Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-457

457. országos ülés márezins 9. 1872. 267 bizonyosan meg fog történni : akkor a Iegirtóztatóbb uzsorások kezébe fog jutni. (Ugy van! Igazi bal fdől.) S pedig azért, mert már ezeknek csakugyan nem lesz teljes biztosítékuk, a mennyiben első helyen intabulálva lévén egy olyan intézet, mely rövid utón fogja követelését behajthatni : az a ki azután jön, meglehet, hogy nem fog kapni semmit. S ennek mi lesz az eredménye? Az, hogy igen sok község lakói és egyes telepitvényesek, kik nem birják ugy megérteni ezen törvényt, mint mi: azt íogják gondolni, hogy könnyű módon földhöz juthatnak, e helyett pedig jutni fognak koldusbotra. Azon telepitvényes ugyanis, kinek — felteszem ezt, bár ritka eset — kinek nincs semmi adóssága, hanem van igenis igavonó jószága, gabonája s talán kis készpénze, azt fogja mondani: „Fogok venni bizonyos területű földet, s hogy ezt tehesse, igénybe fogja venni azon segélyt, — ha ez egyátalában segélynek nevezhető, — mely neki a telepitvényesi törvény által nyujtatik, s ennek következtében intabuláltatni fog tartozása az általa vett földre, és pedig első helyre. Ha az ilyen bizonyos előre nem látott eshetőségek miatt szorgalma daczára nem lesz fizető képes állapotban: végrehajtás fog ellene eszközöltetni. Első vagy másod izben talán nem fog igavonó jószágához nyúlni, utoljára mégis kénytelen lesz ezt tenai ; és ekkor már nem lesz, mivel a földet művelje, és azon család, mely eddig azon területen becsületes és iparkodó tagja volt a hazának és azon területen becsületesen megéit: azon hiu remény által, mely neki adatott, besodortatik azon örvénybe, melyet néki a törvényjavaslat kijelöl és azon vágytól áthatva, a melyet azon itt benyújtott törvényjavaslat benne keltett; földvásárlásba bocsátkozik és az eredmény az lesz, hogy jószága eladatik ; és amint emlitém, ki elébb vagyonos volt, kinek létele azelőtt biztositva vala: koldusbotra fog jutni, és a proletárok számát fogja szaporítani e hazában, a mi a törvénynek és törvényhozásnak semmi esetre sem lehet czéija. Bn ezen oknál fogva igen óhajtanám, hogy világositassanak fel a hazának ezen fiai, és tudják meg egyszersmind, hogy mi az, a mit várhatnak. Mert ha hallják egy részről azon aggodalmakat, melyek mindenütt és különösen a birtokos osztály részéről felmerülnek, ha hallják azon szót, hogy ez spoliatio, hogy ez fosztogatás, s hogy az egyes tulajdonába vág, akkor — én nem mondom a jobbakról, de sokaknál — azon vágy keletkezhetik, azon inger, hogy miután a tőrvény által a birtokos tulajdonától megfosztatik : abból, a mit mástól elvettek, némileg ő is részesüljön, ő is nyerjen, Pedig ellenkezőleg történik, mert igaz, hogy a birtokosra nézve igen sajnos, hogy ő tartozik átadni egy községnek vagy egyesnek a maga földjét, és az mondatik igaz, hogy felbecsüljük egyesnek a földjét egy bizonyos összegre, hanem mikor fogja ő annak az árát megkapni? 20 év múlva. Nagy különbség van abban, hogy ha valami eladatik, ha valami megbecsültetik: minő módon határoztatnak meg a fizetési feltótelek. Mert ha az mondatik, hogy a fizetés megtörtéI nik egy év alatt : a lelkiismeretes biró, a lelki| ismeretes becsüs sokkal kevesebbre fogja becsülni; j mint mennyire becsülni fogja akkor : hogy ha hozzá tétetik az, hogy az illető az összeget nem 1, 2, 3, hanem 20 év alatt fogja lefizetni. (Igás!) Akkor azon becsüs — és lelkiismeretes becsüst értek — sokkal nagyobb összegre fogja becsülni azon területet, mint becsülte volna, ha az állam ajánlja vala közvetítését a fizetésre. De a mi azt illeti, hogy a jog és tulajdon elvétetik az illető birtokostól: hozzá teszem, hogy e részben, a mennyiben az illető nem kapja meg pénzben vagy papírban az ő követelését, részben ez áll, de kire áll? Leginkább áll ez a birtokosok azon osztályára, kik becsületesek és lelkiismeretesek, kik nem birnák szivökön elhordoni azt, hogy kidobják a világba azokat, kik földjeiket eddig művelték ; mert a ki a morálnak kötelességeitől ebben nem gátoltatik: annak könnyű a dolga. Mit tesz ? megbecsülteti a földet, a telepitvényesek birtokukba veszik, akkor mikor bőség van, nem lép fel, hagyja az illetőket, a telepitvényes vesz magának valamely jószágot, csinál magának egy kis eapitalist; vagy pedig, a mi könnyen megtörténhetik, elkölti a pénzt; mikor aztán jönnek a rósz évek : akkor a hátralékok bírói eljárás utján, — mely nálunk, mint tudva van, igen költséges — behajtatnak és pedig behajtatnak akkor, midőn legnagyobb szükség van, midőn a legnagyobb ínség van, az alföldön például akkor, mikor oly szárazság uralkodik, mint 1863-ban, vagy pedig oly árviz, mint most Torontálmegyében van; ha pedig akkor behajtja: akkor nincs spoliatióról szó, mert mi lesz az eredmény? egyszerűen az lesz, hogy azt, a mit az illető telepitvényes eddig fizetett, elveszti, sőt még kiteszik a föld birtokából is, mert pontosan nem fizetett, Ezt fontosnak tekintem azért is, mert azon folyamodás, mely a képviselőházhoz beadatott, eléggé tanúsítja azt, hogy mily tévfogalommal vannak e tekintetben átalában a hazában, És azért én részemről nem kívánhatom azt, a mit t. barátom Almássy Sándor kíván, (Halljuk! Hadijuk t) mert az nem teljesíthető, mert a pénzügyminiszter ném is felelhet mást, mint azt, hogy miután még törvény nincs, tehát törvény alapján nekik földet nem adhatunk; hanem azt óhaj34*