Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-461

461. országos ülés márczins 14. 1872. 379 hónap első ülésében mindazon indítványok és interpellátiók jegyzékét, melyek iránt a ház még nem határozott, illetőleg melyekre még fe­lelet nem adatott, felolvastatja, hogy azok iránt intézkedni lehessen. Ez áll a házszabályokban. A gyakolatban azonban, miután az így intézkedés nélkül elmaradt indítványok és inter­pellátiók igen nagy számra nőttek: az intézke­dés akként alkalmaztatott, hogy esupán csak a legközelebbi hónapban beadott indítványok és interpellátiók mutattattak be az elnök által; a többi pedig elmarad, és pedig elmarad örökre. Most, midőn a jövő hónapban az országgyűlés már be fog rekesztetni, óhajtanám, hogy mind­ezen, ekként elintézetlenül maradt ügyek iránt, a ház kellő tájékozással bírjon. Azért is Kívá­nom, hogy a házszabályok ezen §-a a jövő hó­napban beadandó elnöki előterjesztésre vonatko­zólag teljes érvényben maradjon, s bátor vagyok erre nézve egy indítványt beadni, mely követ­kezőleg szól: Indítvány: A házszabályok 151. §-a szerint az elnök minden hónap első ülésé­ben mindazon indítványok és interpellátiók jegy­zékét, melyekre nézve a ház még nem határo­zott, illetőleg melyekre még felelet nem adatott, felolvastatni köteles ; az intézkedés azonban, te­kintettel az ilynemű elmaradott ügyek nagy számára, akként módosítva alkalmaztatik, hogy a régibbek teljes elhagyásával csupán a legu­tóbbi hónapban beadott, de el nem döntött ügyek vétetnek fel a jegyzékbe. Mivel azonban az országgyűlés a jövő hóban már berekesztetni fog, mivel az elmaradott tárgyak között sok nagyfontosságú találtatik, olyan, a melynek elmaradása az országra nézve káros lehet és mivel ezeket emlékezetben tartani nem lehet, sőt a ház temérdek irományai közül kikeresni is nagy időveszteséggel jár egyes képviselőkre nézve, indítványozom: bizza meg a ház elnö­két, hogy a legközelebbi hó első ülésében be­adandó előterjesztését a házszabályok 151. §-a értelmében akként tegye meg, hogy abban min­den az országgyűlés folyta alatt beadott, de el­intézetlenül maradt indítványok s határozati ja­vaslatok, valamint a válasz nélkül maradt inter­pellátiók elsorolva legyenek. Elnök: Ki fog nyomatni. Jókai Mór: T. képviselőház! A napi­rendhez vagyok bátor szólni. Volt szerencsém néhány nap előtt benyújtani a t. házhoz egy határozati javaslatot, melyben 10 más aláíró képviselőtársam nevében Buda-Pest, illetőleg a főváros rendezésének törvényjavaslatát előzetes és sürgetős tárgyalásul fölvétetni óhajtottam. Most nem azon tárgyban, hanem a sürge­tősség indokolására kívánok szót emelni, midőn a napirendhez akarok szólani. Kérem a t. elnököt, méltóztassék a ház nevében nekem jogot adni arra, hogy indokol­hassam ezen javaslatomat, mert ha puszta idő­töltésnek és időelfecsérlésnek találja a ház ezen indokolást: akkor inkább leülök és elhallgatok. De ha a ház elég fontosnak találja az indo­kolást, kérem méltóztassék nekem erre enge­délyt adni. (Halljuk!) Elnök: A határozati javaslat beadatván, a ház intézkedik a fölött, hogy mikor vétessék az föl és határoz a fölött, vajon kíván-e fölötte tanácskozni. Gondolom, hogy a képviselő ur azt óhajtja most indítványozni, hogy a felvétel ideje határoztassék meg, azért a napirendhez kíván szólani, mert az a napirendhez tartozik, hogy mikor vétessék föl. Jókai Mór: Hogy ezen javaslat előze­tesen vétessék föl, az igen természetes és logi­cus, mert a választási törvényjavaslatot nem lehet tárgyalni mindaddig, míg a főváros rende­zése törvényesen nincsen eldöntve. Méltóztassanak meggondolni, hogy a terve­zett törvényjavaslat szerint egy választókerü­letből egy 15,000 lakosságú város kiszakíttatik és egy másik választó-kerülethez csatoltatik, t. i. Ó-Buda. Ó-Budának Buda-Pesthez való csato­lása lévén tervben, ez az egész választási ren­det megzavarja. Buda-Pestnek összesen 7 képvi­selője van jelenleg az országgyűlésen az eddigi választási törvény szerint, pedig lakossága 260,000 és Ó-Budának hozzácsatolása után 275,000 lesz Elnök: A t. képviselő ur bocsásson meg; de a szabály azt mondja, hogy a fölvételi időt elhatározza a ház és csak a felvételi napon szabad indokolni a javaslatot. (Olvassa): „Ha oly indítvány terjesztetik elő, mely nem törvény alkotását czélozza, a felvétel ideje meghatároztatik, és az alatt kinyomatva, a ta­gok között szétosztatik. A felvételre kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát és a ház érdemleges tárgyalás nélkül elhatározza, vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék, vagy nem". Jókai Mór'. Micsoda módom van tehát nekem, hogy capacitáljam a t. házat arra, hogy a tárg3 T sürgős lévén, minélelöbb felvétes­sék? (Zaj.) Elnök: A határozati javaslat beadója felkéri a házat, tűzzön ki felvételi napot, igen vagy nem ? Most még nincsen a felvételi nap meghatározva, ezt a ház tűzi ki. (Helyeslés jobb, ellenmondás bal felől.) Jókai Mór: Én nem akarok argumen­tumokat elmondani, hosy azokat a kútba ejtsem, 4S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom