Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-458
OQ9 458- országos ülés márczins 11. 1672. üléseinket szabályozza, t. i. hogy agyon beszéljük önöket. (Derültség.) Én azért ezen javaslatot teljes meggyőződésem szerint nem fogadhatom el, hanem csatlakozom azon nézetekhez, a melyeket kifejtett Simonyi Ernő képviselőtársam és nem tartom helyesnek a mit képviselőtársam Németh Albert tervezett, t. i. hogy üléseinket a délutáni órákban is folytassuk, mert az ellenkezik az egészséggel, a mely egészséggel életünket hazánknak föntartani tartozunk. Ez ellenkezik a ház méltóságával, hogy e comedia folytattassék, mely már egy hét óta tart, mert minden tárgyilagos határozat nélkül, de csak tárgyilagos tanácskozás nélkül is mindig csak a napirend felett tanácskozunk, ez ellenkezik egy nemzetnek parlamenti életével. (Helyeslés a szélső bal felől.) és ellenkezik a kormány méltóságával. (Helyeslés balról.) Elvetem azon határozati javaslatot, melyet Németh Albert t. képviselőtársam bemutatott, és elfogadom inkább azt, a mit közvetlenül előttem szólott, Almásy Sándor képviselőtársam előterjesztett. (Helyeslés a szélső bal felől.) Madarász József: T. ház! Alkotmányos népképviselői állásomnál fogva tanácskozásunk érdekében kötelességemnek ismerem el, nyilatkozni, miután marczius 7-én este tartott ülésünktől körülbelül 5 T / 2 óra óta, kivévén néhány kérvény beadását, e tárgyhoz nem is szólottam. Én azon este már a házszabályok 108. §-át kértem, hogy vegye figyelembe mind a tisztelt ház, mind a t. elnök ur. Most is ugyanez 108. §-ra és a 134. §-ra támaszkodva, — melyben a jobban értesült ház mindig kötelességének kell, hogy érezze, hogy önmaga a tanácskozás tekintetében intézkedjék egyszer végleg, — fogom a t. háznak e részbeni figyelmét mostani fölszólalásomra kikérni. Lehetetlen, hogy midőn az ülések tartamáról van szó, ne legyen egyúttal szó azon javaslatokról, a melyek beterjesztettek, vagy az osztályokhoz utasíttattak. Hiszen önmaga miniszterelnök ur és a belügyminiszter ur is beszédeikben nem kerülhették ki, hogy e tárgyakra némileg észrevételeiket meg ne tegyék. Én azokra sok időt fordítani nem fogok, hanem miután tudhatja a kormány és a t. jobb oldal, hogy vannak itt oly javaslatok, bár még csak az osztályokhoz utasítva, miket mindnyájan óhajtunk törvény erőre emelni, és vannak oly javaslatok, melyeket a kormány beterjesztett, a mik, ha tárgy altatnak, sem azok, a miket ő óhajt, sem a többiek törvényerőre nem emelkedhetnek: akkor vajon nem a kormány kötelessége-e ugy intézkedni, hogy legalább azon javaslatok, miket a nemzet szellemi és anyagi jóléte igényelnek,: emeltessenek törvénynyé; ha nem emeltethetnek is azok, a melyek — állítom, —hogy hazánknak sem szellemi, sem anyagi jólétéhez nieg nem kívántatnak. (Helyeslés balról.) En, t. miniszter urak, önöket ezen oldalról kérem és hivom föl kötelességök teljesítésére e tárgyban, a mely valóban nem is annyira én tőlem kellene, hogy eredjen, mint épen önmaguktól. Önök az 1848-iki törvénynek III. t. cz.-ét, mely független felelős minisztériumot rendel, gyakorlatilag átváltoztatták magyar kir. minisztériummá, önök tehát azon magyar királynak, kit 1865 — 67-bena többség megkoronázott — miniszterei : kérdem önöket, azon fejedelem, kinek tehát önök miniszterei, érdekében van-e az, hogy három vagy öt évre terjeszszék ki az országgyűlést, érdekében van-e azon fejedelemnek, a nemzet közérdekével ellenkezőleg, hogy 20—30 ezer választó megfosztassák választási jogától? (Helyeslés bal felől.) És mivel azt mondom, hogy egyetlen egy fejedelemnek sincs érdekében az, a mi tisztán egy pártnak érdeke, én, — kiről nem titok, mert hiszen a fejedelmekről sok jót a törvény tanuságából nem tanulhattam, hogy igen nagy hajlandósággal irántuk nem viseltetem, — mégis azt nyilvánítom, hogy miután ez országban élek, s így természetesen bele kell magamat képzelnem azon helyzetbe, melyben volnék, ha., a mint már a napokban érintem önöknek, ha a parlament bizalmát birván, elfogadnám egy király miniszterségét : akkor higyjók meg önök, hogy én sem a fejedelem, sem hazám érdekében nem tartanám, vajon 20 vagy 30 ezer polgár a választásból kizáratik,vagy a választásba bevétetik; sem azt, hogy az országgyűlés 3-ról 5 évi tartamra terjesztessék ki, ha ott ülnék a miniszteri székeken kötelességemnek tartanám keresztülvinni azon törvényjavaslatokat, melyek az egész ország közvéleménye szerint kell, hogy törvénynyé legyenek. (Helyeslés bal felől.) Ha tehát a miniszterelnök azt óhajtja, hogy a telepitvényesek, hogy a Ludoviceum, hogy a teljes vallásszabadság, a kamatbiztositás nélküli vasutak keresztülmenjenek, ha azt mondja és azt állítja, ezek az ország kívánalmai: kell, hogy mint a fejedelem miniszterének, okvetlenül ezen törvényeket legyen kötelessége e házban keresztülvinni. Mi, — az ellenzék részéről és részemről tett nyilatkozatok szerint, íme ha önök föl nem függesztik azt, lehetetlen, hogy ebből és abból is legyen törvény; — tehát önöknek a nemzet, a fejedelem iránti kötelességük ez, (Helyeslés bal felől.) hogy hozzák be késedelem nélkül, tűzzék