Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.

Ülésnapok - 1869-462

462. országos ülés márczins 15. 1872. 5 visszavétetett és a királyi biztos ismét a maga hivatalának folytatására utasíttatott. Én t. ház, egy oly különös és sajátságos körülménynek tartom azt, hogy egy alárendelt tisztviselő és a minisztérium között, mint fél és fél között alkudozások folyjanak, hogy azt hiszem, nem volna megegyeztethető a parlamentnek tartozó hiedelemmel, hogy a t. kormány a maga részéről fel ne világosítson bennünket, mik voltak azon pontok, melyek felett ezen összeütközés támadt és micsoda téren történt az egyezkedés a minisztérium és a királyi biztos közt. A második körülmény, mely figyelmemet különösen magára vonta: az volt, hogy ezelőtt szintén pár héttel láttunk igen számos tisztes honpolgárokat küldöttségben felérkezni azon kéréssel a minisztériumhoz, hogy ezen királyi biztosságot tovább is fentartsa. En bizonyosan utolsó leszek valamennyi közt, ki valaha fogná kárhoztatni a polgárok összejövetelét, hogy kívánságuknak szabad kifejezést adjanak ; de ez esetben bátor vagyok mégis azon feljövetelnek ezéíjára fordítni figyelmemet, és megvallom, én azt hiszem, hogy midőn honpolgárok szükségesnek tartják azt, hogy egy rendkivüli, egy kivételes, egy az alkotmánynyal meg nem egyező intézmény fentartását sürgessék : az alkotmányos közérzület gyengülésének kórjele mutatkozik, mert vajmi nagynak kell lenni a veszélynek, vajmi nagynak kell lenni az oly inditó oknak, mely az alkotmányt szerető polgárokat arra serkentse hogy hasonló kivételes intézménynek fentartását maguk részéről is sürgessék. Egy más körülmény is, mely már ezelőtt jött közbe: szintén némi ösztönt nyújtott nekem ezen tárgy előhozatalára. Egy igen t. barátom ezen oldalon, t. i. ha jól emlékszem a budget-tárgyalás alkalmával azt említette, hogy ezen biztosságnak alsó közegei megjelentek egy helyen, hol épen választás tartatott és bűnvádi esetek kutatásának ürügye alatt, mondhatom tilosán avatkoztak be magába a választásba. Előttünk levén tán nem sokára az uj képviselőválasztások ideje, azt gondolom, kétségkívül ez is oly körülmény, mely megérdemli a megfontolást. Még egyet legyen szabad a t. ház előtt megemlítenem. Hiszen nem régen volt az, hogy a t. ház a minisztérium javaslatára uj bíróságokat, uj törvénykezési közegeket szervezett ; nem rég neveztettek ki az uj főispánok, és csak imént választattak meg az uj tisztikarok országszerte ; és én kérdem, vajon szolgál e eme rendkivüli intézmény fentartása, ezen kivatalos közegek buzalmanak serkentésére, ha kivesszük I kezeikből teendőjüknek épen legfontosabb ágát és azt átadjuk ily rendkivülileg felállított ideiglenes intézménynek. Mielőtt felolvasnám interpellátiómat, még csak arra vagyok bátor kérni az igen t. két miniszter urat, — annál is inkább, mert láttam, hogy minap ában egy t. barátom részéről ezen oldalon tett interpellátióra még máig sem adatott bármely felelet is, — hogy ne méltóztassék felette késni az adandó felelettel. Most felolvasom az interpellátiot (Olvassa:) Interpellátio az igen t. bel és igazságügyi miniszterhez a grf Ráday Gedeon által gyakorolt u, n. szegedi kir. biztosság iránt. 1-ször. A. közönség előtt tudva lévén, hogy az említett kir. biztos és az igazságügyminiszter között némely nézetösszeütközések támadtak s azok folytában a kir. biztos lemondását n3

r

ujtotta be. E szándékától azonban a közötte és a minisztérium között létrejött egyetértés következésében elállott : — nem tekintik-e a fön t. miniszter urak a parlament jogának, hogy ezen sajátságos esetről, melyben egy kormánytisztviselő a kormánnyal mint fél féllel, alkudozott, körülményesen értesítették s jelesen közölve legyen velünk, mik voltak azon pontok, melyekre nézve az igazságügyminiszter és a királyi biztos egyet nem értettek s miként jött létre a kiegyezés, hogy miniszter urak ezen értesítéseik által a közönség megnyugtatva legyen az iránt, hogy ezen alkudozásoknál semmi alkotmányos vagy igazságos elv feláldozva nem lett. (Helyeslés bal felől.) 2-szor. Nem lehetvén tagadni azt, hogy ily kivételes és a rendes bűnvádi formák mellőzésével önkényesen eljárás biztosságokat nélkülözhetlenné tenni s azokhoz a honpolgárokat, hozzá szoktatni oly politika volna, mely az alkotmányos elvek meggyökerezésének gátul szolgálnak, — vajon nem tekintenék szükségesnek e fentemiitett miniszter urak, mint alkotmány hű férfiak a szó alatti biztosságnak mennél előbb véget vetni nemcsak az első pontban felhozott különös körülménynél fogva hanem, azért is, hogy a nem régen Pesten járt számos küldöttségek, melyek ezen törvényellenes biztosságnak további fentartását sürgették, azon tüntetés, melyeknek némely helyen ezen királyi biztos tárgya volt, a haza alkotmánya iránti részvétlenségnek s a közbátorságnak rendkivüli közegekkel fentartásához hozzászokással terjedését mutatják, mi az alkotmányos rendszerre nézve igen káros erkölcsi kórságnak fájdalmas jele, 3-szor. Nem gondolják-e a miniszter urak, hogy a csak nem régen szervezett törvénykezési hatóságok, s a nem régen kinevezett főispánok és. a csak imént választott tisztikarok serkenten-