Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1869-453

453. országos ülé dést, azt mondván: „álljanak fel azok, kik elfo­gadják az indítványt, a mi meg is történt, s igy kérdem: mi ez más, mint szavazás ? (Helyes­lés jobb felől, zaj a szélső baloldalon.) Mit mond folytatólag ugyanezen szakasz? Azt, hogy: „Ha az eredmény kétséges, ellen­próba tétetik." Tehát ellenpróba csak akkor történik, ha az eredmény kétséges. Ezen eredmény kétsóges­sége tekintetében — és itt hivatkozom a gyors­írók jegyzeteire — nem történt felszólalás. (He­lyeslés jobb felől, nyugtalanság balról.) Felszólalás csak azután történt: miután az elnök a végzést már kimondotta. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől. Hosszan tartó zaj. Halljuk! Halljuk! El­nök csenget.) Méltóztassanak tőlem a szót megvonni, ha kihallgatni nem akarnak; de ha nem ez a szán­dékuk : ugy méltóztassanakkihallgatni- (Halljuk!) Constatálom, hogy akkor történt egy név­szerinti szavazást kérő névsor benyújtása, és nem az eredmény kétségességének állítása, mi­után az elnök a végzést már kimondotta. (He­lyeslés jobb felől. Ellenmondások bal felől. Hosz­szas zaj.) Ugyancsak az idézett szakasznak 3-ik be­kezdése azt mondja: „Az elnöknek, vagy 10 tag­nak kívánatára a jegyzők a szavazókat fejen­ként összeszámlálják." Ez nem történt meg, mert nem kívántatott. A névszerinti szavazásról a 141-ik §. igy szól : „a fejenkénti összeszámlálás bevégzése előtt 20 tagnak Írásban beadott kí­vánságára névszerinti szavazás mellett történik a szavazás." Elismerem, hogy az eddigi gyakor­lat szerint akkor is kéretett névszerinti szavazás, mikor a szavazók fejenkénti megszámlálása nem törtónt meg; elismerem, — mondom — hogy ez négy éven keresztül igy történt; igen, de ez mindig előre kéretett és nem akkor, mikor ki volt tűzve a kérdés és a szavazók felállottak. Most — mint tudjuk — nern előre kéretett a névszerinti szavazás, hanem akkor, miután fülem hallatára, — kinek figyelmem pedig obligáté oda van irányozva, mert a jegyzőkönyvet vezetem — mondom, akkor, miután már az elnök a hatá­rozatot kimondta, s igy a kérelem a házszabá­lyok rendelete szerint késő volt. (Helyeslés jobb felől. Zajos ellenmondások bal felől.) Simonyi Ernő: T. ház! (Hosszan tartó zaj. Felkiáltások jobb felől: Menjünk tovább! Bal felől: Halljuk! Zaj. Elnök csenget.) Én mindig meghajlok a többség határozata előtt, habár az nekem nem tetszik is, de elfogadom azt azon alkotmányos érzületnél fogva, hogy a többség határozhat: hanem annak azon egy mellőzhetlen éá nélkülözhetlen feltétele van, hogy azon ha­tározat a házszabályok szerint hozassék, mert márc/.ins 6. 1872. ]§" midőn egy határozat hozatik, mely a ház sza­bályain túltesz, az többé nem országgyűlési ha­tározat, nem a többség határozata, hanem erő­szakosság, de melynek kötelező ereje nincs. (IIe­lyeslés szélső haloldalon. Mozgás a jobbon. Zaj.) Ha nem volnának bizonyos meghatározott szabályok, melyek a többséget korlátozzák eljárásában: igen természetesen következhetnék az, hogy a több­ség minden órában uj meg uj intézményeket hozna, (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) és magára maradván, vagy Isten tudja, gyűléseiket vala­mely rejtett, titkos helyen tartván, olyasmit ha­tározna, a miről senkinek fogalma nincs és a mi nem fór össze a házszabályokkal. Ez nem megy. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Önök határozhat­ják azt, a mit tetszik a Deák-körben, vagy másutt, de mint országgyűlés, mint képviselőház nem határozhatnak mást és másként, mint csak ugy, ha a házszabályokhoz alkalmazzák magu­kat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Ha mi önöket ettől felmentenők: akkor elismerem, hogy önöknek nem kellene számba venni bennünket, az ellenzéket, nem kellene számba venni semmit, és nem kellene számba venni azt, a mit a nép milliói kivannak ; hanem csak azt, a mit önök maguk akarnak. De ez akkor nem országgyűlés és az nem bír törvényes kötelező erővel. (Zaj. Helyeslés a szélső bal oldalon.) Kötelező erővel a többség határozata csak akkor bír : ha a ház­szabályok szerint hozatik. Előttem szóló t. jegyző és képviselő ur Széli Kálmán elismerte azt, — ő pedig ott ül az el­nök mellett, a ház határozatait registrálja, ő illetékes e dologban, itt van mindig, — mon­dom, elismerte, hogy három év alatt az volt a gyakorlat, hogy ha beadatott irásbelileg a név­szerinti szavazást kérés: végre kellett azt haj­tani, valahányszor felállás által történt a sza­vazás és kívántatott, hogy ellenpróba tétessék, az ellenpróbát meg kellett tenni. (Igaz! Igaz! Zaj.) De egyébiránt engedelmet kérek, midőn a névszerinti szavazást kérő irat beadatott: akkor még az elnök a határozatot ki nem mondta, (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás a jobbon.) tehát a szavazás befejezve nem volt; (Halljuk! Halljuk!) 20 tagnak irásbelileg beadott kíván­sága volt, hogy a kétség eloszlattassék. Nyíltab­ban szólni nem lehet, mintha 20 tag irásbelileg kinyilatkoztatja azt, hogy mi kétesnek tartjuk a többséget: kérjük a névszerinti szavazást. Mi­után tehát ez beadatott, kérem a névszerinti szavazást végrehajtani. Ha ahhoz méltóztatnak ragaszkodni, hogy ezen kívánság elkésett: bátor vagyok a legközelebbi kérdésekre nézve 20 tag aláírásával ellátva, a névszerinti szavazást kérő iratokat benyújtani, (Nagy zaj, mozgás a jobb ol­dalon.) akkor tudom, nem fogunk elkésni: (IIe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom