatot sem a kor igényeihez, sem a büntető jog ez ídőszerinti fogalmaihoz, sem pedig azon közszükséghez képest, melyre Magyarországnak a büntető jog tekintetében sürgős szüksége van, megfelelőnek nem találom: a legkirívóbb hiányokra tekintettel inkább a minisztériumhoz bővebb indokolás végett tartanám visszautasitandónak, mint ha az egy bizottsághoz utasíttatnék, mely különben is az abban levő hiányoknak földerítésére időrövidség miatt képes nem lehet. Azonban én inkább arra fogok szorítkozni, hogy akár a bizottsághoz, akár az osztályokhoz utasittassék, legalább azon föltűnő hiányokra már előre tájékozva legyenek. Átlátom t. ház, a mit az igazságügyminiszter ur is hangsúlyozni méltóztatott, hogy mi bírta valahára ezen törvényjavaslatnak beterjesztésére, azon szükség, t. i. hogy Magyarországon egy rendszeres büntető jogi gyakorlat, mely a mai kor kívánalmainak megfelelne, nem létezik. KÉPV. n. NAPLÓ 1844 xxm. Fájdalommal kell, hogy bevalljuk és átérezzük ezt akkor, midőn a bíróságok szervezése a királyi ügyészek felállítása országgyülésileg elintéztetett, a hova ezen bűnesetek utasíttatnak; a bűnvádi eljárásnak szabályzata nélkül bíróság és ügyészség felállítása egy igen hiányos és oly intézkedés volt, a mely nélkül egyiknek a másik nélküli életbeléptetését gyakorlati haszonnal ötszeköthetőnek nem tekinthetni. Igazolja ezt a szinte 3 hónap ótai mindennapi gyakorlat, mutatja a bíráknak tájékozatlansága, mutatja azon ide-oda kapkodás, miszerint a régi gyakorlatot a büntető eljárásra nézve föntartják; de annál kevésbbé tudják a királyi ügyészség intézményével olyan öszhangzásba hozni, hogy ezzel a kívánt siker eléressék a büntető igazságszolgáltatás terén. T. ház! Tény az, hogy a személyes szabadságnak, mint a polgári társadalom legfőbb kincsének az állam-alakulás egyik főczéljának biztosítása a mindennapi jelenségek szerint a legbotrányosabb veszélyeknek van kitéve, s ezt nem annyira valami politikai hatalomnak túlkapásai, hanem inkább az albiróságok, királyi ügyészek, rendőri közegeknek hivatlan beavatkozásai, erőszakoskodásai idézik elő. Az ily beavatkozásokat ez előtt egy pár perczczel a Vukovick Sebő és Matkovich Tivadar t. képviselő urak által beterjesztett két rendbeli interpellatío eléggé igazolják. A tényállás bizonyára elég szomorú. Tény az, hogy a vagyonbiztonság szintén a legszomorúbb állapotban sinylik; erre nézve elég legyen arra hivatkozni, hogy minden csalást, jogkijátszást véghez lehet vinni, hogy még a királyi táblabíró is váltóhamisítással mások jóhiszeműségét kijátsza, a nélkül, hogy képesek volnának a bűnt megtorolni. De legszomorúbb tények, hogy ezen polgári és bűntetőjogi törvénykezésünk ziláltsága miatt hitelviszonyaink a legsilányabb állapotba jutottak. Maholnap Magyarország mindamellett, hogy annyi anyagi előnyökkel és oly sok mindennemű természeti kincsekkel rendelkezik, az ipar és kereskedelem terén nagyobb kifejlődésnek örvend, nemcsak a szomszéd Ausztriánál; de annál inkább a külföldi hitelintézeteknél, kereskedőknél vajmi sok bajjal tud hitelt nyerni. Ennek, t. ház, nem egyéb az oka, mint zilált és rendezetlen törvénykezési viszonyaink. A mi már a napirenden levő törvényjavaslat főbb mozzanatait illeti : előre is szabad legyen megjegyeznem, hogy ha tekintjük a rendszeresség, az elv-egység, az egyöntetűség azon hiányait, a melyeket az illető szakminiszter urak által a törvényhozáshoz beterjesztett törvényjavaslatokban a reformoknak keresztelt részletek feltüntetnek : ez valami különös örömre a képví2