Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-428

428 wMgpte ülé« január 24. 1872 23 Lázár Ádám: T. ház! Röviden szólok és csak azt jegyzem meg, hogy a jelenleg sző­nyegen lévő törvényjavaslattal összefüggőleg egy kérvény nyújtatott be a t. házhoz; és e részben nagyon csodálkozom azon képviselőtársaimon, a kik azt követelik, hogy az itt figyelmen kivül hagyassék; de nem csodálkozom azon képviselő­társaimon, a kik azon kérvény alapján azt kö­vetelik, hogy Kis-Sink község érdekében a tárgy bővebb tanulmányozás végett a minisztériumhoz utasíttassák; de azt. hogy a kérvény itt felol­vastassák, helyesnek nem találom. {Helyeslés.) Az ügy érdemére vonatkozólag az igazság- l ügyminiszter ur által idézett 1868: LV. tör­vényczik 3-ik §-a rendelkezik; és e szerint oly vállalatokra, melyek egynél több törvényhatósá­gok területére terjednek, az engedélyt csak a törvényhozás adhatja meg.* E részben Paczolay képviselőtársam hasz­talan hivatkozott azon törvényekre, melyek Ma­gyarországra nézve érvényesek; de Erdélyre nézve nem voltak érvényesek. E tárgyban irányadó egyedül a most épen idézett törvényczikk lehet, melynek alapján e régóta függőbea levő ügyet a közlekedési mi­niszter ur, igen helyesen, valahára a ház elé hozta végeldöntés végett : miután a t. miniszter ur által előterjesztett mindkét oldala okmányokból kétségtelenül kiviláglik az, hogy a két község közt fen forgó vita annyira ki van merítve, hogy bővebb vizsgálatot nem igényel s mindkét köz­ségnek érdekében fekszik az, hogy a kisajátítási eljárás bevégeztessék. Részemről a miniszteri előterjesztés által teljesen indokolt központi bizottság véleményéhez csatlakozom. Elnök - Senki nem lévén felírva, a vitát befejezettnek nyilvánítom, és egyszersmind föl­teszem a kérdést: elfogadja-e a c. ház a tör- j vén yj avaslatot átalában a részletes tárgyalás alapjául? (El! Nem!) Azok, kik elfogadják a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául, méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A többség elfogadja. Jámbor Pál jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét.) Benedek Gyula a központi bizott­ság előadója: A központi bizottság a tör­vény javaslat czimét következő szerkezettel véli föl­cserélendőnek ; „a Sink-patak Kis-Sink és Vojla községek határában teendő szabályozásánál szük­séges kisajátításról." Elssök: Elfogadja a t. ház a központi bizottságnak a czimre vonatkozó javaslatát % (El!) Tehát el fogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1. %-át.) Benedek Gyula előadó: A központi bizottságnak e szakaszra nézve nincs észrevétele. Elnök: Ezen szakasz ellen Brennerberg Mór képviselő ur adott be módosítást. Széll Kálmán jegyző (olvassa Bre­neberg Mór módosítását.) Módositvány. Sinkpataknak Voila község költségén létesí­tendő szabályozására a kisajátítási jog Voila köz­ségének megadatik. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság véleményét? (Elfogadjuk!) Tehát elfo­gadtatott s így a módosítás elesik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2. %-át.) Benedek Gyula központi bizott­ság előadója: E szakaszra nézve a központi bizottságnak nincs észrevétele. (Elfogadjuk!) Elnök : Elfogadtatván a törvényjavaslat, a legközelebbi ülésben harmadszor fog felolvas­tatni. A napirenden levő tárgyak közt következik: „Az északamerikai államokkal kötendő szerző­dés." Benedek Gyula a központi bizott­ság előadója: A központi bizottság ezen tör­vényjavaslatotátalában elfogadja a részletes tárgya­lás alapjául elfogadás végett a t. háznak ajánlja. Jámbor Pál jegyző (olvassa az északamerikai államokkal kötendő szerződésről szóié törvényjavaslatnak czimét, mely észrevétel nélkül eifcaodtatik. ( hassa a törvényjavaslat 1. §-át.) I. CZIKK. A két szerződő fél bármelyikének országai­ban vagy területein tilos oly iparvédjegyeknek utánzása, melyek a másik szerződő fél országai­ban vagy területein bizonyos áruezíkkekre szár­mazásuk és minőségük igazolása végett alkalmaz­tatnak és ezen tilalom áthágása a sértett félnek jogot ad az utánzás meggátlása, valamint a kár­térítés eszközlése végett azon kereset vagy eljá­rás megindítására, melyet megenged a törvény­hozás azon ábamban, hol a hamisítás bebizonyít­tatott, ép ugy, mintha a panaszló ezen állam polgára lenne. Bizonyos iparvédjegy használatára való kizá­rólagos jog nem illetheti az Egyesült-Államok polgárait az osztrák-magyar monarchiában, vagy az osztrák-magyar birodalom polgárait az Egye­sült Államok területein hosszabb időre, mint a milyenre azt az illető állam törvényei saját pol­gárai számára megállapítják. Ha az iparvédjegy azon államban, honnan származik, köztulajdonná vált: olyanná lesz az a másik szerződő fél országaiban vagy területein is. Benedek Gyula előadó : A központi bizottságnak az I. czikkre nincs észrevétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom