Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-453

4SS. országos ülés márcjshis fi. 1872 171 sumról. Hogy erre nem hajlandók a túlsó olda­lon : ezt átlátjuk; lenne azonban egy expediens, melyet azt hiszem, ha más nem, legalább a bel­ügyminiszter ur méltányolni fog, és ez nézetem szerint az, hogy a szőnyegen levő választási törvény 1., 3, és 4. fejezetétől elállva, . . . (De­rültség. Zaj. Jobb felől. Felkiáltások : A tárgyhoz !) Elnök : Figyelmeztetem t. képviselő urat, hogy nem a választási törvény van kérdés alatt: hanem az, vajon a ház a névszerinti szavazást kívánja-e vagy nem; tessék tehát arra szorít­kozni. Lázár Ádám: Ez a tárgyhoz tartozik. Visszavonva pl. az 1., 3. és 4. fejezetet, egyszer­smind pedig az összeférhetlenség és visszaélések iránt a törvényjavaslatokat beterjesztve, e tör­vényjavaslat a legrövidebb idő alatt letárgyal ­tátva, törvényerőre emelkedhetnék. És mire czé­lozunk itt ez alkalommal, hogy a névszerinti sza­vazást a túlsó oldalról a szabályok határozott parancsa ellenére meg akarják tagadni ? ez mint sokszor történt, egy erőszakolási fegyver akar lenni; ez azonban csak azt fogja bizonyítani, hogy ha a többség magukat a házszabályokat sem kívánja szem előtt tartani: mikép kíván­hatjuk, hogy a tanácskozás rendje ugy folytat­tassék, hogy a tárgyalások az alkotmányosság jellegével bírjanak. Ennélfogva nem látom át, hogy miért le­hessen a törvényszabta utón beadott névszerinti szavazást elodázni. Határozottan kijelentem ennélfogva, hogy az elnökség kötelességéből kifolyólag a névsze­rinti szavazást rögtön foganatosítani méltóz­tassék. Elnök: Kivánja-e a t. ház elrendelni a névszerinti szavazást"? (Zaj. Felkiáltások bal felöl: E felett nem lehet szavazni! Felkiáltások jobb felöl : Kik irták alá ? Halljuk !) Széll Kálmán jegyző: Hogy legyen-e névszerinti szavazás, vagy nem, erre nézve név­szerinti szavazást kértek (Olvassa): Simonyi Ernő, Almásy Sándor, Madarász József, Majoros István, Vidacs János, Csanády Sándor, Bobory Károly, Csiky Sándor, Matkovics Tivadar, Lázár Ádám, Deáky Lajos, Németh Albert, Mednyánszky Sándor, Oláh Miklós, Tán­csics Mihály, Kállay Ákos, Vay Mihály, Madarász Jenő, Vajda János, Mocsonyi Sándor, Mocsonyi Jenő. Elnöki A szavazás kezdődik (Sorsot huz.) H betűnél. Most 5 perezre fölfüggesztem az ülést. hát még az indítványok véghetetlen sokasága, ha Táncsics képviselőtársam beadná párját azon 9 ivre terjedő* indítványnak, a melyet egy alka­lommal benyújtott. (Derültség. Zaj.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, mél­tóztassék a tárgyhoz szorosan ragaszkodni, ós csak a fölött véleményét kimondani. Németh Albert : Tökéletes igazsága van a t. elnök urnák; de ha én helyzetemben már oly sokat beszélek, hát még mit lehet várni Madarász képviselő úrtól? (Derültség. Zaj.) Csu­pán azért nyújtottam oly hosszura beszédemet, mert e házi kérdést compromissum utján sze­retném tisztázni. Már előbb, kijelentettem, hogy ez oldalon már három lysta circulál, melyeket én is aláirtam, nyílt szavazást kérendő. Nem hi­szem, hogy a t. elnök ur ezt nem venné hite­lesnek, és nem hiszem, hogy azon pártsolidari­tásnál fogva-, mely engem ép az első felszólalásra kényszeritett, azt várván a t. képviselő ur, hogy azon párt, melyhez tartozom, ugy cserben fog hagyni, hogy nem fog később létezni a nyílt szavazást sürgető írás. Én tehát constatált tény­nek veszem, hogy már általam eleve bejelente­tett a nyílt szavazási irat, (Ugy van! szélső bal felől) és igy ahhoz ragaszkodva, az elnök urnák előbbi azon intézkedését, hogy t. i. több képvi­selőtársam a szünet alatt nyilvánította, hogy nem volnának difficilisek e kérdést isméti szava­zás által eldöntetni: ezt el nem fogadhatom s tiltakozom az ellen és az általam felhozott ez utóbbi körülménynél fogva a nyilt szavazást el­rendeltetni kérem. (Helyeslés a szélső bal felől.) Lázár Ádám: T. képviselőház! (Zaj jobb felől. Szavazzunk!) Nem kívánhatja ugyan egy képviselő sem, hogy szavai meghallgattas­sanak ; de azt igenis joggal követelheti, hogy az elnök ur a csendet a házszabályok 160-dik §-a értelmében föntartsa, hogy azáltal minden szót, legalább a gyorsírók a Napló számára meghall­hassanak. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ezt egy­szer mindenkorra megjegyezve, bocsánatot ké­rek, hogy a szóban levő tárgyhoz röviden szó­lani kívánok. Igen csodálatos jelenség, de fájdalom, tény, hogy ép a kormány részéről esnek azon bűnbe, melyet annyiszor ismételve ki akarnak kerülni. Jelenleg mi idézte elő a vitát ? A miniszterelnök ur, ki azon egy órát, mely Gonda László tag­társunk temetése által elesik: pótolni akarta az­által, hogy holnap d. u. 5 órakor gyűlés tartas­sák. Tehát egy órát akart megnyerni és 3 órát veszített. Elismerem, hogy a miniszterelnök ur jó számító lehet bizonyos tekintetben; de hogy ez alkalommal tulszámitotta magát, azt nem szükség bővebben magyarázni. Szó volt itt, t. ház, bizonyos compromis­(Szünet után.) Elnök: Mielőtt e kérdés föltétetnék, Mó­ri Sándor képviselő ur kér szót. 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom