Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-459

459. országos ülés márczins 12. 1872. 32 9 lyeket pedig mi az ország javára véltünk megalkottottaknak, ő annak kárára birja kihasználni. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Ugy látszik ezek a házszabályok sem nekünk valók, mert mi, midőn azokat megalkottuk : azt gondoltuk, hogy velők biztosítani és sikeresiteni lehet a tanácskozásokat és most megmutatjuk,hogy nem lehet. Ne tegyük azt. Ismétlem, egészen más az, ha aggodalmak kifejezésre hozatnak, de kötelességszerüleg foly a tárgyalás ós tart a meddig tart^; és ismét más azt mondani: hogy ha mi elfogadjuk a parallel üléseket, azaz délelőtt tárgyaljuk az egyik törvényjavaslatot, délután a másikat: akkor a több órai ülésezés nem árt az egészségnek, {Derültség jobb felöl) akkor nem kell a commissio, melyet Henszlmann képviselő ur indítványozott, (Derültség jobb felől) annak megvizsgálására, hány óráig birunk itt ülni életünk koezkáztatása nélkül. Hanem ha mindig ugyanazokat a dolgokat tárgyaljuk: akkor kell a commissio. {Derültség jobb felől.) Ne tegyük csúffá a parlamentalismust, (Élénk helyeslés a jobb oldalon) hiszen kell nekünk ez továbbra is. (Élénk helyeslés jobb felől.) És ismétlem, mikor pártérdekeinknek akarunk szolgálatot tenni, ne felejtsük el, hogy pártostól, mindenestől semmik vagyunk, ha egyszer a parlamentet semmivé tettük. (Hosszan tartó zajos éljenzés a jobb oldalon.) Simonyi Lajos b.: Mindenekelőtt, t. ház, azokra akarok néhány észrevételt tenni, miket az igen t. pénzügyminiszter ur néhány perczczel ezelőtt elmondani méltóztatott. A pénzügyminiszter ur mindenekelőtt azt mondta, hogy ezen itt lefolyt vitatkozás, mely most is tovább folyik, olyan, mint azon vitatkozások és tárgyalások^ melyek a felirati vitánál szoktak előfordulni. Én több országgyűlésnek voltam tagja, mondhatom minden országgyűlésnek, mely népképviselet alapján alakult, de ezek egyikén sem volt fontosabb felirati vita, mint azon vita, mely itt jelenleg foly. (Helyeslés bal felől. Ellenmondás jobb felöl). A t. pénzügyminiszter ur különösen a józan ítéletre appellált. Azt hiszi, mint látom, a t. pénzügyminiszter ur, hogy csak azok ítélnek józanul, a kik azt mondják, hogy helyes a kormány eljárása; míg ellenben azok, a kik azt mondják, hogy átalában azon eljárás, melynek következtében az követeltetik az országgyűléstől, annak végnapjaiban, hogy oly törvényjavaslat váljék törvény erejére, mely határozott hátralépés, mely a választóknak nagy részét kizárja, mely az Erdély ós Magyarország közti jogegyenlőtlenséget tovább is föntartja: — rósz, és a kik mostani eljárásunkat, mely szerint t. i. nyilatkozataink által akadályozzuk az ily törvényjavaslatnak törKÉPV. H. NAPLÓ 18ff XXII. vény erejére való emelését, helyeslik : azok nem ítélnek józanul és helyesen. A pénzügyminiszter ur azt mondja, hogy Magyarországban a kormány és hatalom nem egy. Tökéletes igazsága van a miniszter urnák, {Felkiáltások bal felől: Igaz! Ugy van!) Igaz, épen az sajnos, hogy Magyarországban a magyar kormány és a hatalom nem egy; mert ezen országon kívül van a hatalom, mert a magyar kormány hatalmának fősulyát, t. i. pénzügyeink fölötti intézkedést, a hadügyünk fölötti intézkedést kívül tettük e hazán. (Helyeslés bal felől : Igaz! Ugy van!) Van-e azon kormánynak hatalma, melynek nincs hadügyminisztere? Ki intézkedik a magyar hadsereg fölött? A közös hadügyminiszter. (Felkiáltások bal felől: Ugy van!) Felelős-e azért a magyar kormány, a mi a közös hadügyminisztériumban történik? Nem felelős. Ki szavazza meg végleg Magyarország költségvetését ? A magyar országgyűlés ? Nem, hanem a bécsi delegátió. Szólhatunk-e mi ahhoz, a mit a bécsi delegátió az osztrákkal együttesen, vagy külön ülésben elvégzett? Nem szólhatunk, csak registrálhatjuk. Midőn a pénzügyminiszter egy fölhevült perczében bevallja azt, hogy Magyarországon a magyar kormány és a hatalom nem egy: akkor, meglehet talán elhamarkodva, hanem a legnagyobb igazságot mondotta. (Élénk helyeslés hal felől: Igaz! Ugy van!) Ez pedig azért van, mert a magyar kormánynak materialis basisa nincs. Azért nincs hatalma ós azért igen csodálkozom, hogyha a magyar kormány bennünket vádol azzal, hogy mi az ő tekintélyét nem akarjuk föntartaui. A magyar kormánynak nem is lehet tekintélye, mert materialis basisa nincs, és azért nincs hatalma. Nem a mi szavunk dönti meg a magyar kormány tekintélyét és hatalmát^; hanem egyszerűen azon alap, melyre ráállottak, s melyen nincs a hazában a jelen korszakban férfi, ki hatalmas tudjon lenni: sőt ha fölhozzuk a múlt korszak férfiait s föltámasztjuk halottjaikból: ez alapon ők sem lennének képesek hatalmasok lenni. (Tetszés a bal oldalon.) A parallel ülésekre vonatkozólag azt mondja a t. miniszter ur, hogy mi ezt ugy tüntetjük föl, mint árt. Bocsánatot kérek, az eszme nem a mi részünkről eredt. A miniszterelnök ur, midőn e törvényjavaslatokat, melyek az ország érdekében vannak, benyújtotta, azt mondotta, gazdálkodjunk az idővel, siessünk a dologgal, hogy elintézvén a választási jjjtörvényt és az 5 évi országgyűlés ügyét: akkor e törvényjavaslatokat is tárgyalhassuk. Nem mi állunk tehát itt ugy, mintha árt követelnénk; hanem a kormány, mely azt mondja, hogy ha jól viseljünk magunkat, s elfogadjuk vagy elfogadását siettetjük mindannak 42