Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-458

458. országos ülés márczius 11, 1872. 281 Majoros István: Zenta város számos választói azon kérelemmel járulnak a t. házhoz, hogy az 1848. évi IV. t. ez. megtartassák, jövőre pedig a választói jog kiterjesztessék az ország összes lakóira, azonkivül, hogy törvény hozassék a vesztegetések ellen és az incompatibilitásra vonatkozólag. Berecz Ferencz : Van szerencsém benyújtani Heves megye Pásztó város 92 választó polgárának kérvényét, melyben aggodalmukat fejezik ki a kormány által beterjesztett választási törvényjavaslat ós az országgyűlési időszakot 5 évre kioerjesztő törvényjavaslat felett. Kérik ezen két törvényjavaslat visszautasítását. Hasonlag van szerencsém egy másik kérvényt is benyújtani szintén Pásztó város elöljárósága részéről, melyben ez panaszolja, hogy noha az 1868. XXV. t. ez. világosan azt mondja, hogy a becslés alaptalansága miatt adófelemelésnek a múltra nézve helye nem lehet, mindamellett a gyöngyösi királyi adóhivatal a nevezett várost 1869-től visszamenőleg 5 évre 844 frt. 78 kr. fizetésére kötelezte, és azt rajta be is hajtotta. Folyamodtak a minisztériumhoz, de elutasító végzést kaptak, és annak ellenében, hogy ők a törvényre hivatkoztak : még az sem mondatik, hogy erre nézve más törvény van, vagy talán ők a törvényt roszul értelmezik; hanem a végzés indokolásában csakis az mondatik, hogy a folyamodványban felhozott körülmények máshol is nagy mérvben előfordulnak, és ennélfogva nem adatik hely a kérelemnek. Kérem mindkét kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Horn Ede: T. ház! Nem lesz ismeretlen t. képviselőtársaim előtt, hogy Magyarország iparosai, főkép a kisebb iparosok és kézművesek két héttel ezelőtt nagy országos ülést tartottak Pesten. Képviselve voltak az illető érdekek és érdekeltek körülbelül 500 küldött által. Meg kell vallanom, hogy eleinte ezen nagy ülés szelleme és hangulata nem nagyon örvendetes volt, mert a vidéki küldöttek közül sokan nagy aggodalommal jöttek ide az iparszabadság irányában, és törekvésök az volt, hogy lehetőleg megakadályoztassák az ipartörvény szentesítését, azaz az iparszabadság behozatalát Magyarországban. Hála mégis népségünk józaneszének, a higgadtabbak törekvése és fáradozásának, sikerült az iparos országos gyűlést jobb aszmékre és gondolatokra bírni és végre abban állapodott meg az országos iparos gyűlés, hogy elfogadja ugyan az iparszabadságot, a melytől nem fél, és élni is akar vele; de kívánja, hogy létesíttessenek mindazon föltételek, melyek a kisebb ipart képessé tegyék, hogy mind a külföldi iparBBPV. H. KAPIŐ 18f£. xxn. ral, mind pedig a hazai nagy iparral versenyezhessen. Nevezetesen azt kívánják, hogy Magyarország pénz- és hitel-ügyének önállósítása által lehetővé tétessék, hogy még a kisebb ipar is olcsó hitelt kaphasson- Azt kívánják, hogy a közlekedési eszközök tökélyesbitése által, könnyebb legyen mind a nyers anyagok behozatala, mind az áruezikkeknek a vásárokra és máshová való vitele. Kívánják azt is, hogy a magyar kormány, j midőn nagyobb munkákat rendel meg, mint pl. a honvédek fölszerelése, tekintettel legyen a hazai iparra, tekintettel legyen főkép a kisebb iparra ós ne adja át az egész munkát egészen egy külföldi, vagy hazai consortiumnak. Kívánják végre azt is, hogy az adó-reform által könnyebbittessék meg az iparosnak sorsa. Egy szóval, az iparos gyűlés azt kívánja, hogy ha megvan az iparszabadság : legyen egyszersmind a i helyzet is olyan, hogy e szabadsággal élni le| hessen, hogy a kis iparnak versenyezni lehessen mind a külföldi, mind a hazai nagy iparral. Ez tartalma és szelleme azon kérvénynek, melyet az országos iparos gyűlés részéről az általa kinevezett központi bizottság nevében van szerencsém a ház asztalára letenni. Kérem ezt a kérvényi bizottsághoz utaI sitani. Győrffy Gyula: T. ház! Ezen ügynek mikénti elintézéséhez akarok néhány szót mondani. (Felkiáltások: Nem tárgyaltatik a kérvény!) Azon kérdés fölött, hogy valamely ügy a kérvényi bizottsághoz utasittassék-e, vagy mikép intéztessék el ? van jogom igen rövid előterjesztést tenni. Azon kérvény, melyet Horn t. barátom most előterjesztett, magában foglalja az orszá1 gos iparos gyűlés megállapodásait. Én azt hiszem, t. ház, hogy az ügy oly fontos, miszerint megérdemli azt, hogy a képviselők azokat egyenként I figyelembe vegyék. Ha ezen kérvény a kérí vényi bizottsághoz lesz utasítva, ezen czél nem lesz elérve. Én tehát óhajtom és kérem a t. házat: méltóztassék elrendelni azt, hogy ezen kérvény egyszersmind kinyomattassók, és figyelembevétel végett a képviselők között kiosztassék. Elnök: Figyelmeztetem a képviselőházat, hogy a házszabályok értelmében ez nem szabályszerű eljárás, mert a 154. §. azt mondja: Az elnök vagy a benyújtó képviselő a kérvény tárgyát minden indokolás mellőzésével röviden jelentvén be, ez olvasatlanul a kérvényi bizottsághoz tétetik át. Az első szabály tehát az, hogy a kérvényi bizottsághoz tétessék át, és annak véleménye nyomán a ház határozni fog fölötte. Beöthy Lajos: T. ház! Van szeren36