Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

OCQ 443. országos ülés nyi jövedelmet, mennyi értéket képvisel 10 frtot vagy 1000 frtot ? Erdélyben oly nagy különbség van e tekintetben, a mily kis ország, ép ugy egymás mellé vannak helyezve a legkülönbözőbb geographiai és etnographiai, politikai viszonyok, természeti sajátságok, hogy azt nagyon nehéz egy szempontból helyesen ítélni meg. Hallottam, hogy a Kaukázus viszonyai igen érdekesek, hogy a legkülönbözőbb néptörzsek elemei egymás mellett lakva és a hegyek közé magokat megvonva a legcsodálatosabb viszonyokat tüntetik fel. Erdélyben is 1000 esztendő óta a legkülönbözőbb elemek egymás mellett lakva és igen nagy államok közé beékelve, oly csodálatos szövevényét képezték a politikai és constitutionalis viszonyoknak, melyeket,' ha specialiter nem tanulmányozzuk : megérteni nem vagyunk képesek. És " természeti viszonyai is nagyon elütnek egymástól. Erdélynek van vidéke, a hol egy hold földnek értéke 4—5 száz forint, de rögtön mellette, alig egy félórányira egy hold földet kapni 15 írtért. Hát, hogy lehessen igy 10 holdat censusul fölvenni 1 mit vett fel ő ? 40 frtot vagy 4000 frtot? a 40 frt kevés a 4000 frt sok. Ha indítványát elfogadnók: legkevésbbé sem lennénk tisztában azzal, mi hatása lenne ennek. Annyi bizonyos, hogy mig a szerint egyik vidéken és talán a legsoványabb részén az országnak, tökéletes suffrage universel állítanánk fel: más helyütt oly censust hoznánk be, mely viszont sokat kizár, és kik tényleg e jog gyakorlatában vannak. Azt hiszem, hogy erre nem reflectált. Különben miután azt, mint látszik, a ház mindkét oldala elfogadja, hogy a jelenleg jogosultakat kizárni nem akarja: hihetőleg ő sem indítványozta volna. Én tehát azon ajánlatát, hogy kész 24 óra alatt ennek nyomán uj választókerületeket is állítani fel : köszönöm, de nem kérek belőle. (Felkiáltások: holnap ! Halljuk!) Csak egypár megjegyzést kívánok tenni Irányi Dániel t. képviselőtársamnak beszédére. 0 határozottan a suffrage universel mellett van. En átalában határozottan nem vagyok melette. (Irányi Dániel: Hát a székely föld!) En átalában nem vagyok mellette, bár nem állítom azt sem, hogy sehol sem lehet oly viszony, hogy nem lenne helyes. Megmondom miért. En liberális szempontból nem vagyok a suffrage universel mellett. A mennyire én a dologra figyeltem : ugy vettem; észre, hogy minden erős kormány a suffrage universel alapján igen nagy s oly túlerővel rendelkezik, melyet én átalán a kormánynak sem adok szívesen. Méltóztatott hivatkozni Amerikára, Schweizra, mmt olyanokra, hol a suffrage universel igen jó hatással van az ügyek folyamára. Nem tagadom azt sem, hogy minálunk a székely népesfebruár 23. 1872. ség is elég értelmes arra. Amerikában nincs erős központi kormány, Schweizban hasonlag nincs. Minden monarchia azonban affelé gravitál, hogy oly központi kormánya legyen, mely minél több hatalmat szerezzen kezei közé. Méltóztatott felhozni, hogy Francziaországban csakugyan rósz hatással volt. Igaz. És a mint én tapasztaltam másutt is, Európa többi államaiban is mutatkozik, hogy az átalánosan szavazó nép a kormány kérdéseire mindig igent mond. En legalább nem tudok oly plebiscitumot a legközelebbi időben, mely erős monarchiában mint Fraucziaországban és más országban is, nemmel felelt volna. Nekem nem kell olyan képviselő — ámbár minket szoktak mamelukoknak csúfolni, — ki mindenre igennel bólint. En föntartom magamnak azt a szabadságot, hogy afölött, a mit helyesnek vélek, ugy szavazzak, a mint meggyőződésem kívánja. És azt hiszem, nem köszönné meg a haza, ha oly uj választási törvény eszközöltetnék, hogy azáltal ide chinai pagodlikat fognának küldeni. (Derültség.) Azt hozta fel Irányi képviselő úr, hogy szerencsétlen, ügyetlen, kontárpolitika volt az, mely Erdélyben követtetett. (Irányi közbeszól: Horvátországra mondottam.) Ugy bocsánatot kérek; de ha nem Erdélyre volt is mondva, minden esetre olyanok voltak arról állítva, melyek azokkal egy sorba állíthatók , reflectálok reá. Nagyon megtámadta ama törvényhozást, mely Papp Zsigmond szerint, tekintetes karok és rendek feudális nézete szerint nem akart semmit sem jogaiból engedni, s ennek tulajdonítja, hogy az erdélyi választókerületek ugy állapíttattak meg, hogy az oláhság többségre ne jöhessen. Ha méltóztatnak ily súlyos vádat emelni: tessék figyelemmel kisérni azon tanácskozmányokat, melyeknek következéséből állott elő az 1848-ki erdélyi törvény, s ne méltóztassék figyelmen kivül hagyni azon viszonyokat, metyeket Papp Zsigmond képviselő úr a hét főbűnök politikai szereplésének nevezett, t. i. a négy vallás és három nemzetiség hét bűnének. Nagy baj az, mondatott, hogy nincsenek Erdélyben választókerületek. De ez igen nagyrészben kétségkívül nem áll. Itt van az 1869-ki választókerületi beosztás. Erdélynek mindössze hét megyéje van; és bátor vagyok arra hivatkozni, hogy ezen hét megye közül egy sincs, mely nem kerület szerint választaná képviselőit. Az öt székely szék közt azonban van kettő, a szász székek közt pedig van több, hol nincs kerületi beosztás. így tehát az elmélet követelményeinek teljesen ez sem felel meg. Ne méltóztassanak azonban azt gondolni, hogy egyik vagy másik központban négy vagy