Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-461

376 * ei- ,,rszá s° s M* S közt ez is van —"napja is 1871. évi január havában kitüzetett, midőn a volt közoktatás­ügyi miniszter s a többi, halála akadályozta ezt." Tehát ki volt tűzve már 1871-ben; to­vábbá a közoktatásügyi miniszter csakhamar kijelentette, miszerint a mostani törvényjavasla­tokat lényegében magáévá teszi, t. i. azokat, melyeket a boldogult miniszter terjesztett be még a házhoz s azok közül első sorban az egyetem rendezéséről s a kolozsvári egyetemről szóló javaslatnak tárgyalását szükségesnek látja s óhajtja. A miért a bizottság ezen törvényja­vaslatoknak a többiek előtti tárgyalását a múlt ülésszak végnapjaiban tartott üléseiben elhatá­rozta, jelentését be is terjesztette, melyben kivánja és kéri a t. házat, hogy ezt rögtön vegye tár­gyalás alá. Továbbá márczius 7-én tartott országos ülésben a t. elnök ur ezt nyilvánította ki: „Vannak határozatok, melyek szerint némely tárgyaknak felvétele egyenesen mindjárt a budget tárgyalásának befejezése után van ki­tűzve." Ezt tehát a t. ház tűzte ki s ezek a tör­vényjavaslatok a következők : a telepitvényesek rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó főrendi módosítások, és a kolozsvári egyetemről szóló tőrvényjavaslat. Ez, ha jól emlékszem, igy volt kitűzve, hogy a választásokról szóló törvényjavaslat áta­lános vitájának befejezése után vétetik tárgya­lás alá, és tűzetik napirendre. Ezért tehát bátor vagyok felszólítani a t. elnök urat, tessék felolvastatni a jegyzőkönyv ezen határozatát. Tovább megyek, t. ház, s kinyilatkozta­tom, hogy mindenesetre az olyan elrendezés, mint egy egyetemnek rendezése, több időt ki­van és póthitel kórósével lévén összekötve : egy­átalában nem hihetem, hogy a legmegfeszitet­tebb szorgalom mellett is képes lenne a t. mi­niszter ur 2—3 hét előtt ezen póthitel kérését beadni. Miután a rendezés több időt vesz igénybe, azt hiszem, hogy eziránt most tisztába kellene jönnünk s ezért kérem a jegyzőkönyvnek általam érintett határozatát most mindjárt felolvas­tatni. Elnök: Kétséget nem szenved, hogy ugy van ; de a képviselő urat figyelmeztetem arra, hogy az uj napirend megállapítására egy külön ülés volt határozva, a melyben megváltoztatta­tott az előbbi határozat s az utóbbi határozat folytán tűzettek ki napirendre a mostani tár­gyak s azért kértem a t. házat, hogy ne tűz­zön ki igen sok tárgyat ; mert azt idővel meg kell változtatni. márczius 14. 1872. Henszlmann Imre: Ha a régi hatá­rozatot meg lehetett változtatni, kérem a t. há­zat, legyen kegyes a mostanit ismét visszavál­toztatni s a régibb határozatot megtartatni. Erre nézve bátor vagyok egy kis adomát föl­hozni. T. ház, a lengyeleknek szintén van Faust­jok, ugy mint a németeknek; ezen Faustot pe­dig Twarodowskynak hívják, a ki épen ugy tett, mint a német Faust, t. i. eladta lelkét a sá­tánnak azon föltétel alatt, hogy akkor vehesse el, hogy ha Kómába tudja csalni. Ez a sátánnak nem sikerült, hanem elvégre sikerült őt valami Rim nevű lengyel faluba csalni, a mi tót nyel­ven annyit tesz mint Róma. S ekkor a sátán azt mondta neki; Most vége van, adja meg ma­gát, eleinte nem akarta magát megadni, hanem utoljára mikor a sátán azt mondta neki: Pan Twa­rodowsky: — verbum nobile. debet esse stabilé, — csakugyan megadta magát. Tessék most a jobb oldalnak ugyanazt követni: mert verbum nobile, debet esse stabilé. Orbán Balázs b.: T. képviselőházi Grörgény-Szent-Imrét érdeklő tegnapelőtti inter­pellatióm indokolásában kifejtett érvek alapján, bátor vagyok a székely kivándorlást érdeklőleg egy, több képviselőtársam és elvbarátaim által aláirt, határozati javaslatot beterjeszteni. En­nek támogatására és a helyzet földerítésére csak röviden s szorosan a kérdésre vonatkozó­lag leszek bátor néhány észrevételt tenni. T. ház! Nem akarok én itt hosszas előa­dást tartani a székelység múltban való fontos­ságáról, s a közhaza iránt szerzett nagy ér­demeiről, hisz ezt mindenki, ki hazánk történel­mével foglalkozott, ki nemzetünknek a közsza­badság és polgárosodás érdekében vivott nagy­szerű tusáj át figyelemmel kisérte: el fogja ismerni. Én azt hiszem, t. ház, hogy a székelységnek szerepe még nincsen lejátszva; én azt hiszem, hogy ezen, a haza keleti határszélén elhelyezett hős népnek a jövőben még hivatása van, s eb­ből kifolyólag azt is hiszem, hogy nagy nemzeti bűnt követünk el, midőn e népet figyelmetlenül pusztulni hagyjuk s azáltal szabadságunknak, hazánk biztonságának e legerősebb fellegvárát romba dőlni, elporlani engedjük; pedig, t. ház, a felbomlásnak, a lassankénti szótmálásnak gyá­szos procedúrája szemünk előtt folyik le, s nincs ki a megmentésnek kínálkozó óvszerét alkalmazza, nincsen, ki hazánk biztonságának ezen oda fe­ledett, de nólkülözhetlen őrszemét a veszélyből kimenteni igyekeznék. A közösügyes boldogság a mint Magyarország minden értékét nyugatra ta­karítja : ugy kormányunknak figyelmét is annyira ez irányba tereli, hogy keletre tekinteni, s az ottan történő sajnos eseteket vizsgálni nincsen

Next

/
Oldalképek
Tartalom