Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-449

449. országos ülés márezins 1. 1832. l'á Ezen szempontból indulva ki, t. ház, a een­sust, ha az egy krajezár lenne is, nem fogadha­tom el; mert az én szempontomból, ha egy kraj­czárt engednék meg, én részemről álláspontomat 100 forint ellen se tudnám védeni. A kormány 10 frt 50 krajezárral véli meg­állapíthatónak a censust, és hogy a census minő igaztalan dolog alapeszméjében, azt reménylem, egy példával bebizonyítom. Van egy szegény ember, annak van egy katonaköteles fia, ő azt a fiút nevelte, ápolta, ruházta; de midőn eléri azt a kort, — mert fia eddig terhére volt, — hogy élete és ereje virágába lép: elviszik katonának. Mi történik? vagy fogad helyette egy bérest, ki fia munkáját végzi, vagy nem fogad; ha nem fogad, a mun­kát nem végzi senki, és ő károsodik negatíve, fizet az államért negatíve. Ha fogad egy bérest például évenkint 100 forintért, károsodik posi­tive, és fizet az államért positive; hanem azért nem kap szavazati jogot; és mi történik akkor, ha ezen fiút nyomorékká lövik? Méltóztassa­nak meggondolni, hogy évenként hova eumuláló­dik ezen összeg ? (Helyeslés bal felől.) Hanem önök akkor is megfosztják az apát és fiút a választási jogtól. Az imént azt mon­dottam, hogy a választás a legfontosabb jog és most azt mondom : a választás a legcsekélyebb jog. Es lesz szerencsém mind a két állításomat bebizonyítani, legfontosabb jog a választási jog, ha meggondoljuk, hogy ennek birtokában önsor­sa intézésére, — habár közvetve is — minden­kinek befolyása leszen. De legcsekélyebb a választási jog, főkép ha behozatik a suffrage universel, ha meggondol­juk, hogy a nép tengerében mily homoeopathieus adaggá diluálodik ezen jog, ha meggondoljuk, hogy még ily homoeopathieus adagban is az egyes polgár csak közvetve gyakorolhat befo­lyást a törvényhozásra. {Igazi Igaz!) És mégis ez a legfontosabb jog, mert ez veszi őt fel az alkotmány keretébe; a legfontosabb jog, mert ez avatja őt fel az állam polgárává, ez önt szivé­be nemes önérzetet, nemes büszkeséget; (Helyeslés hal felől.) és ezen nemes önérzet ápolása, ezen nemes önérzet fejlesztése nélkül önök nevelhet­nek helotákat, önök nevelhetnek páriákat, de nem nevelhetnek soha — polgárokat. (Helyeslés bal felől.) Mert épen a nevelésnél vagyok, eszembe jut SchwarczGyula barátom (Halljuk!) a napok­ban mondott beszéde. Nem hallottam a beszé­det, csak olvastam töredékesen, mivel ugy kö­zölték a lapok. Hanem azért megjegyeztem be­lőle néhány dolgot és ezekre kívánok reflectálni. Schwarz Gyula igen t. barátom bírálja először is az 1848-ki törvényeket, és nevezi azokat idylleknek, nevezi a szellemet bonhomicus szel­lemnek, mely átlengi azokat, és ma teszi ezt, 25 év múlva. Hogy ezen eljárás mily helytelen: annak bebizonyítására egy történetet lesz sze­rencsém idézni. (Halljuk! Halljuk!) Schiller német költő, méltóztatnak tudni tömérdek verset, ódát idyllt és sonettet irt Lau­rához. Egy angol, ki e verseket olvasta, bár tö­kéletesen értette a német nyelvet, mégis a ver­seket túlfeszülteknek, túlcsigázottaknak találta és mint mondani szokás nem értette. Panaszko­dott barátjának. Ez azt mondta rá, hogy ha Schiller Lauráját ismerni fogná, vagy legalább látná: a verseket azonnal meg fogná érteni. Az angol rögtön összepakolt, elindult, hogy fölke­resse a költő ideálját. Kereste, de nem találta; közben az élet foglalatossága másfelé vonta, majd ismét kereste ismét nem találta. Yógre szembe hozta a véletlen, 25 év múlva és akkor Laurá­ból, Zirzabella lett. (Hosszas szűnni nem akaró derültség.) És kérem mi történt? Az angol a ver­seket még kevésbé értette. (Isméftlt derültség.) Az angolnak igaza volt, de Schwarcz Gyula barátomnak nincs igaza, hogy ő mégis a 25 óv előtti bájaknak hódol. Nincs igaza, midőn a jelenlegi határozati javaslatában, méltóztassa­nak megnézni néhány sor hozzáadásával, egészen elfogadja alapul a kigúnyolt 1848-ki választási jogot. Erre azt lehetne mondani, hogy egy kis következetlenség: azt hiszem, hogy egy kis szó­rakozottság. Utóbb vádolja a t. képviselő ur Tisza Kál­mán urat, hogy mért nem adott be egy részle­tesen kidolgozott törvényjavaslatot ? Mert nem miniszter, mert ez főkép a miniszter kötelessége, mert neki nincsenek is hozzá a megkívántató adatai és ezen adatok megszerzése a miniszteri tárczából kifolyó kötelesség. S én csodálkozom, hogy ily mélyen t. férfiú, kinek vezérelveit van szerencsém pártolni, nem tette ki magát nagy mohón a suttogási és susogási légáramlatnak főkép most, midőn a pártalakithatnámság oly epidemicusan dühöng és a himlők és reformerek oly rettenetes pusztítást tesznek, még rá fognák hogy ő is áttért. (Derültség.) Igen, de azt mondja tovább Schwarcz Gyula képviselő ur, mért nem állapítja meg legalább a censust? Mert hiszen igy mit ér? Ha a mi­niszter ur például 9 frtra szabja meg, Tisza Kálmán ur és az ellenzék pl. nem egyezik belé, hát mi lesz ! Semmi sem lesz. Én részemről is­métlem, hogy ugy sem fogadom el, mert egy krajezárt sem fogadok el. De az a ki a censust helyesnek itélé : bizonyosan alkudozni fog az összeg iránt a t. miniszter úrral, mint ez előjön minduntalan a budget viták alkalmával az egyes tételeknél. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom