Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-455

f 455. országos ülés márazíns 3. 1878. 281 sék. Tessék már most ezen koronként beterjesztett ujabb és ujabb indítványokkal czélt érni eh A házszabályok 160. §-a ez iránt nem rendelkezik, hanem igenis rendelkezik arról, hogy a ház akarata szerint az elnök megnyissa és bezárja az ülést. Ha pedig a háznak tagjai akarják : szüntelen ujabb és ujabb módosításokat terjeszthetnek elő, igy a tárgyalásra szánt időt kizsákmányolják és az által az érdemleges tárgyalásra soha sem kerülhet a sor. Ezekre való tekintettel bátor vagyok Németh Albert képviselőtársunk által beterjesztett indítvány ellen egy módositványt benyújtani. Egyelőre mindkét része ellen volt irányozva, de mivel egy része ma, a másik része pedig holnap fog tárgyaltatni : föntartom jogomat a másodikhoz holnap szólhatni. Guthy Benő: T. ház! Nem azért szólalok föl, hogy az önök javaslatát agyonbeszéljem, hanem fölszólalok, mert engem valóban mint képviselőt elidegenít azon eljárás, melyet a többség elkövet azon 42 szótöbbséggel elfogadott törvényjavaslatának keresztülvitele végett. Megdöbbentem, mikor hallottam azt, hogy 42 szótöbbséggel lett ezen tőrvényjavaslat elfogadva, mikor mindenki tudja, hogy mily tekintélyes többséggel rendelkezik a jobb oldal. Igaz, hogy kötelező törvényerőre emelhetni egy törvényjavaslatot 42 szótöbbséggel is ; de ne feledjék, hogy ezen többség nem a nép és közvélemény akaratának kifejezése. Es ezekhez még csak annyit teszek, hogy ne feledjék, hogy ezen törvényjavaslat szerezte meg nekünk azon nagy többséget, a mely a jövő választásoknál nyilatkozni fog. Higyjék meg, hogy semmivel sem korteskedhettek volna jobban a mi részünkre, mint ezen eljárással. (Helyesés balról,) Magára a tárgyra nézve kijelentem, hogy Németh Albert képviselő ur javaslatát nem fogadhatom el ; a másik módosítva nyhoz szintén nem járulhatok, mert már a 10 óra elmúlt; hanem igenis, mert 5 órakor kezdtük meg ezen esti ülést és azóta folytonosan tart, még pedig oly modorban, mely ezen parlament dicsőségére soha sem válhatik: kérem a t. házat, hogy az tovább ne folytattassék és ennek folytán a következő indítványt terjesztem elő : Indítvány. A mai esti ülés, mely 5 órakor kezdetett: azonnal zárassák be. (Helyeslés balról.) Várady Gábor: T. ház! Higyje el nekem a t. ház, hogy nem azéi-t szólalok fel, hogy a tanácskozást húzzam; arra, hogy a t. ház azt el higyje, talán elég lesz azon múltra hivatkoznom, mely idő alatt több országgyűlésen keresztül a képviselőháznak tagja lenni szerenesés voltam és vagyok. Sohasem szólaltam fel, egyetlen-egy esetben sem, csupán azért, hogy szóljak; hanem fölszólaltam akkor, midőn meggyőződésem parancsolta, hogy e meggyőződésemnek kifejezést adjak. Ezért szólalok fel a jelen pillanatban is, bár kétségtelenül egy nagyon kellemetlen érzés nyomása alatt. (Nevetés jobb felöl.) Nevetést hallottam a t. túlsó oldalról, most is és sokszor ezen vita folyama alatt. Beám ezen nevetés, mint ezen egész tanácskozás komoly, leverő hatással volt és van. (Felkiáltások: Mindnyájunkra!) Az okokat t. ház, nem taglalom, mert elmondta ezeket tüzetesen Vukovich Sebő t. képviselőtársam, szólok szorosan a tárgyhoz, szólok az indítvány érdeméhez. T En Németh Albert t. képviselőtársam indítványát elvben elfogadom. {Derültség a jobb oldalon.) Komolyan szólok igenis, elvben elfogadom. Az indítványban t. i. az foglaltatik, hogy a képviselőház azon napokon, midőn osztályülós nincs, 8 órán át tanácskozzék. Hanem az indítvány szerkezete ellen igenis van észrevételem; mert képtelenségnek, lehetetlenségnek és a tanácskozások czéljával ellenkezőnek tartom azt, hogy a t. ház 8 órán át in continuo tanácskozzék. Nem tartom czélszerünek a 8 órai üléseket még megszakítással sem; de elfogadom : mert következetes akarok maradni, és elfogadom ha 20 órát határoznak is, mert kijelentettem pár órával ezelőtt, hogy ezen fenyegetés, (Felkiáltások jobb felől: Nem fenyegetés! Valóság!) tehát nem fenyegetés, ezen valóság melyet méltóztattak kilátásba helyezni : nem fog bennünket perhorrescalni. Hiszen eddig is megállottunk mi e helyen, daczára annak, hogy folyton az önök gúnyjával találkoztunk. Ez bizonyára kitartásra mutat és lesz bizonykitartásunk ezen incidentalis kérdéssel szemben is. (Helyeslés bal felöl.) T. ház! Egyet eonstatáltam a magam részemről — e vita folyama alatt és különösen az gyakorol reám elszomorító hatást, — és ez az, hogy önök a magyar embert nem ismerik. Oly gyakran, oly fekete színekkel rajzoltatott itt a házban különösen a 61. országgyűlés alatt a Bach és utóbb a Schmerling-kormány eljárása t. ház: az még nagyon humánus eljárás volt bizonyos tekintetben, mert legalább nyilt volt; absolut volt, de nyíltan. Itt azonban a parlamenti kormány czége alatt a kormány és a többség absolutismusával találkozunk. (Mozgás a jobb oldalon.) És még indokolt lenne ezen absolutiemus, ha czélra vezetne, ha nem czáfolná meg ezen, eljárásukat azon tény, hogy magyar emberekkel van dolguk, és tudhatják önök uraim, mert önök is azok, hogy minden által inkább