Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

449. országos üM belügyminiszter által beterjesztett e részbeni törvényjavaslat megszorító zavart, félremagyarázásokra ad alkalmat, és majdnem érthetlen. Megmoudották-e azt a képviselők, hogy a 3. §. által az értéknek és jövedelemnek oly neme fog kigondoltatni, mely valósággal a törvény szavaival, a törvény rendeleteivel ellenkezik? A törvény azt mondja: a kinek 300 írt értékű háza vagy földje van, az szavazatképes. Már most önök tagadják, hogy a törvényjavaslat e részben megszorítást tartalmaz; a következés be fogja bizonyítani. Mi önök törvényjavaslatának következése ? Ha helytelenül jártak el a becslésnél, mitkellett volna tenni ? megrendelni a bírói becsüt; önök ezzel ellenkezőleg cselekesznek. Az 1848-ki törvény szerint a melyik ,ház 300 frtot ér törvényes becs szerint, az szavazóképes; tehát önöknek nem szabad oly módot megállapítani, mely szerint háromszor annyi érték követeltetik, mint rendeltetett 1848-ban. Megmondották-e a képviselők, hogy a törvény azon rendeletét, hogy kinek 300 frt értékű háza van, az választó: ugy fogják megváltoztatni, hogy még az is alig lesz választó, kinek háza 1000 forintot ér ? Ha megmondották, akkor rászavazhatnak; a kik meg nem mondották, azok politikai, lelkiismereti becsület szerint nem szavazhatják meg az 1848. törvényczikknek e megváltoztatását. Megmondták-e a képviselő urak, hogy az 1848. V. törvényezikk 2. §-ának a kézművesek, iparosok és gyárosokra nézve tett azon rendeletét, mely minden censust kizár, most megváltoztatják és census alá helyezik ezeket. Azt mondják, mi nem változtatunk az 1848. törvényen, csak szabatositjuk. Nem való; az 1848-ki törvénynek e szakasza a gyárosoktól és kereskedőktől egyedül csak azt kívánja, hogy külön boltjuk, külön telepjük legyen, semmi mást. Ezekre nézve tehát és az iparosokra nézve, ha önök más rendelkezést hoznak, megváltoztatják gyökerében az 1848-iki törvény e rendeletét. Az 1848-iki törvény szelleme akarja az értelmiségből és akarja az iparosokból a censusnélküli választókat, a mi az átalános szavazat felé egy első biztos lépés; s önök most szép mézes szavakkal színlelve, hogy nem akarják ezt megváltoztatni, ezt valóságban megsemmisítik, megrontják, az iparos-osztályt megszorítják, s azt a választási jogból bizonyos mértékig kiszorító törvényt akarnak hozni. A kik megmondták, hogy ezen törvényt meg akarják szorítani: azok jogosan szavazhatnak kik meg nem mondták és annyi merészség lesz bennök, hogy ezt meg merjék tenni a nélkül, hogy lett volna bátorságuk meg is mondani, hogy mi meg akamárcxiits 1. 1872. 59 runk benneteket fosztani e jogoktól: ha azok megszavazzák, azoknak nem irigylem felfogásukat. Megmondták-e önök, hogy a 64. §. által föntartani kívánják a jelen kerületi felosztást? Hiszen, ha van valami hiány, valami pótolni való : akkor világos, hogy a kerületi felosztás a kijavítandó és pótolni való, mint ezt több képviselőtársaim elmondták. Megmondták-e, hogy a 80—86. §§. által a kijelölést hozták be? Ez önöknek kicsinységnek látszik ; mert azt mondják, hogy akár a választási napon, akár annak reggeli 8 órájáig 10 választó jelölhet ki egy képviselőt. Megmondták-e, hogy önök be fogják hozni a képviselő-jelölési elvet? Jól tudom, hogy e törvényjavaslatban most semmi nincs felhozva, a mi a képviselő-kijelölést megörökíteni akarná ; hanem tartok tőle, ismerem a kanyargós lépéseket, csak lassanként fogamzanak meg. Nézzük Magyarországnak összes történetét, soha még a rendi alkotmány alatt sem követeltetett a jelölés a képviselőre nézve. Es én nagy elvi kérdésnek tartom, a mit önök most csirájában ily köunyen kivannak becsúsztatni. Hiszen természetes, a kinek nincs 10 választója, nem megy szavazatra; hanem a mint most a politikai vélemény 10-et követel; lassanként ennek során jöhet, hogy később 100 által kívánnak majd jelöltetni. íme, ez egy oly, a szabad választást már csirájában megsemmisítő elvet rejt magában, mely szerint megfosztják önök azon választót, kinek az 1848-iki törvény megadta, hogy ő mindenkit szabadon jelölhet, szabadon ajánlhat képviselőnek, és tőle el akarják venni és megsemmisíteni a szabad szavazást, mert kimondják ugyanis, hogy ki 10 választó által nem ajánltatott: arra szavazni nem lehet. Azt hiszem, hogy ha mindezeket megmondták önök választóiknak: akkor szavazhatnak a t. belügyminiszter törvényjavaslatára. Ami a második észrevételét illeti a belügyminiszter urnák, a mit Debreczen képviselője ellen felhozott, ki t. i. szemére vetette a kormánynak, hogy e törvényjavaslatot az országgyűlés utolsó szakában, közvetlen a választások előtt terjesztette csak be, mire belügyminiszter ur azzal válaszolt: hogy lehet a nemzetnek ezért a kormányt, vagy csak egyedül a kormányt okozni? Erre nézve azt hiszem, hogy igaza volt a t. belügyminiszter urnák; — ha jól emlékszem, — a szegedi királyi biztosi ügyben ugy méltóztatott nyilatkozni, hogy nekünk az alkotmányosság fogalmáról külön szótárunk van; ha nem csalódom, tökéletesen igaz, mert az én szótárom, ha én felolvastam volna a királyi leiratot, annak szavai, melyek szerint legsürgetőbbnek nyilvánittatik a hiányok pótlása, és a visz8*