Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

4í7. wrsvágos iiée siárerfes 9. 1672. 271 Én igen óhajtottam volna, hogy a minisz­ter ur nyilatkozott volna előbb, mert meglehet, hogy vannak alapos okai, a miért nem intéz­hette el. De én nem lévén a miniszter ur titkaiba beavatva, s mint laicus csak messzi­ről nézvén azt: nem birom fölfogni és képzelni, mi akadályozhatja azt, hogy elhatározza magát, hogy ott, vagy itt épittessenek-e ezen raktárak ? Ha a miniszter ur ez iránt megnyugtató felvilá­gositást fog adni : én igen fogok örvendeni; de óhajtom, hogy bármily akadályok gördittessenek ezen raktárak felállítása elé, azokat a minisz­térium nem nagyobbítani, hanem azokat is mi­hamarább eltávolítani igyekezzék, mert ezen rak­táraktól függ legnagyobb mérvben a pesti mal­mok működése és ezeknek működésétől függ a gabna árának meghatározása, miután mi gabna­termelő ország vagyunk, a gabna árától függ az egész országnak jóléte, tehát ez a legnagyobb fontosságú kérdés. Én, ha a miniszter ur nem ajánlkozott volna is a szólásra : arra lettem volna bátor kérni, hogy adjon fölvilágosítást a háznak aziránt, hogy mi okozza a fönakadást és miben áll ezen raktárak ügye? (Helyeslés halról.) Tisza Lajos közmunka- és közle­kedési miniszter: T. ház! A mi a docksok és entrepots-k létrehozásának fontosságát ilieti, azt hiszem, ujabb érveket erre nézve nem hallot­tunk. Mindnyájan, kik itt vagyunk, már rég tudjuk, mennyire fontos e kérdés, s épen azért a minisztérium ezen kérdést nemcsak tanulmá­nyoztatja; de megoldásához lépésről-lépésre köze­lebb vezeti. Ezelőtt mintegy 10—12 nappal volt szerencsém e tárgyban ismét egy enquete-t tartani, arra nézve, hogy ugy a városok, mint a fővárosi közmunkatanács, valamint az iparo­soknak nézetét, az entrepot-k elhelyezésére nézve megtudjam; ma már azon helyzetben va­gyok, hogy bizton mondhatom, hogy midőn a t. ház, a már kitűzött napirendet le lógta tár­gyalni, midőn a ház azon törvényjavaslatokkal, melyek már előbb tűzettek napirendre, elkészül.­ugyanakkor a ház magas elhatározása alá fogom bocsátani az ezen ügyre vonatkozó előterjeszté­seket is. (Helyeslés jobbról.) Máttyus Aristid : T. ház! Azon indok indított engem e fontos tárgynál felszólalni, hogy a t. miniszter ur szavai nemhogy arról győztek volna meg, hogy e kérdés mielőbb meg­oldatni fog, hanem az iránt támasztott bennem aggodalmat, hogy e kérdés még sokáig nem fog eldőlni, ha akkor fog elintéztetni, ha mindazon törvényjavaslatok, melyeket a kormány elintéz­tetni óhajt, elintézve lesznek. Tekintve a hely­zetet, de eltekintve a helyzettől, tekintve nagy számát a kitűzött törvényjavaslatoknak, ezek oly tetemes időt fognak igénybe venni, hogy ez eset­ben e kérdést a jelen országgyűlés alatt alig lehet elintézni, s igy az entrepots-k kérdésének megoldását a jelen országgyűléstől várni nem lehet. Nem lévén tehát a miniszter ur válasza által teljesen megnyugtatva, legyen szabad e kérdésben, miután ismerem a viszonyokat, isme­rem a nehézségeket, melyek e kérdésben fölme­rültek, s megvallom, igen helyesen látom azo­kat kifejtve a miniszter által is, — felszólalni azon reményben, hogy daczára azon különös helyzetnek, melyben ma a ház van, e fontos tárgy mégis egész objectivitással fog bírálat alá vétetni és abban a szükséghez képest határozat hozatni. Nem az a hiba, t. ház, az országos köz­raktárok kérdésének megoldásánál, hogy a mi­nisztérium nem tenne semmit; mert a miniszté­rium és illetőleg a miniszter ur e kérdést szivén viseli, és annak megoldását óhajtja és arra tö­rekszik is; a baj az, hogy talán nem elegendő erélylyel jár el, és az, hogy hosszú idő óta nem folytonosan törekszik e kérdés előmozdítását eszközölni; de a mint igen sok egyéb fontos miniszteri műkérdésnél azt volt alkalmunk ész­lelni éveken át: elővesznek egy-egy tárgyat, és azt ismét eldobják, mert az időközbeni elhatá­rozások, melyek ujabb és ujabb dolgokat tolnak az előtérbe, nem engedik az elővett tárgyat tovább tanulmányozni és előkészíteni, s igy azok jobb időre halasztatnak el. Ennek nemcsak azon káros hatása van, hogy meg nem érnek a dol­gok, s hogy azon előfeltételek, melyek a meg­oldást megelőzőleg megállapitandók, meg nem állapíttathatnak ós e szerint az ügy meg nem oldatik; hanem az is, hogy mindig elvész a fo­nal; és igy az, a mi félév, vagy egy év előtt tőrtént, ha nem is volt miniszteri változás: nem szolgálhat alapul a további működésre, mint szolgálna akkor: ha az egyszer felvett tárgy folytonosan mindaddig, mig meg nem oldatik, munka alatt lenne, és itt a házban is megol­dásra vezettetnék. Az entrepots-k kérdésében, miután azt hi­szem, a mint bátor voltamez iránt reményemet kifejezni, hogy ezen kérdést a t. ház is nagyon fontosnak tartja: nem lesz fölösleges azok czélja felett néhány szót szólani. (Halljuk! bal felől.) Annál kevésbbé lesz fölösleges, mert a tapaszta­lásból merített erős meggyőződésem az, hogy sokan csak annyiban vannak tisztában az entre­pots-k fontossága iránt, hogy sokat várnak azok­tól a kereskedelem előmozdítására; de vajmi ke­vesen vannak künn és e házban, — mert ezen kérdést speciális tanulmányuk tárgyává igen ke­vesen tették, — vajmi kevesen vannak, kik az entrepots-k, országos közraktárak, docksok és gab-

Next

/
Oldalképek
Tartalom