Képviselőházi napló, 1869. XXII. kötet • 1872. február 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1869-451
45?.*országos ülés márezius 4. 1872. 121 t. képviselő uraktól, hogy reaetio-e az, midőn valaki oly törvényjavaslatot nyújt be, melynek alapján mindazok , a kik jogosan és törvényesen gyakorolták eddig választói jogukat: azt jövőre is fogják gyakorolni ? (Bal felől: as nem áll. Mozgás, zaj jobb felől) reactio-e az hogy, ha egy törvényjavaslat kiterjeszti a választási jogot? Azt pedig, hogy kiterjeszti: megmutattuk az erdélyi honoratiorok kérdésében; megmutatta a központi bizottság munkája, mely a gazdatisztekre és a szellemi tőkére is kiterjeszti a választási jogot, (Helyeslés jobb felől.) megmutatja azon munka, mely ezentúl nem követeli, hogy valakinek vagy tőkéje vagy földbirtoka után legyen 100 frt jövedelme; hanem megengedi hogy ezen jövedelmek kamattozhassanak; ez tehát kiterjeszti azon jogot. Vagy talán reactio a t. képviselő ur szerint, mely az usurpationak, a törvénynyel való visszaélésnek gátot akar vetni? (ügy van jobb felől. Vagy talán a t. képviselő urak szerint reactio az, midőn oly összeirási módot ajánlunk, a mely mellett mindenki a legnagyobb kényelemmel a nélkül, hogy e küldöttség előtt megjelenni tartozzék, hivatalból összeiratik? Vagy talán reactio az, hogy a minisztérium azon nagy hatalmát, melyet a választási kérdés fölötti bíráskodásra nézve birt: át akarja a független törvénybiróságra ruházni? (Helyeslés jobb felől.) Vagy talán az reactio, hogy a választási eljárásra nézve oly módot ajánl, mely a választás menetét megrövidíti és épen a szegény embernek, a kinek az idő pénz, a választási jog gyakorlatát könnyűvé teszi? (Igás! Igaz! jobb felöl.) Ha önök ezt tartják reactionak: akkor én nyugodt lélekkel vállalom el önök részéről a reactionarius czimet, és hiszem, remélem hogy a jobboldal egy ily reactionarius törvényjavaslatot el fog fogadni a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a szélső jobb oldalról.) Mindazon keserűségekre, a miket itt a t. képviselő urak részéről hallgatnom kellett, nem reflectálok. Én azok ellenében nem szoktam elégiái hangon panaszkodni. Mikor ezen vörös székbe beültem: el voltam készülve a gyanúsításokra, ráfogásokra ; el voltam készülve, hogy legbecsületesebb intentioim még szándékosan is félre fognak magyaráztatni. De el voltam készülve ezeken felül még egyre : és ez az, (Halljuk! Halljuk!) hogy minden körülmény közt meg győződésemet fogom követni és a ráfogás és gyanúsítás ellenében a költővel azt gondolom: „Conscia mens recti famae xnendaeia ridet! a (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés jobb felől.) Irányi Dániel: T. ház! (Zaj! Holnap! KÉPV. H. NAPLÓ 28? I xx-u. J Ma! Halljuk!) Hy előhaladott órában, a háznak ! kimerültsége mellett lévén kénytelen megtartani zárbeszédemet, szabadjon reménylenem, hogy minél kedvezőtlenebb rám nézve ezen körülmény, annál nagyobb lesz irántam a tisztelt háznak elnézése. Azon határozati javaslat, melyet elvtársaim és magam nevében benyújtani szerencsés voltam, 5 pontból áll. (Zaj. Fölkiáltások a szélső bal felől : Holnap! Halljuk! jobb felől.) A határozati javaslat, mondom, melyet benyújtani szerencsés voltam, öt pontot foglal magában. Az első az átalános választói jogot ; második a titkos szavazást; a harmadik a kerületeknek uj igazságos beosztását; a negyedik az incompatibilitást; végre az ötödik a megvesztegetések elleni törvényt tárgyazza. Ezen pontok közöl az utolsó kettő nem talált ellenmondásra a túlsó oldalon. (Zaj. Fölkiáltások a szélső bal felől! Holnap ! Ma! Rangosabban — jobb felől.) Nem vagyok képes oly hangosan beszélni, hogy a zajból kihallassék. (Csiky Sándor közleszól: Tessemk hallgatni, vagy haza menni! Helyeslés a szélső bal felől!) Ezen pontok közöl mondom csak a három elsőre tétetett észrevétel. A két utolsó nem talált ellentmondásra, mindössze az imént a t. belügyminiszter ur az enyémtől annyiban eltérő véleményt méltóztatott nyilvánítani, miszerint az incompatibiíitási kérdést nem magába a jelen törvényjavaslatba tartozónak gondolja, hanem külön törvényjavaslat tárgyának hiszi; ami utoljára is, miután megigérni méltóztatik, hogy az nemcsak benyujtatni és tárgyaltatni, hanem még a jelen ülésszak alatt törvény erejére emeltetni fog: reám nézve mindegy. Nem vagyok azonban egy véleményben a t. miniszter úrral abban, amit a vesztegetések ellen hozandó törvényt illetőleg mondani méltóztatott. A t. miniszter ur ugyanis azt állítja, hogy az ily törvényjavaslatnak tárgyalására az idő, melylyel még rendelkezünk, elégtelen. Ez. bocsánatot kérek, vádat foglal magában a minisztérium ellen, a mennyiben ezen törvényjavaslatot minden esetre be kellett volna nyújtani, ha előbb nem: legalább akkor, nnkor a választások a törvényhatóságokban megtörténtek. Mert nemcsak a képviselőválasztásoknál : a megyei választásnál is történnek visszaélések és a mint legközelebb láttuk, vesztegetések is. Ha tehát a kormány komolyan elejét akarja venni ezen visszaélésnek : az már akkor juthatott volna eszébe, mikor hírét vette a megyei bizottI ságok választásánál napirenden levő visszaéléseknek. Egyébiránt, ha más törvénykönyveket veS szünk zsinórmértékül, ugy azt találjuk, hogy a 16
