Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-444
264 444. országos ülés február 24. 1872 alkalommal elintézni szükséges és másodszor: vájjon az, a mit elintéz, helyesen van-e elintézve? E kérdésekre határozottan nemmel kell felelnem. A mi nevezetesen azt illeti, hogy miként változtathatók meg az 1848-iki törvények intézkedései, és mikép világosittatnak meg; fájdalom, nem tapasztalok egyebet e törvényjavaslatban, mint azt, hogy ez valóságos jogfosztogatás. Bátor leszek ez állitást egy pár példával megvilágosítani. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy mit tartalmaz a 2. §. Azt mondja, hogy faluhelyeken megmarad az egy negyed telek és azzal egyenlő birtok; s falukon birtok után csak földadó lehet szavazati jog alapja. Ez eddig nem ugy volt; mert eddig oly birtokosokra nézve, a kik egy negyednyi földbirtokkal nem birtak: a 100 frt. jövedelem alkalmaztatott: és ennélfogva igen sok úgynevezett zsellér vagy gyalog ember, ki nem bír negyed telekkel: bejött a választók közé. Jelenleg máskép fog állani a dolog, a 2. §. az ilyeneket tökéletesen kizárja a szavazási jogból. Mi lesz most ennek következése 1 ? Az, hogy mindazok, kik eddig mint zsellérek, ház-, kert- és szőlőbirtokosok bejöttek a szavazók közé: ezután kimaradnak. Én erre nézve egy példával vagyok bátor szolgálni, mert hiszen hivatalos adataim nincsenek. Azon faluban, a melyben én lakom, a választók száma 80 körül volt ekkoráig; miután azonban a községnek nagyobb része csak zsellérekből áll, kiknek van házuk, beltelkök, kertjök és szőlejök, azt mondották — a favores ampliandi levén ily esetekben a szabály, — hogy van 100 frt. jövedelmük. Most combináltam a dolgot és ugy találtam, hogy 80 szavazó helyett lesz ezen helységben 15 szavazó és igy elesik 65. Nem kételkedem, t. ház, hogy hasonló esetek lesznek más helyeken is, és e szerint az eddigi szavazók azon osztálya, mely zsellérekből állott: elesik. Ez már bizonyítja, bogy e törvény jogfosztogatás. De vegyük a városi birtokosokat. Erre nézve az van kimondva, hogy az adóalapul bevallott jövedelem 20 °/ 0 os összege fogja képezni a választói jogosultság alapját ós ha az megfelel 300 forintnak, az illető szavazatképes lesz. Mi lesz ennek következménye ? Az, hogy, a mint biztos adataim vannak, Miskolez városában 270 ember, kinek értéke megér 3—4000 frtot, el fog esni a szavazatjogtól. Hasonló lesz az eset a házosztályadóra nézve. Tudjuk, hogy egykét szobából álló ház, osztályadója 1 frt. 20 kr, legyen ez akár fából, akár kőből, városban és faluban egyaránt; már most az egy forint húsz krajczár hatvanszor tesz; 72 irtot, hol van ehhez a 300 frt? Ennek is az lesz a következése, hogy a kis házbirtokosok a városokban elesnek szavazati joguktól. De legmostohábban bánik a törvényjavaslat t. ház a kézműves osztálylyal, mintha csak népünknek ez egyik legértelmesebb osztálya volna különösen kiszemelve arra, hogy szavazati jogától megfosztassák, nem tudom micsoda érdemeinél vagy vétkeinél fogva. A 10 frt 50 kros eensusnak ismét Miskolczot idézve, az lesz következése, hogy az összes kézműves osztálynak két ötöd része fog, biztos számítás szerint, szavazati jogától megfosztatni. Ez történik azon osztálylyal, t. ház, a melyre nézve a meghozott ipartörvény semmi esetre sem kedvező, s melynek érdekeiről egyátalában mindeddig nem gondoskodtunk, s mely most azon felül arra lesz kárhoztatva, hogy szavazati jogától is megfosztassék. Ennyit voltam bátor idézni annak bebizonyítására, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat valóságos jogfosztogatás. S most már bátor vagyok azon kérdést intézni a t. belügyminiszter úrhoz, ki oly nagyon kiemelte az 1848-diki törvényhozóknak czélszerü és szabadelvű eljárását, hogy ha oly igen jónak tartja azon eljárást, oly jónak találja az 1848 ki „választási tőrvény alapját : miért változtatta meg és miért terjesztett elénk oly törvényjavaslatot, mely hazánk lakosainak és e közt épen a legértelmesebb osztályok egyikének ezreit fosztja meg szavazási jogától? azon jogától, melyet, neki az 1848-ki tőrvény adott, s melyet az azóta előfordult választások alkalmával is bona fide gyakorolt %(Hdyeslés bal felől.) Ez egyik legfőbb oka annak, t. ház, melynélfogva én a tárgyalás alatt álló tővényjavaslatot átalánosságban sem lehetek hajlandó elfogadni ; van azonban még egy igen fontos körülmény, és ez az, hogy az erdélyi választási ügyet ezen törvényjavaslat igen csekély részben módosításon kivül, melyet megemlíteni is alig érdemes, t. i. hogy a falusi lelkészek és tanítók szavazati joggal ruháztatnak fel, tökéletesen meghagyatja az eddigi állapotban. Papp Zsigmond t. képviselőtársunk tegnap igen becses adatokat hozott fel Erdély állapotának felvilágosítására nézve. Megtámadtatott e tekintetben Kemény Gábor t. barátom által; én megvallom, nem nagy kedvet érzek magamban Papp Zsigmond képviselőtársam védelmére kelni, miután ő, beszéde végén, egy bátor férfiúi fordulattal ott hagyta a faképnél saját argumentatiónak nagy részét. Azonban az ügy érdekében én magamévá teszem mindazt, a mit ő elhagyott, meg fogom kisérleni az ő adatait azon támadás ellenében, melyet t. barátom Kemény ellene intézett, védelmezni. Miképen áll Erdélyben a választási ügy? Erdélyben a választás most is régi municipalis alapon áll, ép ugy, mint állott azelőtt Magyar-
