Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-461

461 országos ülés márczius 14. 1872. 373 Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Gubody Sándor: T. ház! Oly ügyben szándékozom a t. miniszterelnök urat interpellálni, mely nemzetközi forgalmunkra s általa kereskedésünkre nézve sokkal fontosabb, sokkal nagyobb horderejű, mint némelyek talán gondolják. Ez ügy pedig a török vasutaknak a Magyarország határán hol, mikép és mikori összeköttetése. Előterjesztendő interpellatióm helyességét, szüségességét és el odázhat lanságát csak azon ezelőtt egy pár évvel más képviselőtársam által éppen e tárgyra benyújtott interpellatio tartalma fogja igazolni. S miután ugy vélem, hogy a képviselőház nagyobb része ez ügyről tán már megfeledkezett:legyen szabadnekem a ház engedelmével, az akkori t. miniszterelnök urnák, Ivánka Imre képviselőtársam által 1869.év elején beadott és ugyané tárgyra, t. i. a török vasútnak Magyarországgal összeköttetésére vonatkozólag beadott interpellatiójára adott válaszának némely pontját emiékezetökbe visszahozni, és azután ennek folytán e házban és ezen kivül történteket és nem történteket idéznem, vizsgálnom. (Halljuk!) A miniszterelnök ur a többek közt ezeket monda : „Forma szerinti tárgyalások arra nézve a magyar*és török kormány közt még nem történtek s annak helye csak akkor leend : midőn a kormány a csatlakozási pont iránt meg fog kerestetni, mi eddig meg nem történt; más helytt ismét ezeket monda; „Midőn a porta egyrészről a Konstantinápolyból kiinduló vasúthálózatot Bosnián keresztül akarja vinni s ez által Bosniát biradalma többi részeivel összekötni: nekünk semmi érdekeink, semmi jogunk nincs azt megakadályoztatni s jó viszonyaink a török kormányhoz megkövetelik, hogy legszívesebben ajánljuk fel annak idején a bosniai vonalon a tetszés szerinti csatlakozási pontot," kötelességének tartja kijelenteni, hogy ezen szempontokra s az elrendelt czélra nézve a magyar kormány s a közös külügyminiszter között tökéletes egyetértés van, s egyszersmind figyelmeztette a házat, hogy ez nem épen magyar, hanem osztrák érdekű kérdés is. Ezen ügyes diplomatiai módon átalánosságban adott válasz nem hagyott semmi kétséget aziránt, hogy a török vasútnak Brodival a bosniai határon összeköttetése bevégzett tény s megingattattam azon reményben, hogy valaha nyugot Európa érintkezése a török biodalommal, és azon által Indiával létrejöjjön; meggyőződtem továbbá arról, hogy itt is, mint mindenütt, hol anyagi érdekeink feltétele van szóban: az osztrák kormány közös külügyminisztere által Magyarország anyagi érdekének rovására az osztrák birodalom egységes kereskedelmi politikájának szemmeltartásával szokott intézkedni és intézkedett most is. Továbbá azt vettem észre, hogy a beszéd némely része, részint az igaz hivők előkészítése arra nézve, hogy a magyar kormánynak nem állt hatalmában a bosniai vonal kiépítését megakadályozni; részint pedig takargatása és palástolása volt azon a közösügyes törvényekben alapuló függőségünknek a bécsi kormánytól, mely minden lépten-nyomon megzsibbasztja,, megsemmisíti a kormánynak legjobb akaratát. T. ház, én, ki ezen ügynek minden mozzanatát figyelemmel kisértem, miután tudomásomrajött, hogy akkori közös külügyminiszterünk Beust gr. Prokesch-Qsten konstantinápolyi osztrákmagyar követ működésével a tőrök divánt, melynek azelőtt már nagy többsége a belgrádi vonal kiépítése mellett volt, nemcsak azért, mert legrövidebb, hanem azért is, mert legkevesebb technikai nehézséggel járó és így legkevesebb költségbe kerülő lett volna: sikerült a belgrádi vonaltól elvonni és Bosniának megnyerni. Akkor én siettem a következő határozati javaslatot a ház asztalára, letenni. (Olvassa): A képviselőház oda utasítja a minisztériumot, hogy időt, fáradságot nem kímélve, ugy a török kormánynyal, mint Szerbia fejedelmévels a szerződő consortiummal magát érintkezésbe tévén, minden erővel oda működjék, hogy a Törökországi vasút Magyarországgal Belgrádnál köttessék össze; vagy ha már annak Bosnián keresztül vitele meg nem akadályoztatható: minden befolyását használja fel arra, hogy azon vonal mindkét irányban és igy Szerbián keresztül Belgrád felé is egyszerre és együttesen építtessék. Határozati javaslatom beadása után közbejövén 1869-ben az országgyűlés elnapolása, mintegy 4 hónap múlt el. Midőn az országgyűlés újra megnyílt, siettem megújítani kérelmemet, hogy már egyszer ezen fontos tárgy megvitatásának napja jöjjön el; annyival inkább siettem: mert akkor a közlekedési miniszter ur figyelmen kivül hagyván határozati javaslatomnak második részét, a helyett, hogy azon esetre, ha a török kormány által a Belgrád felé is vezető, vagy épen a belgrádi vonal fogadtatnék el: a pancsova-kikindai és pest-temesvári vonallal történendő összekötésre nézve az előmunkálatokat terjesztette volna be, vagy pedig más vállalkozóknak ennek megtételét megengedte volna. De bár keletkezett egy magyar consortium, de annak az előmunkálatokra az engedély meg tagadtatott. , De concessiót adott egy idegen társulatnak. Sziszektől Brodig és igy a bosniai határig az | előmunkálatok megtételére. Határozati javasla-