Képviselőházi napló, 1869. XXIII. kötet • 1872. márczius 15–márczius 28.
Ülésnapok - 1869-464
ÍM. országos ülés mArczius 18. 1872. \Q{ ház, mint ha az Alhambra aranyos kupoláját valamely rozzant vályog-viskóra akarnók reáilleszteni. És mit mondjak az erdélyi 1848-iki II. törvényczikk tervelt módosításáról ? mert az akaratot ugyan felötlő betűkkel jelezve látom a czimben, de a módosítást magát a törvényben vagy épen nem, vagy csak nagyon microscopicus adagban találom fel, mert ott, hol oly anomáliák vannak, mint Erdélyben; hol az 1848-ki törvényhozás, a sürgősség miatt intézkedni nem tudván, a választási status quot csupán azon egy esetre rendelte föntartandónak; most a reformot a javítást azzal kezdeni meg, hogy 24 évvel ezelőtti ideiglenes, samár akkor hiányosnak jelzett intézkedést állandósítsuk és törvényesítsük : oly mély status- bölcsesóget sejtet, a melyet az én egyszerű eszem értelmezni nem tud; de még indokát se tudom felfedezni, hacsak nem akarják az 1848-ki törvények e leghiányosabbikát azon nagy korszak fényének csökkentésére árnyként előtérbe hozni; a mint hogy napjainkban szokássá vált 1848-at és az abban szerepelteket, a szabadság dicső tusájának e félisteneit, lerántani, elhomályosítani. Erdélyben a provisoriumoknak provisoriumokra való halmozásával a bajon segíteni nem lehet; az ottani választási törvény roszaságát az 1848-ki czim oda illesztésével elsimítani nem lehet; ott a jogegyenlőség követelményeinek megfelelő választási törvényt kell alkalmazni, illetőleg nem kell ily különleges törvény: hanem itt kell oly választási törvényt hozni, a mely az egész országra, s igy Erdélyre is kiterjeszthető legyen. Azért én a jelenlegi választási törvényt ugy, mint annak lényegével ellentétes czimét elvetendőnek ítélem, s pártolom Matolay Etele t. barátom módosítását. Majoros István (közbeszól): A házszabályok 192. §-a szerint a tanácskozás folytatására 100 tag szükséges. Kérem elnök urat, méltóztassék a ház tagjait megszámláltatni, vagy pedig méltóztassék az ülést feloszlatni. Zsedényi Ede: A házszabályok szerint a szónoknak nem szabad közbeszólni; tessék végét megvárni és akkor szólni. (Ugy van! jobbról.) Elnök : Tessék beszédét folytatni. Orbán Balázs b. (folytatja): A czim elválaszthatlanul összefügg a lényeggel s igy szólhatnék talán a törvény lényegéhez is; de azt nem teszem, mert a parlamentalis discussió szabványainak határát túllépni nem akarom, csak is még néhány szóval leszek bátor álláspontomat, illetőleg álláspontunkat e törvényjavaslattal és czimével szemben körvonalozni, felelve a miniszter urnák erre tett reflexiójára. Kétségtelen, t. ház, hogy a helyzet, melyben mi vagyunk: kivételes ; de más parlamentek történetében sem egészen szokatlan; e rendkívüli helyzetet nem mi, hanem a kormány hajthatatlansága idézte elő, a midőn a kiegyezkedés terét merevsége által elzárta, s a közvetítést viszszautasitá; pedig az attól jött, a ki 1848-at a jelennel legméltóbban köti össze, ki ama nagy korszaknak egyik magasztos jellemű, hivatalos szeinélyesitője, értem Vukovich Sebőt, az 1849-ki minisztérium e házban levő egyik tagját. Pedig, t. ház, ami viszonyaink közt nem jó multunkkal ily mereven szakítani; nem tanácsos a római betegnek non possumus politikáját követni; valamint nem tanácsos a méltányosság helyett a csekély számtöbbség Brennus kardját a mérlegbe dobni; mert mi ma e többséggel szemben előnyös álláspontot foglalunk el ; mert ha önök hajthatlanok a jogmegszoritás terén, mi is azok vagyunk a jogvédelemben, mert a nép, melyet szerencsések vagyunk képviselni, nem azért küldött ide, hogy jogainak és érdekeinek sértését és megszorítását szótlanul nézzük. Mi Isten, ember és a haza előtt kötelezve vagyunk a nép és nemzet jogainak védelmére, mi e szent tartozáshoz hűtlenek nem leszünk, önmegbélyegzés nélkül nem lehetünk; s midőn önök törvényjavaslatot terjesztenek be, a melynek alapja csak a pártérdek, midőn törvényjavaslatot tesznek élőnkbe, mely a jogosultak százezeréit akarja az alkotmány sánczaiból kivetni: akkor mi vétónkat hallatjuk, s gyenge szavunkban a nép millióinak akarata nyilvánul. S valójában a kormány jól tenné, ha a hatalom ezen erős factorát számba venné, mert nem jó mindig csak az egyik factorra hivatkozni, mint azt belügyminiszter ur mindig tenni szokta; mert ez időszerűit az a kormány áll csak szilárdon, a mely ugy a nemzet, miat az aralkodó tetszését bírja, az a mely a két factor hatalmi köre közt a középutat el tudja találni. Hagyjon fel azért a kormány a szenvedélyesség politikájával, mert az a mi eltökélésünk erős szikláján úgyis hajótörést szenved ; a dacz helyett lépjen az engesztelés terére, adjon e törvénynek lényegével összhangzatos czimet, vonja vissza a törvénynek választási eensust érintő részét, az 5 évi cyclust, helyébe illeszsze be az incompatibilitást; de ne ugy lutriszerüleg, hanem oly alakban, a mint az egy nagy ország törvényhozásának méltóságával összeülik; adjon be a választási visszaélések ellen törvényt, szüntesse meg az erdélyi anomáliákat: s akkor én, s azt hiszem elvtársaim is, készséggel fogunk a törvény megalkotásához hozzájárulni. Ez az egyetlen ut, mely czélra vezethet; mert a kormány ez idő szerint oly válaszútra jutott, hol választani kell a nemzet szivéhez,