Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-450

450. országos illés máro/ins 2 1872. 87 Volt egy jobboldali képviselőtársam Bausznern, ki szabadelvű gondolkozónak s érzelműnek tartván magát, daczára annak azt mondotta, hogy ő az átalános szavazat ellen van. Én t. ház Bausznernnek szabadelvüségében teljességgel nem kételkedem; hanem midőn azt állítja, hogy az átalános szavazat képes lenne, Magyarországot sirjába dönteni : ezt kénytelen vagyok mint hypothesist kétségbe vonni. A tapasztalat nem azt bizonyította, a mit Bausznern képviselő ur állit, hogy t. i. akkor tán szellemi tekintetben sokkal szegényebb országgyűlés fogna összeállittatni, ha t. i. az átalános szavazati jog fölállittatnék; mert a mint már több előttem szóló megmutatta, bármi értelmiséggel birt is az utóbbi országgyűlés és bir a mostani, ha törvényeit tekintjük, azok nagyon gyarlók és legkevésbbé szabadelvűek, és hogy a szabadelvüséget e tekintetben a jobboldal csak nyelvén pengeti, de tulajdonképen szivében nem hordja. Ezen szellemét mutatja azon körülmény, melynélfogva azt akarták megmutatni, hogy főbb alapjaiban az 1848-iki törvényt meghagyják és igy a kiváltságos osztálynak is megadják a szavazati jogot, legalább azoknak, kik 1869-ben a régi joggal éltek, és épen ugy idézték az 1848-iki törvény szavait, hogy politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak: az országgyűlés senkitől elvenni nem akar. De hogy mennyire nem akarja a törvényjavaslat ezen elvet elfogadni : mutatja az, hogy csak azokat veszi föl a kiváltságos osztályból, kik 1869-ben e jogon beiratták magukat. Tehát, ha betegség vagy bármi ok miatt akadályozva voltak, most jogaikból kizáratnak. Pedig én, t. ház, azon kiváltságos osztály irányában, mely ezer esztendőtől a hazát védte és föntartotta, sokkal több kegyelettel viseltetem: hogysem azt a szavazat jogból kizárnám. Most akarjuk-e kizárni e régi kiváltságos osztály • szegényebb sorsú becsületes honpolgárait az alkotmány sánczaiból ? a midőn mindenkit vallás, nemzetiségre való különbség nélkül még a zsidókat is bevettük, (Derültség a jobb oldalon. Mozgás a szélső bal oldalon.) Nem tagadom, hogy az osztó igazságnál fogva, ennek meg is kellett lennie. — Ugy vagyok meggyőződve, t. ház, hogy az 1848-ki törvényhozótestület, mely biztosította azokat, kik addig is szavazati joggal birtak, hogy jogaikat továbbra élvezhetik: a szabadelvű intézményeket valóságosan előmozdítani jjs akarta ; míg ez a kormány és országgyűlés zátonyra taszítja. Volt egy barátom t. képviselőtársam Latinovics Vincze, a ki azt mondotta, hogy nem kell ámítani, nem valósitható ígéretekkel a választókat; a ki azt mondotta, hogy ő meg van elégedve e törvényjavaslattal, mert a szabadelv terén mozog; a ki azt mondotta, hogy nem pártolhatja a titkos szavazást: mert akkor meglehet, hogy azon ember a ki szavazatáért pénzt f :gadott el, megcsalja azt, a kitől azt eltogadta. Az elsőre nézve azt mondom, hogy szabadabb téren nem mozog a törvényjavaslat, mint az 1848-iki s kénytelenek vagyunk tagadni azt is, hogy el nem érhető ígéretekkel — legalább ezen párt tagjai — biztatták volna választóikat. — Úgyszintén a mi a titkos szavazást illeti, sajnálom, mikép mutathat részvétet Latinovics Vincze t. képviselő ur oly ember irányában, a ki azon bűnt követte el, hogy megvesztegetni iparkodott a választópolgárokat. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ha a szavazó polgár elfogadta a pénzt: szerintem bűnösen cselekedett. (Irányi Dániel: Igaz-' Igaz!) de bűnösebb cselekedetet követet el az — a ki a választót bűnre csábítani, megvesztegetni igyekezett, és az ilyen ember szerintem részvétet pénze elvesztéseért nem érdemel. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Igazat mondott Csiky Sándor t. képviselőtársam abban, hogy e vesztegetéseknek sikere nem lehetne, ha t. i. a titkos szavazás állíttatik fel: mert akkor senki sem fogna meggyőződhetni a felől, hogy a vesztegetésre kiadott pénz vajon arra a czélra fog-e fordíttatni vagy nem ? mig a nyilvános szavazatnál az tökéletesen ellenőrizhető. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Midőn tehát a korteskedés ellen semmi törvény nincsen: pártolom a titkos szavazást, (Helyeslés a szélső baloldalon.) De pártolom azért is, mert magam voltam szemtanuja, midőn egy jobboldali képviselőtársam forgatván credentionalisát, azt mondotta: jó nekem az embereket ismerni, mert ámbár ellenem voltak, most mégis rám szorulnak, kérik egy vagy más ügyben pártfogásomat. — Ott, hol személyt kell választani, t. ház, hogy a személyeskedések kikerültessenek: egyedüli helyes eljárás a titkos szavazás; mert csak a titkos szavazás egyedül azon eszköz, mely nem sért senkit, a mellett a szavazót megmenti a kormány és egyes embereknek — ki tudja minő méltatlan üldezéseiktől. Ellenvetésül felhozatott az is, hogy azon esetre, ha a kormányhatalom birtokába fognának jutni, (Halljuk! Halljuk!) mi, kik az átalános szavazat jogot most pártoljuk: akkor lennénk leginkább ellene az átalános szavazatnak. Erre csak azt felelem, tessék megpróbálni. (Élénk derültség a jobb, helyeslés a bal oldalon.) Előleges próba s a gyakorlati életre való hivatkozás nélkül ilyesmit állítani annyival inkább nem lehet; mert mi tudunk példát felmu-